Az oszteoporózis olyan csontbetegség, amely a csonttömeg és -sűrűség csökkenésével jár. Ez gyenge csontokhoz vezethet, ami növeli a törések kockázatát.
Sok csontritkulásban szenvedő emberhez hasonlóan Ön is azon töprenghet, vajon hatással lesz-e a fogaira. A rövid válasz: nem közvetlenül. Mivel a fogai valójában nem csontok, a csontritkulás önmagában nem változtatja meg fogai egészségét vagy összetételét.
A csontritkulás azonban közvetett hatással lehet a fogakra. Ez azért van, mert elváltozásokat okozhat az állkapcsában, ami befolyásolhatja a fogak helyén tartását. Valójában az oszteoporózist a fogak elvesztésének megnövekedett valószínűségével hozták összefüggésbe emiatt.
Fontos, hogy ne csak fogat mosson, hanem arról is tájékozódjon, hogy a csontritkulás hogyan befolyásolhatja a száj egészségét. Áttekintjük, mit kell tudni arról, hogy a fogak és a csontok miben különböznek egymástól, a jelenlegi kutatásokat arról, hogy a csontritkulás hogyan befolyásolja a fogakat, és hogyan működik a kezelés.
Miből készülnek a fogak?
Bár van néhány közös jellemzőjük, a fogak és a csontok nem teljesen ugyanabból az anyagból készülnek. A csontjaid nagyrészt kollagénből és ásványi kalcium-foszfátból állnak. A fogak viszont a következő fő rétegekből állnak:
-
a zománc a fogak tetején (koronáján) lévő kemény meszes szövet, amely nem élő sejtekből áll
-
A cement egy másik típusú kemény szövet, amely védi a fog gyökerét
-
A dentin a zománc és a cement alatt található, és a fogaink belsejének nagy részét alkotja, és struktúrát biztosít
-
a pép fogaink legbelső rétege, amely idegeket és ereket tartalmaz
Az oszteoporózis károsítja a csontok azon képességét, hogy új szöveteket termeljenek, amelyek szivacsos belsőt alkotnak. Az emberek összetéveszthetik a fogakat a csontokkal, mert a fogkoronát borító fehéres zománc csontnak tűnik. De a csontjainkkal ellentétben a zománc nem élő szövetből áll.
Kutatási eredmények
A csontritkulás és a fogak elvesztése közötti kapcsolat jól megalapozott, és számos tudományos vizsgálat tárgya. Ezek tartalmazzák:
- Az
2009 Osteodent tanulmány 651 nő csontsűrűségét mérte. A kutatók azt találták, hogy a csontritkulásban szenvedő nőknek átlagosan hárommal kevesebb foguk volt, mint azoknak, akiknek nem volt ilyen egészségi állapotuk. - A
2013-as tanulmány 333 emberről gyűjtöttek adatokat, akiknek 27%-a csontritkulásban szenvedett – vagyis csontjaik gyengülésének és törékennyének jeleit mutatták. A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a csontritkulás „szignifikánsan korrelál a fogak számának csökkenésével”, különösen az őrlőfogak esetében. - Egy újabb
tanulmány 2017-től azt is megállapították, hogy Dél-Indiában a posztmenopauzás nők nagyobb valószínűséggel szenvedtek fogak elvesztését, ha csontritkulás alakult ki náluk.
A kutatók világosan látják, hogy a csontritkulás és a fogak elvesztése összefügg, de még mindig vizsgálják ennek a kapcsolatnak a pontos természetét.
A kapcsolat kulcsfontosságú elmélete az, hogy a csontritkulás előrehaladtával az állcsontja is gyengül, és veszít sűrűségéből. Amikor az állcsont gyengül, a fogak kezdenek elveszíteni stabilitásuk egy részét. Ezek az állcsont-elváltozások befolyásolhatják a fogak elhelyezkedését, ami károsíthatja a gyökereiket és szájhigiénés szövődményeket okozhat.
Csontritkulás elleni gyógyszerek és fogak
Ha csontritkulás elleni gyógyszert szed, feltétlenül beszélje meg kezelőorvosával a fogakra gyakorolt lehetséges hatásait. Sajnos a csontokat erősítő gyógyszerek néha károsíthatják az állcsontot.
A csontritkulásban szenvedők számára leggyakrabban felírt kezelés a biszfoszfonát terápia.
A biszfoszfonátok, amelyek orálisan (szájon át) vagy intravénásan (vénán keresztül) adhatók be, segíthetnek a csontok erősítésében és a jövőbeni törések megelőzésében. Az American College of Rheumatology szerint sokan kalciumot vagy D-vitamint is szednek biszfoszfonátokkal.
A biszfoszfonátok szedése azonban kockázatot jelent az állkapocsra és a fogakra. Az ilyen típusú kezelést egy ritka degeneratív szövődmény, az állkapocs osteonecrosise (ONJ) kialakulásához hozták összefüggésbe.
Az Endokrin Társaság szerint az ONJ kialakulásának kockázata a fogászati műtétek után a legmagasabb. Gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akik „nagy dózisú, hosszú távú terápián estek át, ahogyan azt a rákkezelés során adják”.
A csontok és fogak egészségének megőrzése
Az egyik legfontosabb dolog, amit megtehetsz, hogy a csontjaid és a fogaid egészségét előtérbe helyezed azáltal, hogy fenntartod azokat a szokásokat, amelyek hozzájárulnak azok általános jólétéhez.
Néhány kulcsfontosságú tényező a következők:
- eszik a kiegyensúlyozott étrend
- ügyelve arra, hogy minden nap 600-800 NE D-vitamint kapjon
- napi 1000-1200 milligramm kalciumra törekednek
- nem dohányzik, vagy fontolóra veszi a dohányzás abbahagyását, ha jelenleg dohányzik
- korlátozza az alkoholfogyasztást
- fizikailag aktív – az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
gyakorlati irányelvek korcsoport szerint
Ha gondjai vannak azzal, hogy elegendő kalciumot vagy D-vitamint kapjon az elfogyasztott élelmiszerekből, beszéljen kezelőorvosával vagy táplálkozási szakértővel a kiegészítők szedésével kapcsolatban. Ügyeljen arra, hogy a kiegészítőket mindig az utasításoknak megfelelően szedje.
A megfelelő foghigiénia elengedhetetlen a fogak hosszú távú egészségéhez. Az American Dental Association (ADA) a következőket javasolja:
- Moss alaposan fogat naponta kétszer, alkalmanként 2 percig.
- Fogmosáskor használjon fluoridtartalmú fogkrémet.
- Naponta tisztítsa meg a fogai között (beleértve a fogselymet, a fogközkefét és egyebeket).
- Korlátozza a cukros italok és rágcsálnivalók fogyasztását.
- Törekedjen arra, hogy rendszeresen felkeresse fogorvosát ellenőrzésre.
Tájékoztassa fogorvosát, ha felszívódást gátló szert, például biszfoszfonátot szed, hogy beépíthesse a kezelési tervébe – különösen akkor, ha olyan eljáráson esik át, mint a foghúzás. Az ADA szerint valószínűleg nem kell abbahagynia a csontritkulás kezelését, vagy ki kell hagynia az eljárást, de előfordulhat, hogy fogorvosának bizonyos intézkedéseket kell tennie.
Ismerje meg kockázatát
A szájüreg egészségének fontossági sorrendbe állítása és figyelemmel kísérése különösen fontos lehet, ha meglévő fogászati problémái vannak, vagy ha vannak bizonyos csontritkulás kockázati tényezői.
A csontritkulás kialakulásának esélye nő, ahogy öregszik. A nők általában fokozott kockázatnak vannak kitéve, és a menopauza során fellépő ösztrogénvesztés is hozzájárulhat.
Tudjon meg többet a csontritkulás kockázati tényezőiről és arról, hogy kinek kell szűrni.
A csontritkulás kezelése
Jelenleg nincs gyógymód a csontritkulásra, így továbbra is a megelőzés a legjobb stratégia. A csontritkulás kezelésére azonban számos lehetőség áll rendelkezésre
Egyes csontritkulás elleni gyógyszerek célja a csontvesztés megakadályozása (reszorpcióellenes gyógyszerek), míg mások a csontok újranövekedését (anabolikus gyógyszerek). Mindkét gyógyszercsoport célja a csontsűrűség növelése és a törések esélyének csökkentése.
Sajátos szükségleteitől és egészségi állapotától függően kezelőorvosa a következőket javasolhatja:
- Biszfoszfonát gyógyszerek. Általában ezek az első gyógyszerek, amelyeket posztmenopauzás nőknek írnak fel, és a csontok lebomlását lassítják.
- Szelektív ösztrogén receptor modulátorok (SERM). Ezt a gyógyszercsoportot ösztrogén agonistáknak is nevezik. A SERMS-eket, leggyakrabban a raloxifent, a nők csontritkulásának, valamint egyéb állapotok, például mellrák kezelésére is használják.
- Hormonpótló terápia. Ezek a gyógyszerek a természetben előforduló hormonjaink szintetikus változatai. Mivel a menopauza miatti ösztrogénvesztés hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához, az ösztrogénterápia segíthet, bár gyakran nem ez az első vonalbeli kezelés a csontritkulás kezelésére. A tesztoszteron terápiát néha hasonlóan alkalmazzák a férfiak csontritkulására.
-
Kalcitonin. Ez a pajzsmirigy által termelt hormon szintetikus változata, amely szabályozza a kalciumot. Orrsprayben jön és van
a Food and Drug Administration (FDA) jóváhagyta csontritkulás kezelésére bizonyos posztmenopauzás nőknél. -
Antitest gyógyszerek. Biológiának is nevezik, ezek lassíthatják a csontok lebomlását és serkenthetik az új csontképződést. A két
elérhető gyógyszerek denosumab és romosozumab, mindkettőt injekció formájában adják be. - Parathyroid hormon terápia. A mellékpajzsmirigyhormonok (PTH-k) növelik a csontsűrűséget és a csontszilárdságot, segítve a törések megelőzését. A PTH injektálható gyógyszerek, a teriparatid és az abaloparatid az FDA által jóváhagyott csontritkulás kezelésére.
- Kalcium és D-vitamin kiegészítők. Ezek nélkülözhetetlenek az erős csontok (és a fogak) felépítéséhez és fenntartásához.
A fizikoterápiát (PT) gyakran használják a csontritkulás kezelésére is, és célja az izmok és a csontok megerősítése a jövőbeni törések (vagy a törésekből való felépülés) megelőzése érdekében. A PT edzésprogramot kifejezetten az Ön egészségügyi szükségleteihez igazítják. Napi néhány perc alatt elvégezhető otthon, vagy a fizikai terapeutával végzett rendszeres üléseken.
A fogak nem csontok, így a csontritkulás közvetlenül nem érinti őket. A csontritkulás azonban közvetve hatással lehet a fogaira azáltal, hogy elváltozásokat vagy károsodást okoz az állkapocscsontjában.
Az egészséges szokások megőrzése hosszú távon elősegíti a csontok és a száj egészségét. Ez magában foglalja a nem dohányzást, a kiegyensúlyozott étrendet, a rendszeres testmozgást és a megfelelő foghigiénia gyakorlását.
A csontritkulás kezelésére szolgáló kezelések lelassíthatják a betegség progresszióját, és bizonyos esetekben elősegíthetik a csontnövekedést. Fogorvosa együttműködhet Önnel a csontritkulás vagy annak kezelése miatt esetlegesen előforduló szájüregi szövődmények kezelésében.
