Az akut légzési distressz szindróma (ARDS) megértése

Mi az akut légzési distressz szindróma?

Az akut légzési distressz szindróma (ARDS) súlyos tüdőbetegség. Akkor fordul elő, amikor folyadék tölti meg a tüdőben lévő légzsákokat.

A túl sok folyadék a tüdejében csökkentheti az oxigén mennyiségét vagy növelheti a szén-dioxid mennyiségét a véráramban. Az ARDS megakadályozhatja, hogy szervei megkapják a működésükhöz szükséges oxigént, és végül szervi elégtelenséget okozhat.

Az ARDS leggyakrabban a kórházban fekvő betegeket érinti, akik nagyon betegek. Súlyos trauma is okozhatja, néha „sétáló tüdőgyulladásként” kezdődhet, vagy akár fertőzésként a szervezetben valahol máshol.

A tünetek általában az eredeti betegséget vagy traumát követő egy-két napon belül jelentkeznek, beleértve a rendkívüli légszomjat és a levegő utáni kapkodást.

Az ARDS egészségügyi vészhelyzet és potenciálisan életveszélyes állapot.

Az akut légzési distressz szindróma fertőző?

Tüdőbetegségként az ARDS férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat. Nem fertőző, és nem terjedhet át emberről emberre.

Nem tekinthető örökletes betegségnek. Jellemzően később alakul ki az ember életében. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ARDS a tüdőkárosodás mellékterméke, és bármilyen korú embert érinthet.

Mi okozza az akut légzési distressz szindrómát?

Az ARDS-t elsősorban a tüdejében lévő apró erek károsodása okozza. Ezekből az erekből a folyadék a tüdő légzsákjaiba szivárog. Ezekben a légzsákokban jut be az oxigén, és eltávolítják a szén-dioxidot a vérből. Amikor ezek a légzsákok megtelnek folyadékkal, kevesebb oxigén jut a vérébe.

Néhány gyakori dolog, amely ilyen típusú tüdőkárosodáshoz vezethet:

  • mérgező anyagok, például sós víz, vegyszerek, füst és hányás belélegzése
  • súlyos vérfertőzés kialakulása
  • súlyos tüdőfertőzés, például tüdőgyulladás kialakulása
  • mellkasi vagy fejsérülést szenved, például autóbaleset vagy kontaktsport során
  • nyugtatók vagy triciklikus antidepresszánsok túladagolása

Az akut légzési distressz szindróma kockázati tényezői

Az ARDS általában egy másik állapot szövődménye. Ezek a tényezők növelik az ARDS kialakulásának kockázatát:

  • 65 év feletti kor
  • krónikus tüdőbetegség
  • alkohollal való visszaélés vagy cigarettázás anamnézisében

Az ARDS súlyosabb állapotot jelenthet azoknál, akik:

  • mérgező sokkot kapnak
  • idősebbek
  • májelégtelensége van
  • alkohollal való visszaélés a kórtörténetében

Az akut légzési distressz szindróma tünetei

Az ARDS tünetei általában a sérülést vagy traumát követő egy héten belül jelentkeznek.

Az ARDS gyakori tünetei és jelei a következők:

  • nehézkes és gyors légzés
  • izomfáradtság és általános gyengeség

  • alacsony vérnyomás
  • elszíneződött bőr vagy köröm
  • száraz, heves köhögés
  • láz
  • fejfájás
  • gyors pulzusszám
  • mentális zavartság

Az akut légzési distressz szindróma szövődményei

Egyes esetekben az ARDS-diagnózis más egészségügyi állapotokat okozhat, vagy olyan állapotokhoz köthető, amelyeket kezelni kell.

Ezek a szövődmények a következők lehetnek:

  • többszörös szervi elégtelenség
  • pulmonális hipertónia (vérnyomás-emelkedés)
  • a kezelés során képződő vérrögök
  • atelektázia (a tüdő kis légzsebeinek összeomlása)

Érdemes megjegyezni, hogy nem mindenki tapasztal szövődményeket, és a vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos populációk nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Például lehetséges, hogy ARDS-sel diagnosztizált férfiak gyakrabban tapasztalhatnak szövődményeket az állapotból, mint a nők.

Az akut légzési distressz szindróma diagnosztizálása

Ha azt gyanítja, hogy egy ismerőse ARDS-ben szenved, hívja a 911-et, vagy vigye el az ügyeletre. Az ARDS orvosi vészhelyzet, és a korai diagnózis segíthet túlélni az állapotot.

Az orvos többféleképpen diagnosztizálhatja az ARDS-t, bár az okát gyakran nehéz megállapítani. Nincs egyetlen végleges teszt ennek az állapotnak a diagnosztizálására. Az orvos lemérheti a vérnyomást, fizikális vizsgálatot végezhet, és javasolhatja a következő tesztek bármelyikét:

  • egy vérvizsgálat
  • mellkas röntgen
  • egy CT vizsgálat
  • torok és orr törlőkendő
  • egy elektrokardiogram
  • egy echokardiogram
  • légúti vizsgálat

Az alacsony vérnyomás és az alacsony véroxigénszint az ARDS jelei lehetnek. Az orvos elektrokardiogramra és echokardiogramra támaszkodhat a szívbetegség kizárása érdekében. Ha a mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálat folyadékkal teli légzsákokat tár fel a tüdőben, az ARDS diagnózisát megerősítik.

A tüdőbiopszia más tüdőbetegségek kizárására is elvégezhető. Ezt azonban ritkán teszik meg.

Az akut légzési distressz szindróma kezelése és kezelése

Oxigén

Az ARDS kezelés elsődleges célja, hogy egy személynek elegendő oxigénje legyen a szervi elégtelenség megelőzésére. Az orvos az oxigént maszkkal is beadhatja. Egy mechanikus lélegeztetőgép is használható arra, hogy levegőt kényszerítsen a tüdőbe, és csökkentse a folyadék mennyiségét a légzsákokban.

Folyadékok kezelése

A folyadékbevitel kezelése egy másik ARDS kezelési stratégia. Ezzel biztosítható a megfelelő folyadékegyensúly. A szervezetben túl sok folyadék folyadék felhalmozódásához vezethet a tüdőben. A túl kevés folyadék azonban a szervek és a szív megterhelését okozhatja.

Gyógyszer

Az ARDS-ben szenvedők gyakran kapnak gyógyszert a mellékhatások kezelésére. Ezek közé tartoznak a következő típusú gyógyszerek:

  • fájdalomcsillapítók a kényelmetlenség enyhítésére
  • antibiotikumok fertőzés kezelésére
  • vérhígítók, hogy megakadályozzák a vérrögképződést a tüdőben vagy a lábakban

Tüdőrehabilitáció

Az ARDS-ből felépülő embereknek tüdőrehabilitációra lehet szükségük. Ez egy módja annak, hogy erősítsük a légzőrendszert és növeljük a tüdő kapacitását. Ezek a programok magukban foglalhatnak gyakorlati képzést, életmód órákat és támogató csapatokat, hogy segítsenek az ARDS-ből való felépülésben.

Előrelépések az akut légzési distressz szindróma diagnózisában és kezelésében

Mivel a első ARDS eset 1967-ben a kutatók megpróbálták jobban megérteni és kezelni a betegséget. Ez segített az orvosoknak és a tudósoknak megismerni az ARDS markereit és kockázati tényezőit, és kitalálni a leghatékonyabb diagnosztikai és kezelési módszereket.

Lényegesen több kutatást kell végezni az ARDS-sel kapcsolatban, és a szakértők azon dolgoznak, hogy hatékony módszereket találjanak az ARDS-eseteken belüli alfenotípusok és endotípusok meghatározására. Ez annak meghatározása, hogy melyik kezelési módszer a legmegfelelőbb az egyén számára.

Emellett folyamatosan fejlesztik a különböző gyógyszereket és az őssejtterápiát. A szakértők olyan korábbi kezelési módszereket is megismételnek, amelyek sikeresnek bizonyultak a jövőbeni esetekre.

Milyenek a kilátások?

Egy 2021-es tanulmány ezt becsülte 30-40 százalék az ARDS-ben szenvedők közül halnak meg tőle. A halálozás kockázata azonban nem azonos minden olyan embernél, akinél ARDS alakul ki.

A halálozási arány mind az ARDS okától, mind a személy általános egészségi állapotától függ. Például egy trauma által kiváltott ARDS-ben szenvedő fiatal jobb kilátásokkal rendelkezik, mint egy széles körben elterjedt vérfertőzésben szenvedő idősebb személy.

Sok ARDS túlélője néhány hónapon belül teljesen felépül. Néhány embernek azonban élethosszig tartó tüdőkárosodása lehet. Egyéb mellékhatások lehetnek:

  • izomgyengeség
  • fáradtság
  • romlott életminőség
  • veszélyeztetett mentális egészség

Az akut légzési distressz szindróma megelőzése

Nincs mód az ARDS teljes megelőzésére. Mindazonáltal csökkentheti az ARDS kockázatát, ha megteszi a következőket:

  • Bármilyen trauma, fertőzés vagy betegség esetén azonnal kérjen orvosi segítséget.
  • Ha dohányzik, fontolja meg a dohányzás abbahagyását.
  • Próbáljon távol maradni a passzív dohányzástól.
  • Kerülje az alkoholt. A krónikus alkoholfogyasztás növelheti a halálozási kockázatot és megakadályozhatja a megfelelő tüdőműködést.
  • Kapja be az influenza elleni védőoltást évente, a tüdőgyulladás elleni oltást pedig 5 évente. Ez csökkenti a tüdőfertőzések kockázatát.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published.