Mi az akusztikus neuroma?
Az akusztikus neuromák nem rákos daganatok. Az agyat és a fület összekötő idegen nőnek. Mivel ezek a daganatok jóindulatúak, nem terjednek át más testrészekre. Ennek ellenére elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy károsítsák a fontos idegeket.
Az Acoustic Neuroma Association szerint az akusztikus neuromák 50 000 emberből 1-nél fordulnak elő.
Ki van veszélyben?
Az akusztikus neuroma egyetlen ismert kockázati tényezője az, ha a szülő a neurofibromatosis 2 (NF2) genetikai rendellenességben szenved. A legtöbb ilyen daganat spontán módon jelenik meg. Olyan embereknél fordulnak elő, akiknek a családjában nem szerepel a betegség.
A tudósok még mindig nem értik, hogy egyes emberek miért kapnak ilyen daganatokat. Néhány kockázati tényező a következők lehetnek:
- hangos zajok
- mellékpajzsmirigy neuroma, amely a pajzsmirigy jóindulatú daganata
- alacsony szintű sugárzásnak való kitettség gyermekkorban
Az akusztikus neuroma tünetei
A kis neuromák ritkán járnak tünetekkel. A tünetek általában csak akkor jelentkeznek, ha a daganat elég nagy lesz ahhoz, hogy megnyomja a környező idegeket. Az egyik leggyakoribb tünet a fej egyik oldalának fokozatos hallásvesztése. Ez a halláskárosodás általában lassan következik be, de előfordulhat nagyon hirtelen is. Gyakori a szédülés vagy a szédülés és a fülzúgás. Ezek a daganatok az arc zsibbadását, gyengeségét és egyensúlyi problémákat is okozhatnak.
Néhány kevésbé gyakori tünet a következők:
- fejfájás
- problémák a látással
- beszédértési nehézség
- fájdalom az arcban vagy a fülben
- zsibbadás az arcban vagy a fülben
- fáradtság
Az akusztikus neuroma diagnózisa
Ha halláskárosodást vagy más neurológiai tüneteket tapasztal, fontos nyomon követni ezeket. Ez segíthet orvosának diagnosztizálni a problémát.
Kezelőorvosa részletes anamnézist fog kérni a tüneteiről. Ha neuromája van, valószínűleg hallásvizsgálatra lesz szüksége. Szükség lehet más tesztekre is:
- Az agytörzsi hallás által kiváltott válaszvizsgálatok mind a neurológiai, mind a hallásfunkciót ellenőrizhetik.
- Az elektronisztagmográfia észleli a szem mozgásának változásait, amelyeket a belső fül problémái okozhatnak.
- Az MRI-k és a CT-vizsgálatok képet adhatnak orvosának a fej belsejéről.
Az akusztikus neuroma kezelése
Életkora, általános egészségi állapota és a daganat mérete egyaránt befolyásolja a kezelését.
A kezelés nem mindig szükséges. Ha kicsi akusztikus neuromája van, orvosa rendszeres MRI-vel ellenőrizheti annak növekedését. Másrészt a kezelés hiánya néha folyadék felhalmozódásához vezethet az agyban. Ezt az életveszélyes állapotot hydrocephalusnak nevezik.
Ha viszonylag kicsi a daganata, orvosa megpróbálhatja megállítani a növekedését. Ez sztereotaxiás sugársebészettel történik. Ebben az eljárásban a sugárzást a fej egy kis, meghatározott területére alkalmazzák. Nem invazív, de nagyon lassú. Hónapokba vagy évekbe telhet a daganat megszabadulása. Emiatt ezt az eljárást általában csak nagyon kis daganatok esetén alkalmazzák. Akkor is használható, ha a műtét túl kockázatos, vagy ha a műtét után is maradtak daganatok.
Műtétre lehet szükség, ha a daganat nagyon nagy vagy gyorsan növekszik. Műtétre is szükség lehet, ha daganata kezd megközelíteni az agy létfontosságú részét. A műtét során a daganat a koponyán vagy magán a fülön keresztül eltávolítható. A helyreállítási idő néhány naptól több hétig tart.
Ennek a műtétnek számos komplikációja és kockázata lehet. Ezek tartalmazzák:
- teljes hallásvesztés
- legyengült arcizmok
- fülcsengés
- agy-gerincvelői folyadék szivárog a bemetszésből
- egyensúlyi problémák
- tartós fejfájás
Fontos, hogy azonnal beszéljen kezelőorvosával, amint a neuroma tüneteit észleli. Ez az egyetlen módja annak, hogy megőrizze hallását. A hallás elvesztése után a kezelés után nem tér vissza.
Az Acoustic Neuroma Association szerint az akusztikus neuromák 50 000 emberből egynél fordulnak elő.