Az oszteoporózis valaha is fogyatékosság?

A csontritkulás egy olyan csont-egészségügyi állapot, amely nagyobb valószínűséggel teszi a csonttörést. Az állapot fogyatékossághoz vezethet, ha olyan tünetek, mint például a járási nehézség, akadályozzák a munkavégzésben vagy a napi önellátásban.

A csontritkulás a csontok egészségi állapota, és akkor fordul elő, ha a csonttömeg és -sűrűség csökkenése miatt a csontok gyengülnek. Az állapot csonttöréshez vezethet, és olyan tüneteket okozhat, mint a fájdalom, a mozgás nehézségei és a görbe testtartás.

A csontritkulás önmagában nem tekinthető fogyatékosságnak, de ha a csontritkulás olyan tüneteket vagy szövődményeket okoz, amelyek az ember mindennapi életét befolyásolják, mint például ismétlődő csonttörések vagy krónikus fájdalmak, az rokkant minősítéshez vezethet. A fogyatékosságra vonatkozó pontos szabályok és követelmények ügynökségenként, juttatásonként és szolgáltatásonként eltérőek.

Mi az a csontritkulás?

Az oszteoporózis olyan állapot, amely a csontokat érinti. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a csontok veszítenek tömegükből és sűrűségükből, ami erőváltozáshoz vezet. Az állapot előrehaladtával a csontok tovább gyengülnek, és nő a törések kockázata.

A csontritkulás okozta törések leggyakrabban a csípőben, a gerinccsigolyában és a csuklóban fordulnak elő.

A csontritkulás fogyatékosság?

Az oszteoporózis általában nem felel meg az önmagában fogyatékosságnak minősülő normáknak. Ha a csontritkulás szövődményeket okozott, például ismétlődő töréseket, amelyek megakadályozzák Önt a napi feladatok elvégzésében, állapota megfelelő lehet.

Például, ha súlyos fájdalmai vagy járási nehézségei vannak a csontritkulás okozta törések következtében, teljesítheti a követelményeket.

Mi a fogyatékosság?

A fogyatékosság pontos meghatározása az ellátásokat vagy szolgáltatásokat felügyelő ügynökségtől vagy szervezettől függ. Az Egyesült Államok Társadalombiztosítási Hivatala a fogyatékosságot olyan állapotként határozza meg, amely várhatóan halálos kimenetelű vagy legalább egy évig tart, és amely megakadályozza az embert a munkavégzésben.

Mindenkinek, aki rokkantsági ellátást kér a társadalombiztosítási hivataltól, beleértve a csontritkulásban szenvedőket is, meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek.

Mik a csontritkulás tünetei?

A csontritkulás korai szakaszában a legtöbb embernek nincsenek tünetei. Gyakran előfordul, hogy a csontritkulás észrevétlen marad, amíg egy csont el nem törik. Amikor az emberek csontritkulásban szenvednek, a csonttörést olyan kisebb események okozhatják, amelyek e nélkül nem okoznának jelentős sérülést valakinek. Ezek a kisebb események magukban foglalhatják:

  • állómagasságból leesve
  • hajlítás
  • tárgyak emelése
  • köhögés

Amikor a csontritkulás gerinctörésekhez vezet, olyan tüneteket okozhat, mint a hátfájás, a magasságcsökkenés, a járási nehézségek és a kóros gerincgörbület.

Mi okozza a csontritkulást?

Az oszteoporózist a csonttömeg csökkenése és azok a változások okozzák, amelyeket a csonttömeg elvesztése okoz a csontszövet szerkezetében.

A csonttömeg elvesztése normális, és mindenkivel előfordul. A csonttömeg-vesztés sebessége az idő előrehaladtával növekszik, és a szervezetnek a pótlási képessége csökken.

Melyek a csontritkulás kockázati tényezői?

Bárkiben bármikor kialakulhat csontritkulás. Bár a csontritkulást néha nőket érintő állapotnak tekintik, a férfiak – különösen a 70 évesek – szintén ki vannak téve ennek az állapotnak.

Számos olyan tényező ismert, amely valószínűbbé teszi a csontritkulás kialakulását. Ezek a tényezők a következők:

  • Kor: A csontritkulás kockázata az életkor előrehaladtával nő.
  • Hormonális szint: Az alacsonyabb ösztrogénszint összefüggésben áll a csontritkulás fokozott kockázatával.
  • Családi történelem: Nagyobb valószínűséggel alakul ki csontritkulás, ha valaki a családjában szenvedett ilyen betegségben.
  • Verseny: Kutatás bizonyítja, hogy a csontritkulás gyakrabban fordul elő a fehér populációkban és az ázsiai származású populációkban.
  • Testméret: A kisebb testalkatú embereknél nagyobb a csontritkulás kockázata.
  • Diéta: Az alacsony kalcium-, D-vitamin- vagy fehérjetartalmú étrend növelheti a csontritkulás kockázatát.
  • Általános egészségi állapot: Számos egészségügyi állapot növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát, többek között:

    • autoimmun állapotok

    • endokrin állapotok

    • hormonális állapotok

    • gyomor-bélrendszeri állapotok

    • sokféle rák
    • HIV
  • Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek növelhetik a csontritkulás kockázatát. Ezek a gyógyszerek a következők:

    • hormonális gyógyszerek
    • szteroid gyógyszerek
    • epilepszia elleni gyógyszerek
    • szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k)
    • protonpumpa-gátlók
    • néhány cukorbetegség gyógyszer
  • Aktivitási szint: Azok, akik kevesebb fizikai aktivitást és gyakorlatot végeznek, nagyobb a csontritkulás kockázatának.
  • Alkohol: Az erős alkoholfogyasztás a csontritkulás fokozott kockázatával jár.
  • Dohányzó: A dohányosoknál nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata.

Mi az osteoporosis kezelése?

A csontritkulás kezelésére többféle kezelési lehetőség létezik. A kezelési tervek általában attól függnek, hogy a következő 10 évben mekkora a csonttörés kockázata. A kezelési lehetőségek a következők:

  • Életmódbeli változások: A kontrollálható kockázati tényezők javítása és az esések megelőzésére irányuló munka gyakran a kezelés első lépése.
  • Gyógyszerek: A leggyakoribb csontritkulás elleni gyógyszereket a csontvesztés lassítására használják, és a „biszfoszfonátok” osztályba tartoznak. Egyéb lehetőségek közé tartoznak a csontépítő gyógyszerek, például a teriparatid, az abaloparatid és a romosozumab.
  • Hormonális terápia: A hormonterápia gyakran lehetőség a csontritkulás kezelésére. Az ösztrogénterápiát leggyakrabban alkalmazzák, de a kezelések eltérőek lehetnek.

Milyen kilátások vannak a csontritkulásban szenvedők számára?

Az oszteoporózis krónikus állapot. A csontritkulás nem gyógyítható, de a gyógyszerek segíthetnek lelassítani a csonttömeg-vesztést és csökkentik a törések kockázatát.

Ha az egyénnek olyan alapbetegsége van, amely csontritkulást okoz vagy hozzájárul ahhoz, akkor ennek az állapotnak a kezelése javítja a csontsűrűséget.

Például, ha egy személy cöliákiás betegségben szenved, és gluténmentes diétát tart, akkor a gyomor-bél traktus gyógyulását követően az egyén visszanyeri a tipikus kalcium és D-vitamin felszívódását, és javulhat a csontritkulás.

Egy másik példa lehet a más állapotra felírt szteroidok használatának abbahagyása vagy csökkentése. Ha más kezelési lehetőséget találnak, vagy ha a szteroidok adagját csökkentik, a csonttömeg és -sűrűség visszatérhet az egészséges egyensúlyba.

Gyakran Ismételt Kérdések

Többet megtudhat a csontritkulásról és a fogyatékosságról, ha elolvassa néhány gyakori kérdésre adott választ.

Megelőzhető a csontritkulás?

Nincs garantált módja a csontritkulás megelőzésének, de bizonyos lépések megtétele csökkentheti a kockázatát. A lépések a következők:

  • sokat mozogni
  • tápláló étrendet eszik
  • mérsékelt súly fenntartása
  • ne dohányozzon, vagy szokjon le, ha már dohányzik
  • kerüli a nagy ivást

Hogyan diagnosztizálható a csontritkulás?

A csontritkulás diagnosztizálásának leggyakoribb módja a csontsűrűség-teszt. Ez a teszt mérheti a csonttömeget, és megerősítheti a csontritkulást. Néha további teszteket, például képalkotó teszteket is végeznek.

A csontritkulás krónikus fájdalomhoz vezet?

Az oszteoporózis krónikus fájdalomhoz vezethet, ha a csonttörések nem gyógyulnak megfelelően.

Az oszteoporózis olyan csont-egészségügyi állapot, amely törésekhez, fájdalomhoz, járási nehézségekhez és sok máshoz vezethet. Ha a csontritkulás tünetei vagy szövődményei korlátozzák a mindennapi tevékenységeket, és megakadályozzák az öngondoskodást, az esetenként fogyatékosságnak minősül.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published.