A bakteriális tüdőgyulladás a tüdő bakteriális fertőzés miatti gyulladása. Különböző típusú baktériumok okozhatnak tüdőgyulladást. Ez a fajta tüdőgyulladás mindkét tüdőben, az egyik tüdőben vagy a tüdő egyik szakaszában előfordulhat.
A Streptococcus pneumoniae által okozott pneumococcus-betegség a bakteriális tüdőgyulladás fő okozója. Az Egyesült Államokban évente körülbelül 900 000 ember kapja meg ezt a betegséget, és közülük körülbelül 400 000 embert kell kórházba szállítani.
A pneumococcus okozta tüdőgyulladás a kórházban kezelésre szoruló emberek nagyjából 5–7%-ánál halálos kimenetelű.
Más típusú baktériumok tüdőgyulladást és jelentős károkat okozhatnak, más típusú kórokozókkal együtt, beleértve a vírusokat, parazitákat és gombákat.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a bakteriális tüdőgyulladás tüneteit, okait és kezelését, valamint a betegség megelőzésének módját.
A bakteriális tüdőgyulladás tünetei
A bakteriális tüdőgyulladás tüneteinek súlyossága változó lehet. Vannak, akik csak enyhe tüneteket tapasztalnak, míg mások életveszélyes szövődményeket okoznak.
Az American Lung Association szerint a bakteriális tüdőgyulladás tipikus tünetei a következők:
- mellkasi fájdalom
- légszomj
- köhögés, amely sárga vagy zöld nyálkát termelhet
- láz
- fáradtság
- hidegrázás
A bakteriális tüdőgyulladás tünetei gyermekeknél és felnőtteknél is hasonlóak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a kisgyermekek és a csecsemők a szokásosnál többet sírhatnak, csökkent az energiájuk, és sápadtnak tűnhetnek.
A tüdőgyulladás tüneteit gyanító személynek orvoshoz kell fordulnia. A tüdőgyulladás egy adott tünetének okát nehéz lehet meghatározni anélkül, hogy orvoshoz fordulna.
Mivel a bakteriális és vírusos tüdőgyulladás kezelési módjai eltérőek, a megfelelő ok megtalálása elengedhetetlen a megfelelő kezelési rend kiválasztásához.
A bakteriális tüdőgyulladás szövődményei
A bakteriális tüdőgyulladás gyermekeknél és felnőtteknél is bonyolult lehet. Bárkinél kialakulhatnak szövődmények a bakteriális tüdőgyulladásból, de a gyengébb immunrendszerűek, a fiatalabb gyermekek és az idősebb felnőttek nagyobb kockázatot jelentenek.
A szövődmények a következők lehetnek:
- Légzési elégtelenség: Ez a szövődmény akkor alakulhat ki, ha a tüdő oxigénszintje túl alacsonyra esik, vagy ha a szén-dioxid szint megugrik. Ez a szövődmény a nem megfelelő légzési képesség miatt következik be. A légzési elégtelenség akár a tüdőfunkció teljes leállását is okozhatja.
- Vérmérgezés: Ez a szövődmény akkor fordul elő, ha egy fertőzés elsöprő gyulladásos reakciót vált ki az egész szervezetben. A szepszis több szerv elégtelenségéhez vezethet, és életveszélyes lehet.
- Tüdőtályog: Ez a szövődmény akkor fordul elő, ha fertőzött gennyzseb képződik a tüdőben.
- Empyema: Ez egy fertőző gennygyűjtemény a mellhártya üregében, amely körülveszi a tüdő külső részét
A sürgős kezelés elengedhetetlen a szövődmények kockázatának csökkentése érdekében.
A bakteriális tüdőgyulladás okai
Minden tüdő lebenyében kis légzsákok, úgynevezett alveolusok találhatók. Normális esetben ezek a légzsákok segítik a test gázcseréjét, miközben belélegzik az oxigént és kilélegzik a szén-dioxidot.
Amikor egy személynél tüdőgyulladás alakul ki, a légzsákok gyulladást tapasztalnak, ami miatt megtelhetnek folyadékkal. Ha a légzsákok nem levegővel, hanem folyadékkal telnek meg, a légzés nehézkessé válhat.
Egyes esetekben előfordulhat, hogy a tüdő és a test többi része nem kap elegendő oxigént.
A tüdőgyulladás típusai
A tüdőgyulladást gyakran a közösségben szerzett tüdőgyulladásnak vagy a kórházi tüdőgyulladásnak minősítik. Az osztályozás arra a helyre vonatkozik, ahol a személy a fertőzést megszerezte.
Közösségben szerzett tüdőgyulladás sokkal gyakoribb típus. Más típusok is előfordulhatnak, de ritkábban, például egészségügyi ellátással összefüggő tüdőgyulladás (HCAP) és lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladás (VAP).
Ha egy személynél közösségben szerzett tüdőgyulladás alakul ki, az azt jelenti, hogy a fertőzés a kórházon kívül történt. A pneumococcus baktérium általában azután jut be a tüdőbe, hogy egy másik, fertőzésben szenvedő személy tüsszentéséből vagy köhögéséből származó részecskéket vagy cseppeket lélegzik be.
A közösségben szerzett tüdőgyulladás leggyakoribb okai a baktériumok, köztük a Streptococcus pneumoniae, a leggyakoribb baktériumok és a Haemophilus influenzae.
A vírusok, köztük az influenzavírusok azonban közösségben szerzett tüdőgyulladást is okozhatnak.
Kórházban szerzett tüdőgyulladás a kórházi kezelés alatt alakul ki, és legalább 48 órával a felvétel után következik be.
A kórházban szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek többsége nagyon beteg, és a szájukban és a felső légutakban baktériummal telepednek meg. Ezután a baktériumok bejutnak a tüdejükbe, hogy fertőzést okozzanak.
A kórházban szerzett tüdőgyulladás leggyakoribb okai a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus.
Rizikó faktorok
Bár bárkinél kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás, bizonyos tényezők növelik a kockázatot.
Azoknál az embereknél, akiknek legyengült az immunrendszere rák, rákkezelés vagy szervátültetés következtében, fokozott a bakteriális tüdőgyulladás kockázata.
A dohánytermékek elszívása és a hosszú távú tüdőbetegség, például a tüdőtágulás vagy a krónikus bronchitis COPD növeli a kockázatot. A 65 év felettiek és a közelmúltban műtéten átesett emberek szintén nagyobb kockázatot jelentenek.
Bakteriális tüdőgyulladás diagnózisa
Az orvosok különféle diagnosztikai tesztek elvégzése, valamint alapos anamnézis és fizikális vizsgálat elvégzése után diagnosztizálhatják a bakteriális tüdőgyulladást. A fizikális vizsgálat során az orvos meghallgatja a tüdőt, hogy megállapítsa, nem működik-e.
A legtöbb esetben az orvos mellkasröntgenfelvételt készít, hogy ellenőrizze a gyulladásos területeket és a tüdőbe való beszivárgást.
További vizsgálatok is támogathatják a tüdőgyulladás diagnózisát, például mellkasi CT-vizsgálat és artériás vérgáz (ABG) minta. Az ABG méri az oxigén és a szén-dioxid mennyiségét az artériás vérben, valamint egyéb dolgokat, például a pH-t és a bikarbonátszintet, és segít meghatározni a légzés hatékonyságát és a gázcserét.
Az orvosi csapat bronchoszkópiát is végezhet, hogy megvizsgálja a tüdő légutait, és biopsziát vagy nyálkamintát vegyen. A műtőorvos a szájon keresztül egy kis csövet helyez a tüdőbe, amelyhez egy apró kamera van csatlakoztatva.
Egy személy a bronchoszkópia előtt gyógyszert kap a torok zsibbadására és ellazítására, és az orvos általában intravénás nyugtatót is ad.
Bakteriális tüdőgyulladás kezelése
A bakteriális tüdőgyulladás kezelése antibiotikumokat tartalmaz, amelyek a fertőzést okozó baktérium adott típusát célozzák. Az orvos gyógyszereket is felírhat a légzés megkönnyítésére.
A további gyógyszerek közé tartozhatnak a vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek a fájdalmak enyhítésére, valamint a láz csökkentésére.
Az otthoni ellátás gyakran magában foglalja a pihenést és a sok folyadék ivását, hacsak az orvos másként nem utasítja. Feltétlenül fejezze be az orvos által felírt antibiotikum-kezelést, még akkor is, ha a tünetek enyhültek.
Egyesek súlyos bakteriális tüdőgyulladás miatt kórházi kezelést igényelhetnek, különösen olyan személyek esetében, akiknek kiegészítő oxigénre van szükségük, dehidrációban szenvednek, vagy mechanikus lélegeztetőgépre van szükségük.
Azok az emberek, akiknél szövődmények, például szepszis alakulnak ki, további kezelésekre is szükség lehet, amelyek kórházi felvételt igényelnek.
Elővigyázatosságból azokat az embereket, akiknél fokozott a szövődmények kockázata, szintén kórházi felvételre lehet szükségük, hogy gondosan ellenőrizzék őket. E csoportokba tartoznak a 65 év felettiek vagy a 2 hónaposnál fiatalabb csecsemők.
Bakteriális tüdőgyulladás megelőzése
A bakteriális tüdőgyulladás megelőzésének egyik legjobb módja az immunrendszer erejének megőrzése. Egészséges ételeket kell enni, eleget pihenni, és gyakran kezet kell mosni.
Mivel a bakteriális tüdőgyulladás az influenza szövődményeként alakulhat ki, az éves influenza elleni oltás megelőzheti a tüdőgyulladást.
Két különböző pneumococcus elleni vakcina is elérhető a bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb okozója, a S. pneumoniae baktérium által okozott bakteriális tüdőgyulladás kockázatának csökkentésére. Ezek a vakcinák a PCV13 és a PPSV23, amelyek a pneumococcus baktérium 13 és 23 törzse ellen nyújtanak védelmet.
Az orvosok azt javasolják, hogy a 65 év feletti felnőttek mindkét típusú oltást megkapják. A gyermekeknek 2 hónapos koruktól kezdve egy sorozat PCV13 oltást kell kapniuk. Az általános egészségi állapot és az életkor befolyásolhatja a pneumococcus elleni védőoltás ajánlását.
Végső soron az orvos meg tudja határozni, hogy melyik vakcinára lehet szüksége, és mikor kell beadnia.
A bakteriális tüdőgyulladás felismerése
A baktériumok mellett vírusok és gombák is okozhatnak tüdőgyulladást. Az októl függetlenül a tüdőgyulladás tünetei gyakran hasonlóak.
A vírusos tüdőgyulladás és a bakteriális tüdőgyulladás hasonló tünetei megnehezíthetik az ok meghatározását.
A bakteriális tüdőgyulladás tünetei általában súlyosabbak, mint a vírusos tüdőgyulladás, és hirtelen jelentkezhetnek. A vírusos tüdőgyulladás tünetei lassabban fejlődnek ki, és eleinte jobban hasonlítanak az influenzához.
A vírusos tüdőgyulladás és a bakteriális tüdőgyulladás közötti különbség egyik módja a nyálkaminta, amelyet köpetmintának is neveznek. Egy személy nyálkamintát köhög fel, vagy egy orvos a tüdőből vesz egyet a bronchoszkópia során.
Ezután egy egészségügyi szakember megvizsgálja a laboratóriumban, hogy meghatározza a baktériumok jelenlétét.
A tüdőgyulladás támogató kezelése, mint például a kiegészítő oxigén és a lázcsillapító gyógyszer, gyakran ugyanaz, az októl függetlenül. A fő különbség a kezelésben az, hogy az antibiotikumokat bakteriális tüdőgyulladás kezelésére használják, de vírusos tüdőgyulladás esetén hatástalanok.
A bakteriális tüdőgyulladás veszélyesebb, mint a vírusos tüdőgyulladás?
Az immunrendszer működésétől függően a tüdőgyulladás bármelyik típusa veszélyes lehet, különösen a gyengébb immunrendszerű embereknél.
Például, ha egy személy idősebb felnőtt, és gyengébb az immunrendszere, akkor egy vírusfertőzés, például az influenza vírusos tüdőgyulladássá alakulhat, vagy az immunrendszer további gyengüléséhez vezethet, amiben másodlagos bakteriális tüdőgyulladás léphet fel. .
Általánosságban elmondható, hogy a jobb általános egészségi állapotú és jobban működő immunrendszerű személyeknél kisebb a tüdőgyulladás kockázata.