A HIV és a genetika kapcsolatának megértése

A HIV nem genetikai betegség, de a génjei befolyásolhatják a vírusfertőzés kockázatát, ha ki vannak téve. Annak ellenére, hogy a genetika nem játszik szerepet, a szülő szülő többféleképpen is továbbadhatja gyermekének.

mosolygó szülő árnyéka, miközben felemeli a gyermekét a levegőbe
Getty Images/Oleg Breslavtsev

A humán immundeficiencia vírus (HIV) egy vírus, amely az immunrendszert érinti. A HIV-fertőzést a vírust tartalmazó testnedvekkel való érintkezés útján kapja meg. Ilyen folyadékok a következők:

  • vér
  • sperma
  • hüvelyi és rektális folyadékok
  • anyatej

Mivel a HIV vírus, nem genetikai betegség – legalábbis nem úgy, mint más genetikai betegségek.

A genetikai rendellenességek, például a sarlósejtes vérszegénység vagy a cisztás fibrózis az örökölt gének miatt fordulnak elő. Más betegségek, például a rák, változásokat okoznak a genetikai anyagban, ami néha a jövő generációira is átörökíthető.

A HIV egyiket sem csinálja. A vírus működése miatt azonban saját genetikai anyagát illeszti be a tiédbe. A kutatások azt is sugallják, hogy a genetikai adottságai befolyásolhatják a HIV-fertőzés valószínűségét, ha ki van téve a vírusnak.

Ez a cikk azt vizsgálja, hogy a HIV hogyan kapcsolódik a genetikához, és hogyan terjedhet át szülőről gyermekre.

A HIV örökletes?

Ha egy állapot örökletes, az azt jelenti, hogy szülőről gyermekre száll át, amikor a gyermek genetikai információt kap a szüleitől.

A HIV így nem terjed szülőről gyermekre, tehát így van nem örökletes.

Annak ellenére, hogy az emberek nem adják át a HIV-t génjeiken keresztül, még mindig vannak módok, ahogy a szülő továbbadhatja gyermekének. Erről majd később.

Befolyásolhatja-e a genetika a HIV-fertőzés kockázatát?

Különböző tényezők befolyásolják a HIV-fertőzés kockázatát. A vírusnak való kitettség a legfontosabb, és bizonyos viselkedési és szociodemográfiai tényezők szerepet játszhatnak az expozíció kockázatában.

De egy 2020-as tanulmány is ezt sugallja akár 42% a HIV-re való fogékonyság oka a genetika lehet.

A kutatók bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy egy specifikus gén (EFCAB14) mutációja növelheti a HIV-fertőzés kockázatát. A tanulmányban azonban csak európai felmenőkkel rendelkező emberek vettek részt.

Egy korábbi 2017-es tanulmány A szubszaharai afrikaiak bevonásával két ritka génmutációt azonosítottak, amelyek befolyásolhatják a HIV kockázatát. A CD101 gén mutációja 2,7-szeresére, míg az UBE2V1 gén mutációja 3,7-szeresére növelte a kockázatot.

Egyes gének védelmet nyújthatnak a HIV ellen is. Kutatás 2018-ból azt találták, hogy a CCR5 gén delta-32 alléljának (vagy formájának) két másolata csekély védelmet kínál a HIV-fertőzéssel szemben. A vizsgálat azonban meglehetősen korlátozott volt, és az eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

Érdekes módon a CCR5 génmutáció a himlő elleni védelemben is segíthet, de növeli a COVID-19 kockázatát. 2022-es kutatás.

A HIV befolyásolja a génjeit?

A vírusok alig mások, mint egy kis darab genetikai anyag, amelyet egy vírusburokba zárnak. Nem rendelkeznek a sejt azon részeivel, amelyek lehetővé tennék az élő szervezetek szaporodását. Ez azt jelenti, hogy a vírusoknak szükségük van egy gazdagépre – Önre – a replikációhoz.

A vírus általában eltéríti a sejt azon részeit, amelyek lehetővé teszik saját genetikai anyagának reprodukálását. De a HIV a vírus egy speciális típusa, amelyet retrovírusnak neveznek. Kicsit másképp működik.

A retrovírusok olyan enzimet tartalmaznak, amely fel tudja nyitni a DNS-t, és beilleszti közéjük a saját DNS-üket. Ezt a vírus DNS-t, amely most beépült a DNS-ébe, provírusnak nevezik. Amikor az érintett sejt a szokásos DNS-átírási folyamaton megy keresztül, hogy fehérjéket állítson elő, átírja a vírus DNS-ét, aminek következtében a sejt új másolatokat készít a vírusról.

Tehát a HIV beépül a DNS-be, de csak azokban a sejtekben, amelyekben megtámadhatja. A HIV általában egyfajta immunsejtet támad meg, az úgynevezett CD4 sejtet.

A CD4-sejtek DNS-változásait nem adják át gyermekeinek. A DNS, amelyet a gyermekeidnek adsz át, petesejtekből és hímivarsejtekből származik.

De a spermiumsejtek nem hordoznak HIV-t?

A HIV-t spermájával továbbíthatja. A sperma azonban több, mint puszta hímivarsejtek. Sok más anyagot és sejttípust tartalmaz, beleértve a CD4 sejteket. Tartalmazhat szabadon lebegő HIV-vírust is.

A génterápia meg tudja gyógyítani a HIV-t?

A génterápia célja, hogy a betegséget okozó géneket egészséges génekkel helyettesítse. A tudósok a génterápia lehetséges előnyeit kutatják olyan genetikai állapotokban, mint a hemofília és a sarlósejtes vérszegénység. Segíthet bizonyos rákos megbetegedések kezelésében is.

A tudósok azon is gondolkodtak, hogyan segíthet a génterápia a HIV kezelésében. Az egyik módszer magában foglalja a CD4 sejtek extrahálását, a vírus DNS eltávolítását és az egészséges CD4 sejtek visszaállítását a szervezetbe. Más technikák közé tartozik az új HIV-rezisztens immunsejtek genetikai módosítása a fertőzött sejtek helyettesítésére.

De ezek a technikák kihívást jelentenek, és azok is még gyógyírt adni. Ennek ellenére a kutatás ígéretes, és a tudósok továbbra is finomítják módszereiket, hogy megtalálják a gyógymódot.

Hogyan adhatják át a szülõk a HIV-t gyermekeiknek?

Míg a HIV nem öröklődik genetikai anyagokon keresztül, a születendő szülő továbbadhatja a vírust gyermekének. Ezt perinatális (vagy vertikális) átvitelnek nevezik.

Háromféle módon adhatja át a HIV-fertőzött szülő gyermekének:

  • A placentán való átkelés: A méhlepény egy olyan szerv, amely a méhben képződik a terhesség alatt. Tápanyagokat szállít a magzathoz, és segít megvédeni a fertőzésektől. A HIV gyengíti ezt a védelmet, és a vírus átjuthat a placentán.
  • Folyadékcsere: A csecsemő vajúdás vagy szülés közben kapcsolatba kerülhet a szülőtől származó vérrel vagy más folyadékkal.
  • Anyatej: A HIV-fertőzött szülő anyatejjel továbbíthatja a vírust. De a kockázat az kevesebb mint 1% ha a szülő antiretrovirális terápiában részesül.

Egy biológiai apa továbbadhatja a HIV-t a gyermekének?

Egy biológiai apa nem adhatja át a HIV-t magzatnak. Vannak elszigetelt esetek közvetlenül a születés után, de ezek rendkívül ritkák.

Ez hasznos volt?

Hogyan csökkenthetem a HIV gyermekemre való átvitelének kockázatát?

A National Institutes of Health szerint a következő lépéseket fontolóra veheti a HIV csecsemőre való átvitelének kockázatának csökkentése érdekében:

  • Tesztelés: A lehető leghamarabb végezzen HIV-szűrést, miután megtudta, hogy terhes.
  • Antiretrovirális terápia (ART): Az ART csökkentheti a vírus mennyiségét a szervezetben, és csökkentheti az átvitel kockázatát. Az orvos valószínűleg az ART-t is javasolja a babának a születés után néhány hétig.
  • Császármetszés: A császármetszés, amelyet általában C-metszetnek neveznek, csökkentheti a HIV-fertőzés kockázatát a szülés során. Azonban, 2017-es kutatás azt sugallja, hogy a kockázatcsökkentés nem feltétlenül jelentős, és a császármetszés más kockázatokkal is jár.
  • Palackos etetés: Annak ellenére, hogy az anyatejen keresztül történő átvitel kockázata kicsi, ha ART-t kap, nulla a kockázata, ha tápszert használ.

A HIV beépül az immunsejtek DNS-ébe, de ez nem genetikai betegség. Nem adhatja át gyermekeinek a genetikai anyagán keresztül. De a szülő szülő átadhatja a vírust a gyermekének terhesség, szülés vagy szoptatás alatt.

Beszéljen orvosával, ha HIV-fertőzött (vagy gyanítja, hogy elkaphatta), és gyermeket vár vagy tervez. Kezelési tervet javasolhatnak az újszülöttre való átvitel kockázatának minimalizálása érdekében.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *