Az álmatlanságban szenvedőknek gyakran mentális egészségi állapotuk van, vagy fordítva.
Az alvás rendkívül fontos a mentális egészsége szempontjából. Alvás közben a szervezet képes helyreállítani magát. Az agyad válogatja az információkat, és idegrendszere megszakad.
Ha álmatlanságban szenved – vagyis folyamatosan nehezen tud elaludni vagy elaludni –, a szervezete kimarad ezekből a gyógyulási folyamatokból.
Az álmatlanság és a mentális betegségek gyakran együtt fordulnak elő. A jelentős alváshiány mentális egészségügyi tüneteket válthat ki vagy ronthat. A mentális egészségi állapotok viszont álmatlansághoz vezethetnek.
Az álmatlanság a mentális betegség jele?
Az álmatlanság összetett kapcsolatban áll a mentális betegségekkel.
Egy 2018-as kutatás azt sugallja, hogy a mentális egészségügyi problémákkal küzdő felnőttek 50-80%-a nehezen tud elaludni vagy elaludni egy átlagos évben.
Az álmatlanság és a mentális egészség közötti kapcsolat mindkét irányban fennállhat. A pszichiátriai rendellenesség álmatlansághoz vezethet, az álmatlanság pedig ronthat vagy mentális egészségi állapotot válthat ki.
Sok esetben azonban nincs közvetlen ok-okozati összefüggés, hanem olyan helyzet, amikor mindkét állapot ugyanannak az állapotnak a különböző tünete. Például a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kiegyensúlyozatlan vércukorszintje álmatlansághoz és szorongáshoz is vezethet.
Esetenként a rövid távú álmatlanság lehet elszigetelt állapot, vagy egy bizonyos életmód vagy munkarend (például éjszakai műszak) eredménye.
Gyakran az álmatlanság és más tünetek sajátos jellemzői segíthetnek meghatározni a mentális betegségek szerepét az alvásképtelenségben.
Az álmatlanság lehet elsődleges vagy másodlagos állapot.
- Elsődleges álmatlanság nem más egészségügyi vagy pszichológiai állapot okozza.
- Másodlagos álmatlanság más állapotok, például depresszió, pajzsmirigy-problémák vagy asztma eredménye.
Az álmatlanság gyakori társbetegségei
Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan mentális egészségi állapotot, amelyek általában álmatlansággal vagy más alvászavarokkal járnak:
- Depresszió: Az álmatlanság a depresszió egyik fő tünete. Egy 2018-as tanulmányban a major depressziós zavarban (MDD) szenvedők több mint 90%-a számolt be álmatlansággal összefüggő alvászavarokról. Az álmatlanságban szenvedőknél gyakrabban alakulhat ki depresszió, mint azoknál, akik jól alszanak.
- Szorongás: Egy 2020-as tanulmány szerint az álmatlanságban szenvedő résztvevők 36%-a szorongott.
- Obszesszív-kompulzív zavar (OCD): Egy 2020-ban végzett svéd lakossági tanulmány kimutatta, hogy az OCD-ben szenvedők közel 7-szer nagyobb valószínűséggel kapnak álmatlansági diagnózist, vagy kapnak gyógyszert álmatlanságra.
- Poszttraumás stressz zavar (PTSD): A megszakított alvás a PTSD alapvető összetevője. Ez összefügghet szorongással vagy rémálmokkal.
- Anyaghasználati zavar (SUD): A szerhasználat, a mérgezés és az elvonás megzavarhatja az alvási szokásokat.
-
Skizofrénia: A
2012-es tanulmány azt sugallja, hogy a skizofréniában szenvedők 80%-a alvászavarral küzd. - Bipoláris zavar: Az alvási problémák a depresszióhoz vagy a mániához köthetők. A bipoláris zavar mániája gyakran közvetlenül összefügg a hirtelen és drámaian csökkent alvásigénnyel.
Az álmatlanság gyakori tünetei
Az álmatlanság jellegzetes tünetei a következők:
- elalvás vagy elalvási nehézség
- túl korán kelni
- kimerültség vagy álmosság napközben
Az álmatlansági rendellenességet önálló rendellenességként hozzáadták a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéhez, 5. kiadás (DSM-5). A DSM-4-ben elsődleges vagy másodlagos rendellenességként osztályozták.
A DSM-5 szerint az álmatlanság tüneteinek:
- jelentős funkcionális zavart vagy károsodást okoz
- hetente legalább 3 éjszakát, legalább 3 hónapig jelen kell lenni
Az álmatlanság okai és kockázati tényezői
Mindenki más és más, ezért minden álmatlanságban szenvedő személynek más és más tényezője lehet, amelyek alvási nehézségeikhez vezethetnek.
A következő tényezők kiválthatják vagy ronthatják az álmatlanságot:
- mentális egészségi állapotok
- egészségügyi állapotok, mint obstruktív alvási apnoe, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, asztma és migrén
- fájdalom (hátfájás, fibromyalgia, ízületi gyulladás)
- neurológiai problémák
- szerhasználat
- gyógyszer
- feszültség
- szabálytalan munkarend
A rosszul alvóknál magasabb a kortizol és az adrenokortikotrop hormon szintje (olyan hormon, amely serkenti a kortizol termelését és felszabadulását).
Az álmatlanság kezelési lehetőségei
Az álmatlanság kezelése magában foglalhatja:
- altató gyógyszer
- kognitív viselkedésterápia (CBT)
- napi gyakorlat
- az alvásminőséget rontó alapbetegségek kezelésére
A 2018-as kutatások azt mutatják, hogy a mentális egészségi állapottal és álmatlansággal küzdők körében a mentális egészségi állapot kezelése segíthet az alvás javításában – az alvászavarok kezelése pedig jótékony hatással lehet a mentális egészségügyi kezelésekre is.
A lényeg
Az álmatlanság olyan alvászavar, amelynek során nehezen tud elaludni vagy elaludni, vagy túl korán ébred fel. Ha álmatlanságban szenved, gyakran fáradtnak vagy álmosnak érzi magát a nap folyamán.
Az álmatlanság összetett kapcsolatban áll a mentális betegségekkel. A kettő közötti kapcsolatnak számos tényezője van.
Az álmatlanság mentális egészségi állapotokhoz, például depresszióhoz vezethet vagy ronthat, és fordítva. Az álmatlanság és a depresszió ugyanannak az állapotnak két különböző tünete lehet, mint például a cukorbetegség vagy a krónikus fájdalom.
Attól függően, hogy mi okozza az álmatlanságot, a kezelés az álmatlanság tüneteire, az alapbetegségre vagy mindkettőre irányulhat.
Az álmatlanság jelentősen ronthatja életminőségét. Ha álmatlanságban szenved, vegye fel a kapcsolatot egy megbízható egészségügyi szakemberrel, hogy megbeszélje kezelési lehetőségeit.
