A National Institutes of Health (NIH) szerint az emésztőrendszeri betegségek nagyjából érintik
Olvasson tovább, hogy többet megtudjon az eozinofil gastroenteritisről, beleértve annak tüneteit, okait, diagnózisát és kezelését.
Mi az eozinofil gastroenteritis?
Az eozinofil gastroenteritis egy gyomor-bélrendszeri állapot, amelyet krónikus emésztési tünetek jellemeznek, mint például a hasi fájdalom, hányinger, hasmenés stb. Az állapot ritka, 100 000 emberből nagyjából 10-et érint.
Az eozinofil kifejezés az eozinofileknek nevezett fehérvérsejttípusok jelenlétére utal. Az eozinofilek a test számos szövetében találhatók, és fontos szerepet játszanak az immunrendszer válaszában.
Normál körülmények között az eozinofilek a megfelelő szöveteikben maradnak, és csak akkor szabadulnak fel, ha immunválaszt váltanak ki. Az eozinofil gastroenteritisben szenvedő betegeknél azonban az eozinofilek beszivárognak az emésztőrendszerbe, és gyulladást és gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak.
Az eozinofil oesophagitistől eltérően, amely elsősorban a nyelőcsövet érinti, az eozinofil gastroenteritis az emésztőrendszer nagyobb részét érinti. Míg a gyomor és a vékonybél a két leggyakrabban érintett terület, ez az állapot az alsó emésztőrendszer bármely részét érintheti.
Az eozinofil gastroenteritis az
Mik az eozinofil gastroenteritis tünetei?
Az eozinofil gasztroenteritisz tünetei attól függően változnak, hogy a gyomor-bél traktus melyik része érintett, és az eozinofil infiltráció mértékétől függően. Ennek az állapotnak a gyakori tünetei azonban a következők lehetnek:
- nyelési nehézség
- emésztési zavar
- gyomorégés
- mellkasi fájdalom
- hasi fájdalom
- puffadás
- hányinger
- hányás
- hasmenés
- fogyás
- alultápláltság
- anémia
Az eozinofil gastroenteritisben szenvedő gyermekek az alultápláltság miatt a következő tüneteket is mutathatják:
- képtelen a fejlődésre
- késleltetett növekedés
- késleltetett pubertás
- a menstruáció késése vagy hiánya
Beszéljen orvosával, ha Ön vagy gyermeke emésztési problémákkal küzd
Egyes esetekben az eozinofil gastroenteritis a bélfal megvastagodását okozhatja, ami súlyosabb szövődményekhez, például bélelzáródáshoz vagy bélperforációhoz vezethet. Mivel a fent felsorolt tünetek közül sokat bélelzáródás is okozhat, minden új vagy érintő emésztési tünetet orvosnak kell ellenőriznie.
Mi okozza az eozinofil gastroenteritist?
A tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy mi okozza az eozinofil gastroenteritist, de
Az eozinofil gasztroenteritisszel diagnosztizált emberek nagyjából 50 százalékának más betegségei is vannak, mint pl
- asztma
- nátha
- ekcéma
Az eozinofil gasztroenteritiszben szenvedőknek ételallergiák vagy gyógyszerallergiák is lehetnek.
A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen típusú állapotokban észlelt allergiás válasz károsíthatja a bélgátat, és kiválthatja az eozinofilek lehetséges beszivárgását. Miután az eozinofilek beszivárogtak az emésztőrendszerbe, ez eozinofil gastroenteritishez vezethet.
Egyes kutatások azt sugallták, hogy más emésztési betegségek is összefüggésbe hozhatók az eozinofil gastroenteritisszel, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás és a cöliákia. Mivel azonban az eozinofil gastroenteritis csak akkor diagnosztizálható, ha más emésztési rendellenességek nincsenek jelen, nem valószínű, hogy ezek összefüggenek.
Végső soron még több kutatásra van szükség az eozinofil gastroenteritis lehetséges kiváltó okairól és kockázati tényezőiről.
Hogyan diagnosztizálható az eozinofil gastroenteritis?
Ha kezelőorvosa gyanítja, hogy eozinofil gyomor-bélhurutban szenved, először fizikális vizsgálatot végez, és alaposan áttekinti a kórtörténetét és tüneteit. Az orvosok négy kritérium alapján diagnosztizálják az eozinofil gastroenteritist:
- gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek
- eozinofil infiltráció van a gyomor-bél traktusban
- nincs parazita fertőzés
- nincs más rendszerszintű érintettség
Orvosa valószínűleg számos laboratóriumi vizsgálatot fog végezni, hogy kizárja az esetlegesen fennálló egyéb állapotokat. A laboratóriumi vizsgálatok a következőket tartalmazhatják:
- vérvizsgálat, olyan állapotok vizsgálatára, mint a cöliákia
- székletminta a bakteriális vagy parazita fertőzések vizsgálatára
- bőrszúrási teszt, élelmiszer- és környezetallergiák kimutatására
Orvosa teljes vérképet vagy eozinofilszámot is szeretne használni, hogy ellenőrizze az eozinofilek szintjét a vérében. A normál eozinofilszám nagyjából 500 eozinofil (eos)/μl. Az eozinofil gastroenteritisben szenvedő betegeknél azonban az eozinofilek száma 1000 eos/μl-től egészen 8000 eos/μl-ig terjedhet.
A laboratóriumi vizsgálatokon kívül kezelőorvosa egyéb diagnosztikai vizsgálatokat is végezhet, hogy részletesebben megvizsgálja az emésztőrendszert. A diagnosztikai vizsgálatok a következőket tartalmazhatják:
- számítógépes tomográfia (CT)
- laparoszkópia
- kolonoszkópia
- endoszkópia
- biopszia
A biopszia az eozinofil gasztroenteritisz egyik legfontosabb diagnosztikai eszköze, mert lehetővé teszi orvosa számára, hogy közelebbről megvizsgálja a beleket az eozinofil infiltráció bizonyítékaként.
Hogyan kezelik az eozinofil gastroenteritist?
A kortikoszteroidok a leghatékonyabb gyógyszercsoportok erre az állapotra, mivel úgy fejtik ki hatásukat, hogy korlátozzák az immunrendszer aktivitását és csökkentik az emésztőrendszer gyulladását. Hatékonyak akár
Antihisztaminokat és hízósejt-stabilizátorokat is javasoltak az eozinofil gastroenteritis kezelési lehetőségeiként. Az antihisztaminok a hisztamin gyulladásos hatásának blokkolásával, míg a hízósejt-stabilizátorok az immunrendszer bizonyos sejtjeinek hatását korlátozzák.
A sebészeti beavatkozást ritkán alkalmazzák az eozinofil gyomor-bélhurut kezelésére, mivel a legtöbb egyéb beavatkozás – például a gyógyszerek és a diétás terápia – önmagában is elég hatékony.
Mi a kilátás az eozinofil gastroenteritisre?
Az eozinofil gasztroenteritis egy ritka krónikus állapot, amely néha kihívást jelent mind a betegek, mind az orvosok számára, mivel a diagnózis és a kezelés tekintetében korlátozott mennyiségű kutatás áll rendelkezésre.
A rendelkezésre álló kutatások hiánya ellenére azonban az eozinofil gastroenteritis ritkán halálos kimenetelű, és a hosszú távú kezelés hatékonyan csökkentheti a tüneteket és javíthatja az életminőséget.