Az alvászavarok hihetetlenül gyakoriak, és az elalvás hiányától a túl hosszú alvásig terjedhetnek.
szerint a
Míg a legtöbb ember általában ismeri az álmatlanságot, egy olyan állapotot, amely megnehezíti az elalvást, nem mindenki ismeri a hipersomnia néven ismert általános alvászavar-kategóriát.
Ha megértjük, hogy a két állapot hogyan különbözik egymástól, és potenciálisan ugyanazokat a kockázatokat jelentenek, az segíthet a megfelelő alvásért küzdő egyéneknek abban, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak a kezelés iránt.
Az álmatlanság tünetei vs. hypersomnia
Az álmatlanság és a hiperszomnia két olyan állapot, amely az alvászavar spektrumának ellentétes végén helyezkedik el. Mindkettő hatással lehet az ember általános jólétére, de eltérő módon.
Álmatlanság tünetei
Az álmatlanság az egyik legismertebb alvászavar, amelynek középpontjában az elalvási nehézség, az elalvatlanság vagy a két probléma kombinációja áll. A rossz alvásminőség általában az eredmény.
Az álmatlanság akut vagy krónikus kategóriába sorolható.
Az akut álmatlanság jellemzően rövid távú, és külső tényezők, például stressz, traumás események, munka, sőt személyes kapcsolatok okozzák. Eközben a krónikus álmatlanságot az egy hónapnál tovább tartó alvási nehézségek szerint osztályozzák. Az ilyen típusú álmatlanság általában olyan mögöttes egészségügyi tényezők mellékterméke, mint például bizonyos gyógyszerek szedése vagy akár szerhasználat.
A gyakori tünetek a következők:
- rövid ideig tartó alvás
- huzamosabb ideig ébren fekve elalvás előtt
- túl korán kelni
- gyakran úgy érzi, mintha nem aludt volna
- ébren marad az éjszaka nagy részében
Hypersomnia tünetei
Míg az álmatlanság az elalvás képtelensége, addig a hiperszomniát túlzott nappali álmosság jellemzi. De magában foglalhatja a túlzott éjszakai alvást is. Ez az állapot azonban több, mint egy kis álmosság.
A hiperszomniában szenvedők úgy érezhetik, hogy többet kell aludniuk, mert a kapott pihenés nem gyógyul meg. Ennél is fontosabb, hogy ezek az alvások furcsa vagy nem megfelelő időpontokban érkezhetnek, például munka közben, étkezés közben vagy akár társasági környezetben. Ezek az egyének napi 11 óránál többet alszanak, mégis fáradtnak érzik magukat.
Az álmatlansággal ellentétben a hiperszomnia csak krónikus állapot, és hatással lehet a hangulatra és a megismerésre. Gyakori
- ingerlékenység
- szorongás
-
tartós álmosság vagy fáradtság
- rossz étvágy
- alacsony energia
- gondolkodási vagy beszédbeli nehézség
- gond az emlékezéssel
- nyugtalanság
Az álmatlanság és a hipersomnia hosszú távú hatásai
Mind az álmatlanság, mind a hiperszomnia messzemenő hatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségre, ha nem kezelik őket megfelelően. Minden egyes állapot miatt az ember túlfáradtnak és gyenge energiának érezheti magát egész nap.
Egyes esetekben ez veszélyes lehet, mivel mind az álmatlanságban, mind a hipersomniában szenvedő betegeknél a
Hosszú távú álmatlanság hatásai
Az akut álmatlanságban szenvedőknél fokozott a kockázata az állapot krónikus változatának kialakulásának. Ennek gyakran az az oka, hogy az alvászavarral kapcsolatos aggodalmak önbeteljesítő próféciákká válhatnak.
Ezenkívül a krónikus álmatlanságot összefüggésbe hozták a depresszió és a magas vérnyomás fokozott kockázatával.
Hosszú távú hiperszomnia hatások
A krónikus fáradtságon és álmosságon túl a hiperszomnia megzavarhatja az ember mindennapi életét. A hiperszomniában szenvedőknek gyakran gondot okoznak a munkahelyek, a személyes kapcsolatok vagy más társadalmi kötelezettségek fenntartása.
Az álmatlansághoz hasonlóan depresszió is kialakulhat. De a hipersomniában szenvedőknek igen
Az álmatlanság és a hiperszomnia kezelési lehetőségei
Mindkét alvászavar kezelhető, de a megközelítés gyakran eltérő, és figyelembe veszik az adott személy állapotának súlyosságát, valamint azt, hogy mi okozza azt.
Álmatlanság kezelése
Az álmatlanság kezelési tervének kidolgozása attól függ, hogy a beteg akut vagy krónikus álmatlanságban szenved. Fontos megjegyezni azt is, hogy az álmatlanságot egy mögöttes egészségügyi rendellenesség (például alvási apnoe) okozhatja, és ezt kezelni kell, mielőtt az álmatlanság javulna.
Az akut álmatlanság gyakran kezelhető életmódbeli változtatásokkal a jobb alvási szokások érdekében. Ez magában foglalhatja az elektronikus eszközök használatának abbahagyását lefekvés előtt, az alkoholfogyasztás visszaszorítását, vagy akár az éberségi gyakorlatok gyakorlását az ellazulás érdekében.
A krónikus álmatlanság az életmódváltást is kiválthatja. De szükség lehet gyógyszerek kombinációjára is, hogy elősegítse a jobb alvási ütemtervet. Mind a krónikus, mind az akut álmatlanság kognitív viselkedésterápiát (CBT) is alkalmazhat az állapothoz gyakran kapcsolódó szorongás kezelésére.
Hiperszomnia kezelése
Fontos megjegyezni, hogy a hiperszomnia mást igényelhet
- Elsődleges hiperszomnia magában foglalja az olyan állapotokat, mint a narkolepszia, az idiopátiás hiperszomnia és még a Kleine-Levin-szindróma is.
- Másodlagos hiperszomnia az, amikor az állapotot egy mögöttes egészségügyi állapot, gyógyszer- vagy szerhasználat, vagy akár elégtelen alvásszindróma okozza.
Ennek eredményeként a kezelési megoldások eltérőek lehetnek. Az alapvető lépések közé tartozhat a rendszeres alvásidő betartása és az olyan anyagok, mint az alkohol, kerülése, amelyek befolyásolhatják az alvást és a megismerést.
A másodlagos hipersomniában szenvedőknél az alapvető egészségügyi állapot megcélzása az elsődleges cél. Az elsődleges hiperszomniában szenvedők azonban megkönnyebbülést találhatnak, ha ugyanazt a kezelési tervet követik, amelyet gyakran ajánlanak narkolepsziára.
GYIK
Lehet álmatlanságod és hipersomniád is?
Az álmatlanság és a hipersomnia egyidejűleg is jelen lehet. A legtöbb esetben azonban a két feltétel teljesül
Az álmatlanság okozhat hiperszomniát?
Bár az álmatlanság nappali álmosságot okozhat, nem jár együtt a hiperszomnia kiváltásával.
Melyik a rosszabb az egészségére, a hiperszomnia vagy az álmatlanság?
Bár a hiperszomnia nem kapcsolódik közvetlenül a káros egészségügyi következmények, például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, például a krónikus álmatlanság kockázatához, ez még mindig legyengítő állapot. A krónikus álmosság a kognitív képesség romlásához vezet, ami hatással lehet a működési képességére.
Ez legalább a karrierjét és a személyes kapcsolatait befolyásolhatja. A krónikus álmosság vagy fáradtság azonban növelheti a balesetek kockázatát, ha autót vezet, valamint nagyobb eséllyel csúszik meg és esik el.
Az álmatlanság és a hiperszomnia az alvászavarok spektrumának két vége, mindkettő krónikus állapotba kerülhet.
- Álmatlanság: éjszakai elalvás és/vagy alvásképtelenség
- Hiperszomnia: túlzott álmosság és alvás a nap folyamán
Nem kell félvállról venni, ha nem alszunk eleget regenerálódni. Míg az alkalmanként előforduló rossz éjszakai alvás a legtöbb embert nem érinti, ha folyamatosan nem alszanak eleget, vagy túl sokat alszanak, az ember zavarttá és krónikusan fáradttá válhat, és végső soron befolyásolhatja életminőségét és egészségét.
