Coombs teszt

Ha fáradtnak érzi magát, légszomja van, hideg kezei és lábai vannak, és nagyon sápadt a bőre, akkor előfordulhat, hogy nincs elegendő vörösvérsejtje. Ezt az állapotot vérszegénységnek nevezik, és számos oka van.

Ha orvosa megerősíti, hogy alacsony a vörösvérsejtszáma, a Coombs-teszt egyike azoknak a vérvizsgálatoknak, amelyeket orvosa rendelhet el, hogy segítsen kideríteni, milyen vérszegénysége van.

Miért végezték el a Coombs-tesztet?

A Coombs-teszt ellenőrzi a vért, hogy megállapítsa, tartalmaz-e bizonyos antitesteket. Az antitestek olyan fehérjék, amelyeket az Ön immunrendszere akkor termel, ha azt észleli, hogy valami káros lehet az egészségére.

Ezek az antitestek elpusztítják a káros betolakodót. Ha az immunrendszer hibás észlelése, néha antitesteket termelhet a saját sejtjei ellen. Ez sokféle egészségügyi problémát okozhat.

A Coombs-teszt segít orvosának megállapítani, hogy vannak-e olyan antitestek a véráramában, amelyek hatására immunrendszere megtámadja és elpusztítja saját vörösvérsejtjeit. Ha vörösvérsejtjei elpusztulnak, ez hemolitikus anémiának nevezett állapotot eredményezhet.

Közvetlen vs. közvetett Coombs-teszt

Kétféle Coombs-teszt létezik: a közvetlen Coombs-teszt és a közvetett Coombs-teszt.

A közvetlen teszt – közvetlen antiglobulin teszt (DAT) – gyakoribb, és ellenőrzi a vörösvértestek felületéhez kapcsolódó antitesteket. A Coombs-tesztben használt reagens hatására a vörösvértestek összetapadnak az antitestekkel.

A közvetett teszt – közvetett antiglobulin teszt (IAT) – ellenőrzi, hogy vannak-e olyan antitestek, amelyek lebegnek a szérumban, amely a vér folyékony része. Ehhez a vörösvértesteket eltávolítják a mintából, és idegen vörösvértesteket juttatnak be, amelyek ellenanyagokat vonzanak. Ha a reagens hatására ezek az új sejtek összetapadnak, az azt jelenti, hogy antitestek vannak a szérumban.

Közvetlen Coombs-teszt (DAT) Közvetett Coombs-teszt (IAT)
Ellenőrzi a következőket: vörösvértestekhez kötődő antitestek antitestek a szérumban
Hasznos: az alacsony vörösvérsejtszám okának azonosítása vérkompatibilitás szűrése
Használt: hemolitikus anémia vizsgálata
transzfúziós reakció vizsgálata
erythroblastosis fetalis vizsgálata

születés előtti vérvizsgálat
transzfúzió előtti vércsoport meghatározása

Hogyan történik a Coombs-teszt?

A vizsgálat elvégzéséhez vérmintára lesz szükség. A vért olyan vegyületekkel vizsgálják, amelyek reakcióba lépnek a vérben lévő antitestekkel.

A vérmintát vénapunkcióval veszik, amelynek során egy tűt szúrnak a kar vagy a kéz vénájába. A tű kis mennyiségű vért szív egy hosszúságú csőbe, és a mintát egy kémcsőben tárolják.

Coombs teszt csecsemők számára

Ezt a tesztet gyakran olyan csecsemőkön végzik el, akiknek vérében antitestek lehetnek, mert a szülő szülőjének más a vércsoportja. Ahhoz, hogy ezt a tesztet csecsemőkön végezzék, a bőrt egy kis éles tűvel, úgynevezett lándzsával szúrják meg, általában a láb sarkán. A vért kis üvegcsőbe, tárgylemezre vagy tesztcsíkra gyűjtik.

Mit jelentenek a Coombs-teszt eredményei?

A Coombs-teszt a vörösvértestek agglutinációját (összetapadását) észleli.

Ha nem észlel csomót, a teszt eredménye negatív. Ez azt jelenti, hogy nem volt kimutatható antitest, vagy a jelenlévő antitestek mennyisége valószínűleg jelentéktelen.

A vörösvértestek agglutinációja a vizsgálat során pozitív eredményt jelez. Ez azt jelenti, hogy antitestek vannak jelen.

A DAT és IAT tesztek pozitív és negatív eredményei mást jelentenek.

Közvetlen Coombs-teszt (DAT) Közvetett Coombs-teszt (IAT)
Negatív eredmény a vörösvértestekhez nem kötődő antitestek az antitestek nem szabadulnak fel a szérumban
Pozitív eredmény vörösvértestekhez kötődő antitestek antitestek szabadulnak fel a szérumban

Mit jelentenek a közvetlen Coombs-teszt eredményeim?

A negatív közvetlen Coombs-teszt azt jelenti, hogy az antitestek valószínűleg nem kapcsolódnak a vörösvértestekhez. Ez azt jelenti, hogy tüneteit valószínűleg más ok okozza. Orvosa más vizsgálatokat is javasolhat.

A pozitív közvetlen Coombs-teszt azt jelenti, hogy antitestek kötődnek a vörösvértestekhez. Ez azt jelenti, hogy olyan állapotba kerülhet, amely miatt az immunrendszere elpusztítja a vörösvérsejteket, ezt hemolízisnek nevezik.

A pozitív teszt nem mindig jelenti azt, hogy hemolízis történik. Ha az orvos hemolízisre gyanakszik, a pozitív közvetlen Coombs-teszt megerősítheti a diagnózist.

Számos oka lehet annak, hogy a közvetlen Coombs-teszt pozitív eredményt ad.

Autoimmun állapot

A hemolízist gyakran autoimmun betegség okozza. Azok a körülmények, amelyek pozitív közvetlen Coombs-teszthez vezethetnek, a következők:

  • autoimmun hemolitikus vérszegénység, amikor immunrendszere reagál a vörösvértestekre

  • krónikus limfocitás leukémia és néhány más leukémia

  • szisztémás lupus erythematosus, a lupus leggyakoribb típusa

  • antifoszfolipid szindróma (Hughes-szindróma), egy olyan állapot, amely miatt a folt könnyebben alvad

Transzfúziós reakció

Immunrendszere megtámadhatja az adományozott vért, ha a véradó típusa nem megfelelő. Ez a Coombs-tesztben már a transzfúzió után 2 nappal kimutatható.

A transzfúziót megelőző közvetett Coombs-teszt segíthet ennek elkerülésében.

Erythroblastosis magzat

Az Erythroblastosis fetalis akkor fordul elő, ha a csecsemő és a születendő szülő vércsoportja eltérő, például Rh-faktor pozitív vagy negatív, vagy ABO-típusbeli különbség. A születendő szülő immunrendszere megtámadja a baba vérét vajúdás közben. A magzat és az újszülött hemolitikus betegségének is nevezik (HDFN).

Az erythroblastosis fetalisban szenvedő csecsemők vérében nagyon magas bilirubinszint lehet, ami sárgasághoz vezethet.

Ezt az állapotot gondosan figyelni kell – a gyermek és a szülő szülő halálát okozhatja. Egy terhes személynek gyakran közvetett Coombs-tesztet adnak az antitestek ellenőrzésére a szülés előtt a terhesgondozás során.

Fertőzés

Néha egy fertőzés hatására antitestek kötődhetnek a vörösvértestekhez. Az ezt okozó gyakori fertőzések a következők:

  • mononukleózis
  • szifilisz
  • mycoplasma fertőzés, egy olyan típusú baktérium, amelyet sok antibiotikum nem képes elpusztítani
  • malária
  • HIV

Gyógyszer toxicitás

A gyógyszertoxicitás miatt antitestek jelenhetnek meg a vörösvértesteken. A kábítószerek, amelyek ehhez vezethetnek, a következők:

  • cefalosporinok, egy antibiotikum
  • levodopa, Parkinson-kór kezelésére
  • dapsone, antibakteriális szer
  • nitrofurantoin (Macrobid, Macrodantin, Furadantin), egy antibiotikum

  • nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint az ibuprofén (Advil, Motrin IB)
  • kinidin, szívgyógyszer

Előrehaladott kor

Néha, különösen idősebb felnőtteknél, a Coombs-teszt abnormális eredményt ad még bármilyen más betegség vagy kockázati tényező nélkül is.

Mit jelentenek a közvetett Coombs-teszt eredményeim?

A negatív közvetett Coombs-teszt azt jelenti, hogy valószínűleg nincsenek potenciálisan káros antitestek a szérumban.

A közvetett Coombs-teszt pozitív eredménye azt jelenti, hogy antitestek vannak a véráramban. Ezek az antitestek arra késztethetik az Ön immunrendszerét, hogy a szervezet számára idegennek tekintett vörösvérsejtekre reagáljon.

Szülés előtti szűrés

A közvetett Coombs-tesztet gyakran a terhesség alatti prenatális szűrés részeként végzik. Ez általában az első trimeszterben történik.

A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a születendő szülő vércsoportja nem kompatibilis a baba vércsoportjával. Ha a vér a terhesség vagy a szülés során keveredik, az súlyos szövődményeket okozhat a szülő szülőnek, a babának vagy mindkettőnek.

Transzfúzió előtti vizsgálat

Vérátömlesztés előtt fontos megbizonyosodni arról, hogy a donor és a recipiens vércsoportja megegyezik. A transzfúziót megelőző közvetett Coombs-teszt ellenőrzi, hogy a donor vérében vannak-e olyan antitestek, amelyek károsíthatják a recipienst.

A pozitív közvetett Coombs-teszt a transzfúzió előtti antitestszűrés részeként azt jelenti, hogy a vércsoportok nem kompatibilisek.

Hogyan készüljek fel a Coombs-tesztre?

Különleges előkészítés nem szükséges. Kezelőorvosa normál mennyiségű vizet inni fog, mielőtt a laboratóriumba vagy a gyűjtőhelyre megy.

Előfordulhat, hogy a vizsgálat elvégzése előtt abba kell hagynia bizonyos gyógyszerek szedését, de csak akkor, ha orvosa ezt mondja.

Milyen kockázatokkal jár a Coombs-teszt?

A vér levételekor mérsékelt fájdalmat vagy enyhe csípő érzést érezhet. De ez általában nagyon rövid ideig tart és nagyon csekély.

A tű eltávolítása után lüktető érzést érezhet. Utasítást kap, hogy gyakoroljon nyomást arra a helyre, ahol a tű bejutott a bőrébe.

Kötést alkalmaznak. Általában 10-20 percig a helyén kell maradnia. A nap hátralévő részében kerülnie kell ezt a kart nehéz emelésre.

Nagyon ritka kockázatok a következők:

  • szédülés vagy ájulás

  • vérömleny, a bőr alatti vérzseb, amely zúzódásra emlékeztet
  • fertőzés, amelyet általában az akadályoz meg, hogy a bőrt a tű beszúrása előtt megtisztítják

  • túlzott vérzés (a vizsgálat után hosszú ideig tartó vérzés súlyosabb vérzéses állapotot jelezhet, és ezt jelenteni kell kezelőorvosának)

A Coombs-teszt potenciálisan káros antitestek jelenlétét jelzi a vérében. A közvetett Coombs-teszt segíthet azonosítani a terhesség és a transzfúzió lehetséges szövődményeit. A közvetlen Coombs-teszt segíthet megerősíteni, hogy az antitestek felelősek a vörösvértestek károsodásáért.

Míg a Coombs-teszt értékes információkkal szolgál a vérben lévő antitestek jelenlétéről, nem mindig ad teljes körű információt. Előfordulhat, hogy orvosának más vizsgálatokat kell rendelnie a diagnózis megerősítéséhez.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *