A nem beszélő autizmus megértése

autista lány és szülei egy mezőn lovakkal a közelben
Martine Doucet/Getty Images

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy gyűjtőfogalom, amelyet különféle idegrendszeri fejlődési rendellenességek azonosítására használnak. Ezeket a rendellenességeket egy csoportba soroljuk, mivel hasonló hatással vannak az egyén azon képességére, hogy:

  • kommunikálni
  • szocializál
  • viselkedik
  • fejleszteni

Sok autista személynek nehézségei vannak a kommunikációban és a beszédben vagy késésekben. Néhány embernek minimális támogatásra van szüksége, míg másoknak jelentős támogatásra van szükségük.

Egyes autista emberek egyáltalán nem beszélnek. Valójában az ASD-vel küzdő gyermekek 25-30 százaléka minimálisan verbális (ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 30 szót beszél), vagy egyáltalán nem beszél.

Ha egy autista nem beszél, azt nem beszélő autizmusnak nevezik. Lehet, hogy nonverbális autizmusként is leírják. A nonverbális kifejezés azonban nem teljesen pontos, mivel azt jelenti, hogy „szavak nélkül”.

Még ha egy autista személy nem is beszél, akkor is használhat szavakat más módon (például írásban). Előfordulhat, hogy megértik azokat a szavakat is, amelyeket nekik mondanak, vagy amelyeket kihallgatnak.

Olvasson tovább, hogy többet megtudjon a nem beszélő autizmusról és a kommunikáció javításának lehetőségeiről.

Mik a nem beszélő autizmus tünetei?

A nem beszélő autizmus elsődleges tünete, hogy nem tud tisztán vagy interferencia nélkül beszélni.

Az autistáknak nehézségei lehetnek egy másik személlyel való beszélgetésben vagy beszélgetésben, de azok, akik nem beszélnek, egyáltalán nem beszélnek.

Ennek több oka is van. Ez azért lehet, mert beszédzavaruk van, ez a rendellenesség bizonyos agyi pályákat érint. Ez akadályozhatja a személy azon képességét, hogy helyesen mondja ki, amit akar.

Az is lehet, hogy nem fejlődtek ki a verbális kommunikációs készségeik. Egyes gyerekek elveszíthetik verbális készségeiket, amikor az állapot tünetei súlyosbodnak és észrevehetőbbé válnak.

Egyes autista gyerekek echolaliában is szenvedhetnek, ami miatt újra és újra megismételnek szavakat vagy kifejezéseket. Megnehezítheti a kommunikációt.

Az autizmus egyéb tünetei

Az egyéb tünetek, amelyek nem kapcsolódnak a kommunikációhoz, három fő kategóriába sorolhatók:

  • Szociális. Az autista egyéneknek gyakran nehézségei vannak a szociális interakcióban. Lehetnek félénkek és visszahúzódók. Előfordulhat, hogy kerülik a szemkontaktust, és nem reagálnak, ha a nevüket szólítják. Előfordulhat, hogy egyes autista emberek nem veszik figyelembe mások személyes terét, míg mások teljesen ellenállnak minden fizikai érintkezésnek. Ezek a tünetek elszigeteltnek érzik magukat, ami végső soron szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
  • Viselkedési. A rutin fontos lehet egy autista számára. Bármilyen megszakítás a napi beosztásukban felzaklathatja őket, sőt még súlyosbíthatja is őket. Hasonlóképpen, egyesek rögeszmés érdeklődést váltanak ki, és órákat töltenek egy adott projekten, könyvön, témában vagy tevékenységben. Az sem ritka azonban, hogy az autista emberek figyelme rövid ideig tart, és egyik tevékenységről a másikra lépnek át. Minden ember viselkedési tünetei eltérőek.
  • Fejlődési. Az autista egyének különböző ütemben fejlődnek. Egyes gyermekek jellemző ütemben fejlődhetnek több évig, majd 2-3 éves koruk körül visszaeséssel szembesülhetnek. Mások korai életkorban késleltetett fejlődést tapasztalhatnak, amely gyermek- és serdülőkorban is folytatódik.

Az autizmus tünetei gyakran javulnak az életkorral. Ahogy a gyerekek idősebbek, a tünetek kevésbé súlyosak és zavaróak lehetnek. Beavatkozással és terápiával a gyermeke verbálissá is válhat.

Mi okozza az autizmust?

A kutatók még nem tudják, mi okozza az autizmust. Azonban jobban megértik néhány tényezőt, amelyek szerepet játszhatnak.

  • Szülői kor. Az idősebb szülőktől született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakulnak ki autizmussal.
  • Prenatális expozíció. A környezeti toxinok és a terhesség alatti nehézfémeknek való kitettség szerepet játszhatnak.
  • Családi történelem. Azoknál a gyerekeknél, akiknek autista közvetlen családtagja van, nagyobb valószínűséggel alakul ki autizmus.
  • Genetikai mutációk és rendellenességek. A törékeny X-szindróma és a gumós szklerózis az autizmus magasabb arányával jár együtt.
  • Koraszülés. Az alacsony születési súlyú gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a betegség.
  • Kémiai és metabolikus egyensúlyhiány. A hormonok vagy vegyi anyagok működési zavara gátolhatja az agy fejlődését, ami az autizmussal összefüggő agyi régiókban bekövetkező változásokhoz vezethet.

Védőoltások nem autizmust okoz.

1998-ban egy ellentmondásos tanulmány összefüggést javasolt az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina között. További kutatások azonban megcáfolták ezt a jelentést. Valójában az 1998-as tanulmány mögött álló kutatók 2010-ben visszavonták azt.

Hogyan diagnosztizálják a nem beszélő autizmust?

A nem beszélő autizmus diagnosztizálása többfázisú folyamat.

A gyermekorvos lehet az első egészségügyi szakember, aki szűri a gyermeket ASD-re. A szülők, ha váratlan tüneteket látnak, mint például a beszéd hiánya, gyermekük orvosához fordulhatnak aggályaikkal.

Az egészségügyi szakember különféle vizsgálatokat kérhet, amelyek segíthetnek kizárni más lehetséges okokat. Ezek tartalmazzák:

  • fizikai vizsga
  • vérvétel
  • képalkotó vizsgálatok, például MRI vagy CT-vizsgálat

Egyes gyermekorvosok fejlődési-viselkedési gyermekorvoshoz utalhatják a gyermekeket. Ezek az orvosok olyan állapotok kezelésére specializálódtak, mint az autizmus.

Ez az egészségügyi szakember további vizsgálatokat és jelentéseket kérhet, amelyek magukban foglalhatják:

  • teljes kórtörténet a gyermek és a szülők számára
  • az anya terhességének áttekintése és az annak során felmerült szövődmények vagy problémák
  • a gyermek születése óta végzett műtétek, kórházi kezelések vagy orvosi kezelések meghibásodása

Végül autizmus-specifikus tesztek használhatók a diagnózis megerősítésére. Számos teszt, köztük az Autism Diagnostic Observation Schedule, Second Edition (ADOS-2) és a Gilliam Autism Rating Scale, Third Edition (GARS-3) használható nem beszélő gyerekekkel.

Ezek a tesztek segítenek az egészségügyi szakembereknek eldönteni, hogy a gyermek megfelel-e az autizmus kritériumainak.

Mik az autizmus korai jelei?

A 2007-es kutatás szerint az autista gyerekek szüleinek körülbelül 30-38 százaléka számolt be arról, hogy gyermekük első születésnapja előtt észlelte először a tüneteket. A többség – körülbelül 80 százalék – 24 hónapig látta a tüneteket.

Az autizmus korai jelei a következők:

  • nem reagálnak a nevükre 12 hónapos korukra
  • 12 hónapos korukig nem babáznak vagy nevetnek együtt a szüleikkel
  • 14 hónapos korig nem mutat az érdeklődésre számot tartó tárgyakra
  • nem játszik úgy, mintha 18 hónapos lett volna
  • kerüli a szemkontaktust vagy inkább egyedül marad
  • nem felel meg a beszéd és a nyelv fejlődési mérföldköveinek
  • szavak vagy kifejezések újra és újra ismétlése
  • idegesek az időbeosztásukban bekövetkezett kisebb változtatások miatt
  • csapkodják a kezüket vagy ringatják a testüket a kényelem érdekében

Milyen támogatási lehetőségek vannak?

Az autizmus támogatása azokra a terápiákra és viselkedési beavatkozásokra összpontosít, amelyek segítenek az embernek leküzdeni a legnehezebb tüneteket és a fejlődési késéseket.

A nem beszélő gyerekeknek valószínűleg napi segítségre lesz szükségük, amikor megtanulnak kapcsolatba lépni másokkal. A nem beszélő gyermekek terápiáinak középpontjában a nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése áll. Ahol lehetséges, az egészségügyi szakemberek megpróbálhatják fejleszteni a beszédkészségeket.

A nem beszélő autizmus támogatása a következőket foglalhatja magában:

  • Oktatási beavatkozások. Az autista gyerekek gyakran jól reagálnak a rendkívül strukturált és intenzív foglalkozásokra, amelyek készségorientált viselkedést tanítanak. Ezek a programok segítenek a gyerekeknek szociális és nyelvi ismeretek elsajátításában, miközben az oktatáson és fejlesztésen is dolgoznak.
  • Gyógyszer. Nincs kifejezetten az autizmusra gyógyszer, de bizonyos gyógyszerek hasznosak lehetnek bizonyos kapcsolódó állapotok és tünetek esetén. Ez magában foglalja a szorongást, a depressziót és a kényszeres személyiségzavart. Hasonlóképpen, az antipszichotikus gyógyszerek segíthetnek a súlyos viselkedési problémákban, az ADHD-gyógyszerek pedig segíthetnek csökkenteni az impulzív viselkedést és a hiperaktivitást.
  • Családi tanácsadás. Egy autista gyermek szülei és testvérei részesülhetnek egy-egy terápiában. Ezek a foglalkozások segíthetnek megtanulni megbirkózni a nem beszélő autizmus kihívásaival.

Hol találhat segítséget, ha úgy gondolja, hogy gyermeke autista?

Ha úgy gondolja, hogy gyermeke autista, ezek a források hasznosak lehetnek:

  • Gyermeke gyermekorvosa. A lehető leghamarabb kérjen időpontot gyermeke orvosához. Jegyezze fel vagy jegyezze fel az Önt érintő viselkedéseket. Minél korábban kezdi el a válaszkeresés folyamatát, Ön és orvosa annál jobban felkészült a gyermeke támogatási tervének kidolgozására.
  • Helyi támogató csoport. Számos kórház és gyermekorvosi rendelő ad otthont támogató csoportoknak a hasonló kihívásokkal küzdő gyermekek szülei számára. Kérdezze meg a kórházat, hogy csatlakozhat-e a körzetében elérhető csoportokhoz.

Mi a kilátása a nem beszélő embereknek?

Nagyon sokat dolgoztak azon, hogy megtalálják a megfelelő típusú támogatást az autizmus számára. A korai beavatkozás a legjobb módja annak, hogy minden gyermeknek a legnagyobb esélye legyen a jövőbeni sikerre.

Ha gyanítja, hogy gyermekénél az autizmus korai jelei mutatkoznak, azonnal forduljon gyermekorvosához. Ha úgy érzi, hogy aggodalmait nem veszik komolyan, fontolja meg egy második véleményt.

A kora gyermekkor a nagy változások időszaka, de minden olyan gyermeket, aki fejlődési mérföldköveket tekintve visszafejlődik, szakembernek kell látnia. Így szükség esetén azonnal a helyére lehet helyezni a támogatást.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *