Az alfa-1 antitripszin hiány (AATD) okoz COPD-t?

Mi az alfa-1 antitripszin hiány?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) olyan állapotok csoportja, amelyek légzési problémákat okoznak. A két fő a krónikus bronchitis és a tüdőtágulás.

Az American Lung Association becslése szerint az Egyesült Államokban körülbelül 16,4 millió ember szenved COPD-ben. A legfőbb kockázati tényező a dohányzás. Úgy gondolják, hogy a dohányzás okozza a COPD esetek körülbelül 90%-át.

Az esetek további 10%-át olyan tényezők okozzák, mint például:

  • légszennyeződés
  • genetika
  • füst és por belélegzése

A kutatók az alfa-1 antitripszin hiányt (AATD) olyan genetikai állapotként azonosították, amely növeli a COPD kialakulásának kockázatát. Az AATD-s betegek tüdeje érzékenyebb a környezeti tényezők, például a dohányzás és a környezetszennyezés által okozott károsodásokra.

Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni az AATD és a COPD közötti kapcsolatról.

Mi az AATD?

Az AATD a biológiai szüleitől örökölt genetikai állapot, amely miatt a szervezet kevesebb alfa-1 antitripszin fehérjét termel. Növeli a kockázatát:

  • COPD
  • májbetegség
  • panniculitis, olyan állapotok csoportja, amelyek fájdalmas dudorokat okoznak a bőr alatt

  • vasculitis, amely az erek gyulladása

Az AATD-t a SERPINA1 gén mutációja okozza. Az AATD kialakulásához mindkét biológiai szülőtől mutált gént kell kapnia.

A SERPINA1 gén több mint 150 mutációját azonosították. A két leggyakoribb mutációt S és Z mutációnak nevezik. Az S mutáció mérsékelten alacsony alfa-1 antitripszin fehérjével, a Z mutáció pedig nagyon alacsony szintekkel társul.

Úgy gondolják, hogy az AATD a COPD-ben szenvedők 1-4%-ában van jelen. Ha az Egyesült Államokban 16,4 millió ember szenved COPD-ben, akkor nagyjából 164 000-656 000 ember szenved AATD-ben.

Hogyan okoz COPD-t az alfa-1 antitripszin hiány?

Az alfa-1 antitripszin fehérje elsődleges funkciója, hogy megvédje a tüdejét a gyulladásoktól, amelyeket olyan tényezők okoznak, mint például:

  • dohányfüst
  • fertőzések
  • egyéb irritáló anyagok

Kutatás azt sugallja, hogy a neutrofileknek nevezett fehérvérsejtek és a neutrofilek által létrehozott anyagok kulcsfontosságúak a COPD-ben szenvedő emberek légútjaiban történő gyulladások kialakulásában. Ezek a fehérvérsejtek kb 70% a véráramban keringő fehérvérsejtek.

A neutrofilek elhagyják a vérkeringést, és a tüdejébe vándorolnak, hogy semlegesítsék fertőzések és irritáló anyagok. A neutrofilek krónikus aktivációja okozhat krónikus tüdőgyulladás.

Az alfa-1 antitripszin fehérje megvédi a tüdejét az úgynevezett enzimtől neutrofil elasztáz amit a neutrofilek termelnek gyulladás jelenlétében védekező mechanizmusuk részeként. Ennek az enzimnek a mellékhatása a tüdőszövet lebontása.

Az AATD-ben szenvedők alig vagy egyáltalán nem termelnek alfa-1-antitripszint, ami érzékenyebbé teszi őket a tüdőkárosodással szemben.

Melyek az alfa-1 antitripszin hiány által okozott COPD tünetei?

Az AATD által okozott COPD tünetei megegyeznek az AATD nélküli COPD-vel, de hajlamosak az életkorban kialakulni. Az AATD-ben szenvedő dohányosok COPD tünetei általában éves kor között kezdődnek 40 és 50.

Tartalmazzák:

  • légszomj
  • zihálás
  • köhögés
  • túlzott nyálkatermelés
  • asztma
  • fáradtság
  • mellkasi fájdalom belégzéskor

Hogyan diagnosztizálják az orvosok az alfa-1 antitripszin-hiány okozta COPD-t?

A COPD-t általában egy spirometriás teszttel diagnosztizálják. A teszt során egy olyan géphez csatlakoztatott csőbe lélegez be, amely méri a tüdő működését.

Az orvos vagy az egészségügyi szakember vizsgálatokat is javasolhat más állapotok kizárására. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

  • mellkas röntgen
  • CT vizsgálat
  • artériás vérgáz elemzés
  • egyéb vérvizsgálatok

Az orvos genetikai vérvizsgálattal meg tudja mondani, hogy van-e AATD. A krónikus obstruktív tüdőbetegség globális kezdeményezése az AATD-vizsgálatot ajánlja minden COPD-ben szenvedő embernek és olyan személynek, akinek közeli családtagja van AATD-ben.

Mi az alfa-1 antitripszin-hiány okozta COPD kezelése?

Ha nincsenek tünetei, az orvos rendszeres nyomon követést és jó általános életmódbeli szokásokat javasolhat, mint például:

  • az alkoholfogyasztás korlátozása
  • rendszeresen gyakorolni
  • mérsékelt súly fenntartása
  • minden évben kapott influenza elleni oltást

Ha nem dohányzik, és a tüdőfunkciója gyorsan hanyatlik, akkor jogosult lehet alfa-1 antitripszin fehérjepótló terápiára. Ez a kezelés az AATD egyetlen specifikus terápiája, és humán donorokból kivont alfa-1 antitripszin fehérje IV infúzióját foglalja magában.

A COPD tüneteinek általános kezelése a következőket tartalmazza:

  • rövid hatású hörgőtágító inhalátorok
  • hosszú hatású hörgőtágító inhalátorok
  • szteroid inhalátorok
  • szteroid tabletták
  • mucolitikumok
  • antibiotikumok légúti fertőzésekre

Tudjon meg többet a COPD-gyógyszerekről.

A COPD nagyon súlyos eseteit néha tüdőtranszplantációval kezelik. Az AATD-vel rendelkező emberek kb 5% a tüdőátültetések száma világszerte.

Milyen kilátások vannak az alfa-1-antitripszin-hiány okozta COPD-ben szenvedőknek?

Az AATD-ben szenvedők kilátásai jelentősen eltérnek olyan tényezőktől függően, mint például:

  • az adott génmutációt
  • életmódbeli szokások, mint például a dohányzás és a testmozgás
  • vegyi anyagoknak és irritáló anyagoknak való kitettség

A tanulmányok azt sugallják, hogy az AATD összefüggésben áll az asztma kialakulásának 4-38%-kal megnövekedett esélyével.

A legtöbb tanulmány megállapította nincs különbség a túlélési arányban tüdőátültetések után AATD-ben és COPD-ben szenvedők és csak COPD-ben szenvedők között.

Az AATD-ben szenvedők kilátásai a következők Nagyon rossz azoknál, akiknél cirrhosis alakul ki.

Gyakran ismételt kérdések az AATD által okozott tüdőtágulásról

Íme néhány gyakran ismételt kérdés az embereknek az AATD-vel kapcsolatban.

A tesztelés megerősítheti az AATD-t?

Az orvos vérvizsgálattal megvizsgálhatja az alfa-1 antitripszin szintjét és diagnosztizálhatja az AATD-t. Az Alpha-1 Alapítvány ösztönzi az AATD magas kockázatának kitett emberek tesztelését, például COPD-ben, megmagyarázhatatlan májbetegségben vagy AATD-ben szenvedő családtagokon.

Megakadályozhatja, hogy az AATD COPD-hez vezessen?

Az AATD korai azonosítása lehetővé teszi a COPD korai megelőző intézkedések megtételét, például a dohányzás abbahagyását. A dohányzás kulcsfontosságú kockázati tényező a COPD kialakulásában. A leszokás gyakran nehéz, de egy orvos segíthet olyan leszokási tervet készíteni, amely az Ön számára megfelelő.

Az AATD asztmát és egyéb tüdőbetegségeket is okozhat?

Úgy tűnik, hogy az AATD-ben szenvedőknél fokozott az asztma kialakulásának kockázata. Az AATD-t a bronchiectasishoz is hozzák összefüggésbe, amely állapotot a tüdőbe levegőt szállító csövek károsodása és kiszélesedése jellemez.

Panacinar emphysema az AATD-vel kapcsolatos COPD legspecifikusabb típusa.

Elvitel

Az AATD egy genetikai állapot, amely veszélyezteti a COPD kialakulását. Az ilyen betegségben szenvedők kevesebb alfa-1-antitripszint termelnek, egy olyan molekulát, amely a fertőzésekkel és irritáló anyagokkal szembeni védekezésének melléktermékeként védi a tüdejét az immunrendszer által okozott károsodástól.

Az AATD kialakulásához mindkét biológiai szülőtől atipikus SERPINA1 gént kell kapnia. Az orvos vérvizsgálattal tesztelheti az AATD-t. Ha súlyos COPD-je és AATD-je van, az orvos alfa-1 antitripszin helyettesítő terápiát javasolhat.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *