Akusztikus neuroma

Mi az akusztikus neuroma?

Az akusztikus neuromák nem rákos daganatok. Az agyat és a fület összekötő idegen nőnek. Mivel ezek a daganatok jóindulatúak, nem terjednek át más testrészekre. Ennek ellenére elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy károsítsák a fontos idegeket.

Az Acoustic Neuroma Association szerint az akusztikus neuromák 50 000 emberből 1-nél fordulnak elő.

Ki van veszélyben?

Az akusztikus neuroma egyetlen ismert kockázati tényezője az, ha a szülő a neurofibromatosis 2 (NF2) genetikai rendellenességben szenved. A legtöbb ilyen daganat spontán módon jelenik meg. Olyan embereknél fordulnak elő, akiknek a családjában nem szerepel a betegség.

A tudósok még mindig nem értik, hogy egyes emberek miért kapnak ilyen daganatokat. Néhány kockázati tényező a következők lehetnek:

  • hangos zajok
  • mellékpajzsmirigy neuroma, amely a pajzsmirigy jóindulatú daganata
  • alacsony szintű sugárzásnak való kitettség gyermekkorban

Az akusztikus neuroma tünetei

A kis neuromák ritkán járnak tünetekkel. A tünetek általában csak akkor jelentkeznek, ha a daganat elég nagy lesz ahhoz, hogy megnyomja a környező idegeket. Az egyik leggyakoribb tünet a fej egyik oldalának fokozatos hallásvesztése. Ez a halláskárosodás általában lassan következik be, de előfordulhat nagyon hirtelen is. Gyakori a szédülés vagy a szédülés és a fülzúgás. Ezek a daganatok az arc zsibbadását, gyengeségét és egyensúlyi problémákat is okozhatnak.

Néhány kevésbé gyakori tünet a következők:

  • fejfájás
  • problémák a látással
  • beszédértési nehézség
  • fájdalom az arcban vagy a fülben
  • zsibbadás az arcban vagy a fülben
  • fáradtság

Az akusztikus neuroma diagnózisa

Ha halláskárosodást vagy más neurológiai tüneteket tapasztal, fontos nyomon követni ezeket. Ez segíthet orvosának diagnosztizálni a problémát.

Kezelőorvosa részletes anamnézist fog kérni a tüneteiről. Ha neuromája van, valószínűleg hallásvizsgálatra lesz szüksége. Szükség lehet más tesztekre is:

  • Az agytörzsi hallás által kiváltott válaszvizsgálatok mind a neurológiai, mind a hallásfunkciót ellenőrizhetik.
  • Az elektronisztagmográfia észleli a szem mozgásának változásait, amelyeket a belső fül problémái okozhatnak.
  • Az MRI-k és a CT-vizsgálatok képet adhatnak orvosának a fej belsejéről.

Az akusztikus neuroma kezelése

Életkora, általános egészségi állapota és a daganat mérete egyaránt befolyásolja a kezelését.

A kezelés nem mindig szükséges. Ha kicsi akusztikus neuromája van, orvosa rendszeres MRI-vel ellenőrizheti annak növekedését. Másrészt a kezelés hiánya néha folyadék felhalmozódásához vezethet az agyban. Ezt az életveszélyes állapotot hydrocephalusnak nevezik.

Ha viszonylag kicsi a daganata, orvosa megpróbálhatja megállítani a növekedését. Ez sztereotaxiás sugársebészettel történik. Ebben az eljárásban a sugárzást a fej egy kis, meghatározott területére alkalmazzák. Nem invazív, de nagyon lassú. Hónapokba vagy évekbe telhet a daganat megszabadulása. Emiatt ezt az eljárást általában csak nagyon kis daganatok esetén alkalmazzák. Akkor is használható, ha a műtét túl kockázatos, vagy ha a műtét után is maradtak daganatok.

Műtétre lehet szükség, ha a daganat nagyon nagy vagy gyorsan növekszik. Műtétre is szükség lehet, ha daganata kezd megközelíteni az agy létfontosságú részét. A műtét során a daganat a koponyán vagy magán a fülön keresztül eltávolítható. A helyreállítási idő néhány naptól több hétig tart.

Ennek a műtétnek számos komplikációja és kockázata lehet. Ezek tartalmazzák:

  • teljes hallásvesztés
  • legyengült arcizmok
  • fülcsengés
  • agy-gerincvelői folyadék szivárog a bemetszésből
  • egyensúlyi problémák
  • tartós fejfájás

Fontos, hogy azonnal beszéljen kezelőorvosával, amint a neuroma tüneteit észleli. Ez az egyetlen módja annak, hogy megőrizze hallását. A hallás elvesztése után a kezelés után nem tér vissza.

Az Acoustic Neuroma Association szerint az akusztikus neuromák 50 000 emberből egynél fordulnak elő.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *