A felgyorsult junctionális ritmus akkor fordul elő, ha a szív pitvarkamrai csomópontja túl gyorsan ver. Ez a szív elsődleges természetes pacemakerének károsodása miatt következik be. A felgyorsult junctionalis ritmusra (AJR) nincs gyógymód, vagy az állapot megelőzésének módja, de a kezelés segíthet a tünetek enyhítésében.
A felgyorsult junctionalis ritmus a szív pitvarkamrai (AV) csomópontjában induló kóros verés. Ez általában a szív elsődleges pacemakerének károsodásának az eredménye.
A junkcionális ritmusok általában a szív elsődleges pacemakerének károsodásának a következményei, a jobb pitvar felső hátsó falában található sinoatriális csomópontban. Ez a károsodás arra készteti a szívet, hogy az AV-csomópontra támaszkodjon a ritmus beállításához, és a normálisnál gyorsabb vagy lassabb szívveréshez vezethet.
Előfordulhat, hogy nem mindig tapasztal tüneteket, de ha igen, ezek a következők lehetnek:
- szédülés
- fáradtság
- légszomj
- szorongás
A kezelés a tünetek súlyosságától és egyéb egészségügyi tényezőktől függ, de tartalmazhat gyógyszeres kezelést vagy beültetett pacemakert.
Mi az a gyorsított junctionális ritmus?
A junctionalis szívritmus az aritmia vagy szabálytalan szívverés egy fajtája.
Ez akkor fordul elő, ha a szív egy része, az úgynevezett sinoatriális (SA) csomópont elgyengül, vagy egyáltalán nem működik. Az Ön SA-csomópontja szívének természetes pacemakere. Ha nem működik megfelelően, a szíve az egyik természetes tartalék pacemaker csomópontot használja.
A gyorsított junctionális ritmus (AJR) a normálisnál gyorsabb ritmus.
Az AJR akkor fordulhat elő, ha az AV-csomó automatikus „tüzelése” meghaladja a szinuszcsomóét. Ez általában a szív AV-csomópontját jelenti. Az AV-csomó tartja a szívverést, de gyakran a normálisnál lassabb vagy gyorsabb ütemet eredményez.
Milyen tüneteket tapasztalhat?
Gyakori az AJR tünet nélkül. Ha azonban tünetek jelentkeznek, előfordulhatnak
- szédülés
- ájulás
- szívdobogás
- mellkasi fájdalom
- fáradtság
- gyengeség
- szívdobogás
- szorongás
- légszomj
Milyen pulzusszám jelzi a felgyorsult junctionalis ritmust?
Az AV-csomó standard ritmusát junctionalis menekülési ritmusnak nevezik. Azoknál a felnőtteknél, akiknek egészségügyi problémái korlátozottak vagy nincsenek, ez a ritmus jellemzően 40 és 60 ütés/perc (BPM) között van.
A junctionális ritmussal kapcsolatos problémák ezen a tartományon kívüli frekvenciákat okoznak. Ebbe beletartozik:
- Gyorsított junction ritmus: 60-100 BPM
- Junctionalis tachycardia: 100 BPM felett
- Junctionalis bradycardia: Kevesebb, mint 40 BPM
Mi okozza a felgyorsult junctionalis ritmust?
Számos tényező növelheti az AJR kockázatát. Ezek
- Szívsebészet: Ez a fajta műtét gyulladást eredményezhet, amely károsíthatja az SA-csomót.
- Szívizomgyulladás: A szívizomgyulladás a szív gyulladása. Ez károsíthatja az SA csomópontot, és AJR-hez vezethet.
- Szepszis, Lyme-kór és egyéb fertőzések: A súlyos fertőzések károsíthatják a szívet, és AJR-t okozhatnak.
- Alacsony vér oxigénszint: Az alacsony véroxigénszintet okozó egészségügyi állapotok megnehezíthetik az SA csomópont megfelelő működését.
- Gyógyszerek: Néha az egyéb állapotok, például a magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelés megváltoztathatja a pulzusszámot.
- Egyéb egészségügyi problémák: Az elektrolit rendellenességek, mint például a hipokalémia, megváltoztathatják a pulzusszámot.
Hogyan diagnosztizálható a gyorsított junctionalis ritmus?
Az AJR diagnosztizálásának első lépése általában egy orvosi vizsgálat.
A vizsgálat során orvosa megkérdezi a kórtörténetét, és ellenőrzi vérnyomását, valamint pulzusát és légzési gyakoriságát. Valószínűleg teszteket rendelnek el, például elektrokardiogramot (EKG) és echokardiogramot, hogy jobban meg lehessen nézni szívritmusát, szerkezetét és működését.
Az EKG-teszt során ragadós elektródákat helyeznek a bőrére. A párnákat egy kis eszközhöz rögzítik, amely rögzíti a szívritmust.
Az ambuláns EKG-monitorozás egy olyan hordozható eszközzel végezhető, amelyet több naptól hetekig viselnek. Ezt a készüléket otthon is viselheti néhány napig. Az echokardiogram egy gyors ultrahangvizsgálat, amely megvizsgálja a szív kamráit és azt, ahogyan a vér átpumpálódik.
Ezek a tesztek együtt segíthetnek az AJR észlelésében és megerősítésében, valamint információkat szolgáltathatnak a szív szerkezetéről.
Hogyan kezeli ezt a pulzusszámot?
Az AJR nem mindig igényel kezelést. Ha nincsenek tünetei vagy egyéb szívproblémái, előfordulhat, hogy orvosa nem javasol specifikus kezelést. Ehelyett rendszeres ellenőrzéseket és EKG-vizsgálatokat végezhet szíve egészségének nyomon követése érdekében.
Ha azonban tünetei vannak, vagy ha AJR-je más szívműködési nehézségekkel függ össze, érdemes megfontolni a kezelést. A lehetőségek a következők lehetnek:
- Változások a jelenlegi gyógyszerekben: Ha már szed gyógyszert vérnyomás vagy más szívbetegség kezelésére, az adagolás vagy a pontos gyógyszer megváltoztatása segíthet az AJR-ben.
- Állandó pacemaker: A beültetett pacemaker helyettesítheti az SA csomópontot.
Néha az AJR kezelés nélkül is elmúlhat. Nincs konkrét módja ennek az állapotnak a megelőzésére vagy életmód-kezeléssel történő kezelésére.
Jó ötlet azonban konzultálni orvosával az AJR-ről. Tájékoztassa őket, ha bármilyen tünetet észlel, vagy ha olyan tevékenységet észlel, amely rosszabbá teszi.
Felgyorsul a junctionalis szívritmus, ha az AV-csomó túl gyorsan tüzel. Általában a szív elsődleges természetes pacemakerének, az SA-csomónak a károsodása vagy az AV-csomó fokozott aktivitása miatt következik be.
Az AJR nem mindig okoz tüneteket, és kezelés nélkül magától is megoldódik. Amikor a tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek szorongás, ájulás, mellkasi fájdalom és fáradtság. A kezelés a tünetek súlyosságától és az Ön egyéb szívbetegségeitől függ. Tartalmazhat gyógyszereket vagy állandó pacemakert.
Nincs gyógymód az AJR-re vagy az állapot megelőzésére, de a kezelés segíthet a tünetek enyhítésében.
