A veseelégtelenség ugyanaz, mint a veseelégtelenség?

Egyes orvosok felcserélhetően használják a „veseelégtelenség” és a „veseelégtelenség” kifejezéseket, de a vesekárosodásnak több különböző fokozata van. Egyes orvosok a „veseelégtelenség” kifejezést használják a krónikus vesebetegség (CKD) végső stádiumára utalva.

A veséi fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy vére tiszta és teste egészséges legyen. Kiszűrik a hulladékot és a felesleges folyadékot, és hormonokat hoznak létre, amelyekre szükséged van a csontok és a vér egészségének megőrzéséhez. Annak ellenére, hogy a veséi akkorák, mint egy számítógépes egér, rengeteg munkát végeznek.

Ha a veséi nem működnek megfelelően, hulladék és felesleges folyadék halmozódhat fel a szervezetben. Ha a veséi teljesen leállnak, azt „veseelégtelenségnek” nevezik, de a teljesen működő vesék és a nem működő vesék között különböző árnyalatok vannak.

Ha veseproblémái vannak, sok különböző kapcsolódó kifejezést hallhat. E kifejezések közül sok ugyanazt jelenti, míg néhánynak kis különbségek vannak. Ha nem érti, mit jelentenek, olvassa el a további információkat.

Mi a veseelégtelenség?

A veseelégtelenség azt jelenti, hogy veséi rosszul működnek, és kezelésre vagy további diagnózisra van szükség. Különféle állapotok okozhatnak veseelégtelenséget.

A veseelégtelenség bizonyos fokú veseelégtelenséget jelent, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a veséi leálltak.

A veseelégtelenségnek két típusa van: az akut veseelégtelenség, más néven akut vesekárosodás (AKI), és a krónikus veseelégtelenség, más néven krónikus vesebetegség (CKD).

Akut vesekárosodás (AKI)

Az orvosok az AKI-t „akut veseelégtelenségnek” vagy „akut veseelégtelenségnek” is nevezhetik. Az AKI hirtelen alakul ki, általában órák vagy napok alatt. Ez salakanyagok és folyadékok felhalmozódását okozza a szervezetben, és hatással lehet más szervekre, beleértve az agyat és a szívet is.

Sok minden okozhat AKI-t, beleértve azokat az állapotokat is, amelyek csökkenthetik a vese véráramlását, közvetlen vesekárosodást, veserákot vagy a húgyúti elzáródást.

Néha az AKI-nak nincsenek tünetei. Amikor ez megtörténik, a tünetek a következők lehetnek:

  • fáradtság
  • duzzanat a szeme vagy a boka vagy a lába körül
  • légszomj
  • kevesebb vizeletet termel
  • zavar
  • hányinger
  • mellkasi fájdalom vagy nyomás

  • kóma vagy görcsrohamok (súlyos esetek)

Az AKI gyakran visszafordítható, és nem ritka, különösen az idősebb felnőttek és a kórházban lévők körében. Akár 1% a kórházba kerültek közül AKI-ban szenved, ami a 67% az intenzív osztályon lévők közül. A jó eredmény kulcsa a korai kezelés.

Krónikus vesebetegség (CKD)

A krónikus veseelégtelenséget krónikus vesebetegségnek (CKD) is nevezik. Mindkét kifejezés azt jelenti, hogy a veséi sérültek, és nem tudják megfelelően szűrni a vért. Az orvosok akkor tekintik a krónikus vesebetegséget krónikusnak, ha a veséi több mint 3 hónapon keresztül az átlag alatt teljesítenek.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a CKD befolyásolja 1 a 7-ben amerikaiak.

A CKD tünetei finomak lehetnek. Gyakran nem észlel semmilyen tünetet, amíg a veséje súlyosan megsérül.

Mi a veseelégtelenség?

Az orvosok néha felcserélhetően használják a „veseelégtelenség” és a „veseelégtelenség” kifejezéseket, de általában a „veseelégtelenség” kifejezést használják a krónikus veseelégtelenség ötödik és utolsó szakaszának leírására. Ezt végstádiumú vesebetegségnek (ESRD) vagy krónikus veseelégtelenségnek is nevezik.

A veseelégtelenség azt jelenti, hogy veséi leálltak vagy majdnem leálltak. A CKD ezen szakaszában a tünetek a következők lehetnek:

  • fáradtság
  • alvászavar
  • száraz, viszkető bőr
  • gyakrabban kell vizelni
  • vér a vizeletében
  • habos vizelet
  • duzzanat a szeme, a kezek, a bokák vagy a lábak körül
  • étvágytalanság
  • fogyás
  • izomgörcsök
  • fejfájás

Hogyan diagnosztizálják az egészségügyi szakemberek a veseelégtelenséget és a veseelégtelenséget?

Ha veseelégtelenség tüneteit észleli, egy egészségügyi szakember feltehet Önnek néhány kérdést, és felveheti a családi anamnézist. A következő tesztek bármelyikét is megrendelhetik:

  • vizeletvizsgálat
  • vérvizsgálatok bizonyos ásványi anyagok szintjének kimutatására a vérében
  • a vizeletkibocsátás nyomon követése, hogy megtudja, mennyi vizelet távozik naponta

  • képalkotó vizsgálatok, például ultrahang
  • vese biopszia

A veseelégtelenség, a CKD vagy a veseelégtelenség diagnosztizálásához az orvosok becsült GFR (eGFR) teszt segítségével megbecsülik a glomeruláris filtrációs rátát (GFR) vagy a vese szűrésének sebességét. Az Ön GFR-je a vesefunkció szintjének markere, de a GFR-t gyakran nem mérik közvetlenül a kutatási környezeten kívül.

Egy egészségügyi csapat kiszámítja az eGFR-értéket a vér kreatinin-vizsgálati eredményeiből, valamint olyan tényezőkből, mint az életkor, a rassz, a testméret és a nem. Ha az Ön eGFR-száma alacsony, előfordulhat, hogy a veséi nem működnek úgy, ahogy kellene.

eGFR Mit jelent
90 vagy több A veséi jól működnek.
60–89 Lehet, hogy enyhe vesekárosodása van, de a veséi továbbra is jól működnek.
45–59 Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodása lehet. A veséi nem működnek úgy, ahogy kellene.
30–44 Közepes vagy súlyos vesekárosodása lehet. A veséi nem működnek úgy, ahogy kellene.
15–29 Súlyos vesekárosodása lehet. A veséi közel állnak ahhoz, hogy egyáltalán nem működnek.
Kevesebb, mint 15 Lehet, hogy Önnél a vesekárosodás legsúlyosabb kategóriája van. A veséi hamarosan leállnak, vagy teljesen leálltak.

A 3 hónapig tartó 60 vagy annál alacsonyabb eGFR arra utal, hogy CKD-je van. Az orvosok ezt az állapotot „krónikus veseelégtelenségnek” nevezhetik.

A 15-ös vagy alacsonyabb eGFR krónikus veseelégtelenséget jelez.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a veseelégtelenség és a veseelégtelenség kezelésére?

A veseelégtelenség kezelésére számos kezelési módot kipróbálhatnak az egészségügyi szakemberek. A kezelés valószínűleg attól függ, hogy a veseelégtelenség akut vagy krónikus.

Az AKI kezelése általában magában foglalja a kiváltó ok kezelését. Lehet, hogy kórházban kell maradnia. A tartózkodás időtartama attól függ, hogy mennyi ideig tart a kiváltó ok diagnosztizálása és kezelése.

Ha CKD-je van, egy egészségügyi szakember javasolhatja, hogy gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal kezelje. A szakértők tanácsot adnak hogy te:

  • Kezelje vérnyomását.
  • Tartson mérsékelt testsúlyt.
  • Fontolja meg a dohányzás abbahagyását, ha jelenleg is teszi.
  • Vegyen részt rendszeres fizikai tevékenységben.

Ha cukorbeteg, fontos a vércukorszint kezelése is.

Ha a veséi majdnem leálltak, vagy teljesen leálltak, az egészségügyi csapat további lehetőségeket írhat elő, amelyek magukban foglalják:

  • dialízis, amely a vér gépi segítségével történő tisztítása

  • folyamatos vesepótló kezelés (CCRT), gyakran akut elégtelenség esetén
  • veseátültetés

Mik a kilátások a veseelégtelenségben szenvedők és a veseelégtelenség esetén?

A veseelégtelenség kezelése gyakran nagyon sikeres, de részben attól függ, hogyan kezeli azt.

Minél gyakrabban van veseelégtelensége, annál valószínűbb, hogy más, ezzel kapcsolatos problémákat, például agyvérzést és szívproblémákat alakít ki.

Még veseelégtelenség esetén is aktív életet élhet megfelelő kezeléssel. Sok évig élhet a megfelelő kezeléssel, még ESRD esetén is.

A kifejezések összefoglalása

Veseelégtelenség és veseelégtelenség veseműködési zavarnak számítanak.

Akut veseelégtelenség, AKIés akut veseelégtelenség mindegyik a vesefunkció hirtelen és gyakran visszafordítható csökkenésére utal.

Krónikus veseelégtelenségvagy CKD3 hónapig vagy tovább tart, ha a veséi sérültek, és nem tudják megfelelően szűrni a vért.

ESRD és krónikus veseelégtelenség a CKD ötödik szakaszának kifejezései. A veséi majdnem leálltak, vagy egyáltalán nem működnek.

A veséi sok munkát végeznek. Folyamatosan kiszűrik a salakanyagokat és a méreganyagokat a vérből, fenntartják a szervezet folyadékegyensúlyát, és hormonokat termelnek, amelyek megőrzik a csontok és a vér egészségét.

Ha a veséi nem működnek úgy, ahogy kellene, folyadék és salakanyag halmozódhat fel a szervezetben. Az orvosok ezt „veseelégtelenségnek” nevezik, és két kategóriába sorolhatók: akut (rövid távú) és krónikus (hosszú távú). Egyes orvosok ezt „veseelégtelenségnek” is nevezhetik, de általában a súlyos károsodásra tartják fenn a kifejezést, amikor a vesék teljesen leállnak.

Az akut és krónikus veseelégtelenség okai és kezelése eltérő lehet. A korai kezelés létfontosságú, ezért azonnal forduljon egészségügyi szakemberhez, ha tünetei vannak.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *