Egyesek azt állítják, hogy a pipázás sokkal kevésbé káros, mint a cigaretta. De ez a feltevés több régi mítoszon alapszik, amelyek nem állnak ki az újabb kutatásoknak. Íme, mit tudunk.
Köztudott, hogy a dohányzás káros az egészségre. De mi a helyzet a dohányzás más formáival, például a pipázással?
Egyesek azt állítják, hogy a pipázás szinte kockázatmentes. Míg a dohányzással kapcsolatos kockázatok egy része valamivel alacsonyabb lehet azok számára, akik pipázik, a pipás dohányzás különböző módon károsíthatja az egészségét.
Nézzünk meg néhány általános hiedelmet a pipázásról, és hasonlítsuk össze őket a tudományos kutatásokkal.
1. tévhit: A pipadohány nem tartalmaz olyan vegyszereket, amelyek károsítanák a cigarettadohányt
A cigarettadohány gyakran erősen feldolgozott, és számos adalékanyagot tartalmazhat, hogy fokozza az ízét és az aromáját, miközben egyenletesebben ég. Ezek az adalékanyagok olyan anyagokat tartalmazhatnak, mint:
- cukrok
- nedvesítőszerek
- kémiai ízesítők
Az emberek sok pipaterméket „adalékanyag-mentesként” hirdetnek. Bár ezek némelyike kevesebb adalékanyagot tartalmazhat, mint a cigarettadohány, gyakran még mindig tartalmaznak íz-, aroma- és tartósítási adalékanyagokat. A pipadohány nehézfémeket, például ólmot és kadmiumot is tartalmazhat a talajszennyezés miatt.
De még az egészséges talajban termesztett legtisztább, „legtermészetesebb” dohány is káros vegyi anyagokat termel égetésekor, beleértve a kátrányt és a szén-monoxidot. Ráadásul minden dohányfüst, függetlenül a forrástól, többet tartalmaz, mint
A
- szájrák
- tüdőrák
- húgyhólyagrák
Noha ezek a kockázatok valamivel alacsonyabbak voltak, mint a cigarettával kapcsolatos kockázatok (és nagyobbak, mint a szivarozáshoz kapcsolódóak), a szerzők megjegyzik, hogy az egyéni kockázat több tényezőtől függ, beleértve az egyént:
- dohányzás gyakorisága
- belégzési szokások
- mennyi ideig dohányoztak
2. tévhit: A pipázók nem lélegeznek be
Míg sok pipázó nem lélegzik be, mások igen. Például,
Ezenkívül a belélegzett füst mennyisége olyan tényezőktől függhet, mint például:
- típusú dohány
- csőszár hossza
- ahogy az illető elszívja a pipát
Azok, akik pipából dohányoznak, hajlamosak egy ideig a szájukban tartani a füstöt, mielőtt kilélegzik.
Ebben az esetben a füst még mindig felszívódik a száj és a torok nyálkahártyáján keresztül. Ezek a szövetek erősen vaszkularizáltak, ami azt jelenti, hogy gyorsan felszívják a káros vegyi anyagokat és eljuttatják a véráramba.
3. tévhit: A pipázók tovább élnek
Vannak, akik egy 1964-es Surgeon General jelentésre hivatkoznak a dohányzás egészségre gyakorolt hatásairól, mint bizonyíték arra, hogy a pipázó emberek tovább élnek, mint a cigarettázók és a nemdohányzók. A jelentés azonban azt állítja, hogy a halálozások száma „kicsit magasabb volt”, mint a nemdohányzóké, ami azt jelenti, hogy a pipázóké hasonló – nem alacsonyabb – szám.
A jelentés óta eltelt közel 60 év alatt a kutatók sokkal többet megtudtak arról, hogy miben különbözik a halálozások száma a pipázók, cigarettázók és nemdohányzók között.
Az 1970-es évek közepén egy hosszú távú vizsgálatban 16 932 férfit (20-49 évesek) vizsgáltak meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire. A férfiakat 3-13 év után újra szűrték, és a kutatók 2007-ben végig követték őket. A szerzők 2010-ben publikálták a vizsgálati eredményeket.
Az eredmények nem mutattak ki szignifikáns különbséget a halálozások számában a pipázó és cigarettázók között, akik hasonló mennyiségű dohányt szívtak.
4. tévhit: Az alkalmankénti pipázás ártalmatlan
Míg az alkalmankénti pipázás kevésbé ártalmas, mint a rendszeres cigarettázás, a dohányzás egyik formája sem teljesen biztonságos, és még az alkalmi dohányzás is egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Még ha csak időnként van is kitéve a dohányzásnak, a dohányfüst káros vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek károsíthatják a szervezet szerveit, és növelhetik a súlyos egészségügyi állapotok kockázatát.
A kutatások azt mutatják, hogy a pipázóknak nagyobb a kockázata a fej-, nyak-, tüdő- és májrák kialakulásának. Még azoknál az embereknél is, akik mindig is pipáztak vagy szivaroztak (és soha nem cigarettáztak), nagyobb a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik soha nem szívtak semmilyen dohányterméket.
Ezenkívül a pipázás más negatív hatásokkal is járhat a szervezetben, például:
- megfesti a fogait és az ujjait
- rossz leheletet, tartós köhögést, ráncokat és idő előtti bőröregedést okoz
- növeli az ínybetegségek és a fogak elvesztésének kockázatát
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a nikotin erősen szokásformáló anyag, és még az alkalmi dohányzás is függőséget okozhat, és megnehezíti a leszokást.
Alsó vonal
A bizonyítékok arra utalnak, hogy míg a cigarettázás 39%-kal csökkent 2000-ről 2015-re, addig a pipázás 556,4%-kal nőtt. Ennek a változásnak az egyik oka az a meggyőződés, hogy a pipázás kevésbé káros, mint a cigaretta.
Fontos észben tartani, hogy még ha nem is lélegzik be, vagy csak alkalmanként dohányzik, a pipázás akkor is káros lehet az egészségére, és növelheti számos súlyos egészségügyi állapot kockázatát.
