Az Elhízás Világszövetsége új jelentése szerint a következő 12 éven belül a világ népességének 51%-a, azaz 4 milliárd ember túlsúlyos lesz.
A március 2-án közzétett jelentés azt mutatja, hogy az elhízás aránya különösen gyorsan növekszik a gyermekek és az alacsony jövedelmű országokban. Louise Baur, az Elhízás Világszövetségének elnöke szerint ez a szám figyelmeztető csengő az országok számára. A politikai döntéshozóknak konkrét, gyors lépéseket kell tenniük, hogy megakadályozzák a helyzet súlyosbodását.
„Aggasztó látni az elhízás leggyorsabban növekvő arányát a gyermekek és fiatalok körében. A kormányoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a fiatal generáció egészségügyi kiadásait, valamint a társadalmi és gazdasági hatásokat” – mondta.
Ez a jelentés azt mutatja, hogy 2020-tól a gyermekkori elhízás megkétszereződhet, 2035-re 208 millió fiúra és 175 millió lányra nőhet. A társadalmi költségek magasabbak lesznek a túlsúllyal összefüggő egészségügyi állapotok miatt. A világ várhatóan 2035-től évente 4 billió dollárt fizet a következmények kezelésére, ami a globális GDP 3%-ának felel meg.
A jelentés szerzője azonban azt mondta, hogy nem szabad egyéneket hibáztatni. Ehelyett az országoknak az emberek fejlődési feltételeivel kapcsolatos társadalmi, környezeti és biológiai tényezőkre kell összpontosítaniuk.
Ez a jelentés a testtömegindexet (BMI) használja az emberi elhízás értékelésére. A BMI-t úgy számítjuk ki, hogy elosztjuk a testsúlyunkat a magasságunk négyzetével. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint a 25 feletti BMI túlsúly, 30 felett pedig elhízott.
2020-ban 2,6 milliárd ember tartozik ebbe a csoportba, ami a világ népességének 38%-ának felel meg.
Ez a jelentés azt is megállapította, hogy az elkövetkező években a legsúlyosabb elhízással küzdő országok többsége Ázsiában és Afrikában az alacsony vagy közepes jövedelmű csoportok közé tartozik.
A WHO szerint az elhízás és a túlsúly mögöttes oka az elfogyasztott és az elhasznált kalóriák közötti energiaegyensúly felborulása. Sok országban az emberek megszokták, hogy energiadús, magas cukortartalmú ételeket fogyasztanak, a munka jellegéből adódóan mozgásszegény életmódot folytatnak, a közlekedési módok változása és a fokozódó urbanizáció miatt.