A „gyulladásos bélbetegség” (IBD) olyan rendellenességek csoportját írja le, amelyek során a belek begyulladnak. Ebből az útmutatóból megtudhatja, hogyan kell kezelni ezeket a betegségeket.
Gyulladásos bélbetegség (IBD) kezelése
A gyulladásos bélbetegség kezelésének célja a jeleket és tüneteket kiváltó gyulladás csökkentése. A legjobb esetben ez nemcsak a tünetek enyhítéséhez, hanem a hosszú távú remisszióhoz és a szövődmények kockázatának csökkenéséhez is vezethet. Az IBD-kezelés általában gyógyszeres terápiát vagy műtétet foglal magában.
Gyulladáscsökkentő gyógyszerek
A gyulladáscsökkentő gyógyszerek gyakran az első lépést jelentik a gyulladásos bélbetegség kezelésében. A gyulladáscsökkentők közé tartoznak a kortikoszteroidok és az aminoszalicilátok, például a mezalamin (Asacol HD, Delzicol), a balsalazid (Colazal) és az olszalazin (Dipentum). Az, hogy melyik gyógyszert szedi, a vastagbél érintett területétől függ.
Immunrendszer szuppresszorok
Ezek a gyógyszerek különféle módon hatnak az immunválasz elnyomására, amely gyulladást kiváltó vegyi anyagokat bocsát ki a szervezetbe. Felszabadulásukkor ezek a vegyszerek károsíthatják az emésztőrendszer nyálkahártyáját.
Az immunszuppresszáns gyógyszerek néhány példája az azatioprin (Azasan, Imuran), a merkaptopurin (Purinethol, Purixan) és a metotrexát (Trexall).
Antibiotikumok
Az antibiotikumok más gyógyszerek mellett is alkalmazhatók, vagy ha a fertőzés aggodalomra ad okot – például perianális Crohn-betegség esetén. A gyakran felírt antibiotikumok közé tartozik a ciprofloxacin (Cipro) és a metronidazol (Flagyl).
Egyéb gyógyszerek és kiegészítők
A gyulladás szabályozásán túlmenően egyes gyógyszerek segíthetnek a jelek és tünetek enyhítésében, de mindig konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen vény nélkül kapható gyógyszert szedne. Az IBD súlyosságától függően kezelőorvosa az alábbiak közül egyet vagy többet javasolhat:
- Hasmenés elleni gyógyszerek. A rost-kiegészítők – például a psylliumpor (Metamucil) vagy a metilcellulóz (Citrucel) – segíthetnek enyhíteni az enyhe vagy közepesen súlyos hasmenést azáltal, hogy tömegesen adják a székletet. Súlyosabb hasmenés esetén a loperamid (Imodium AD) hatásos lehet.
- Fájdalomcsillapítók. Enyhe fájdalom esetén orvosa javasolhatja az acetaminofent (Tylenol). Az ibuprofén (Advil, Motrin IB), a naproxén-nátrium (Aleve) és a diklofenak-nátrium azonban valószínűleg rontja a tüneteket, és súlyosbíthatja a betegségét is.
- Vitaminok és kiegészítők. Ha nem szív fel elegendő tápanyagot, orvosa vitaminokat és táplálék-kiegészítőket javasolhat.
Táplálkozási támogatás
Súlyos fogyás esetén kezelőorvosa speciális diétát javasolhat etetőszondán keresztül (enterális táplálás), vagy vénába fecskendezett tápanyagokat (parenterális táplálás) az IBD kezelésére. Ez javíthatja az általános táplálkozást, és lehetővé teszi a bél pihenését. A bél pihentetése rövid távon csökkentheti a gyulladást.
Ha szűkülete vagy szűkülete van a bélben, orvosa alacsony maradékanyag-tartalmú étrendet javasolhat. Ez segít minimalizálni annak az esélyét, hogy az emésztetlen élelmiszer beszoruljon a bél szűkült részébe, és elzáródáshoz vezet.
Sebészet
Ha az étrend és az életmód megváltoztatása, a gyógyszeres terápia vagy más kezelések nem enyhítik az IBD jeleit és tüneteit, orvosa műtétet javasolhat.
- Sebészet fekélyes vastagbélgyulladás esetén. A műtét magában foglalja a teljes vastag- és végbél eltávolítását, valamint egy, a végbélnyíláshoz rögzített belső tasak létrehozását, amely lehetővé teszi a bélmozgást táska nélkül. Egyes esetekben a tasak nem lehetséges. Ehelyett a sebészek állandó nyílást hoznak létre a hasban (ileális sztóma), amelyen keresztül a székletet egy mellékelt zacskóba gyűjtik.
- Crohn-betegség műtétje. A Crohn-betegségben szenvedők legfeljebb kétharmadának legalább egy műtétre lesz szüksége élete során. A műtét azonban nem gyógyítja meg a Crohn-betegséget. A műtét során a sebész eltávolítja az emésztőrendszer sérült részét, majd újra összekapcsolja az egészséges részeket. A sebészet a sipolyok lezárására és a tályogok elvezetésére is használható. A Crohn-betegség műtétének előnyei általában átmenetiek. A betegség gyakran kiújul, gyakran a visszakapcsolt szövet közelében. A legjobb megközelítés a műtétet gyógyszeres kezeléssel követni a kiújulás kockázatának minimalizálása érdekében.
Gondozás otthon
Néha tehetetlennek érezheti magát, amikor gyulladásos bélbetegséggel szembesül. Az étrendben és az életmódban bekövetkezett változtatások azonban segíthetnek a tünetek szabályozásában, és meghosszabbíthatják a fellángolások közötti időt.
Alternatív terápiák
Sok emésztési zavarban szenvedő ember használt valamilyen kiegészítő és alternatív gyógymódot. Azonban kevés jól megtervezett tanulmány létezik a kiegészítő és alternatív gyógyászat biztonságosságáról és hatékonyságáról.
A kutatók azt gyanítják, hogy az emésztőrendszerben általában megtalálható jótékony baktériumok (probiotikumok) több hozzáadása segíthet az IBD leküzdésében. Bár a kutatás korlátozott, van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a probiotikumok más gyógyszerekkel együtt történő hozzáadása hasznos lehet, de ez nem bizonyított.
Megküzdés és támogatás
Az IBD nem csak fizikailag érint, hanem érzelmileg is. Ha a jelek és tünetek súlyosak, az élete a vécére való állandó rohanás körül foroghat. Még ha tünetei enyhék is, nehéz lehet nyilvános helyen lenni. Mindezek a tényezők megváltoztathatják az életét, és depresszióhoz vezethetnek. Íme néhány teendő:
- Értsd meg a betegséget. Az egyik legjobb módja annak, hogy jobban kontrollálhassuk, ha minél többet megtudunk a gyulladásos bélbetegségről. Keressen információkat olyan jó hírű forrásokból, mint a Crohn’s and Colitis Foundation.
- Csatlakozz egy támogató csoporthoz. Bár a támogató csoportok nem mindenkinek szólnak, értékes információkkal szolgálhatnak az Ön állapotáról, valamint érzelmi támogatást nyújthatnak. A csoport tagjai gyakran tudnak a legújabb orvosi kezelésekről vagy integratív terápiákról. Az is megnyugtatónak találhatja, hogy többek között IBD-vel is szenved.
- Beszéljen egy terapeutával. Vannak, akik hasznosnak találják, ha olyan mentális egészségügyi szakemberhez fordulnak, aki ismeri a gyulladásos bélbetegséget és az általa okozott érzelmi nehézségeket.
Bár az IBD-vel való együttélés elrettentő lehet, a kutatás folyamatban van, és a kilátások javulnak.
Felkészülés az orvosi találkozóra
A gyulladásos bélbetegség tünetei először is arra késztethetik, hogy keresse fel elsődleges orvosát. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy egy emésztési rendellenességek kezelésére szakosodott orvoshoz (gasztroenterológushoz) utalják.
Mivel a találkozók rövidek lehetnek, és gyakran sok információt kell megvitatni, jó ötlet jól felkészülni. Íme néhány információ, amelyek segítenek felkészülni, és mit várhat el orvosától.
Amit megtehetsz
- Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, mindenképpen kérdezze meg, van-e valami, amit meg kell tennie előre, például korlátoznia kell az étrendjét.
- Írja le a tapasztalt tüneteket, beleértve azokat, amelyek látszólag nem kapcsolódnak ahhoz az okhoz, amely miatt Ön a találkozót megbeszélte.
- Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az olyan dolgokat, mint a közelmúltban bekövetkezett életváltozások vagy jelentős stresszek.
- Készítsen listát az összes gyógyszerről, beleértve a vény nélkül kapható gyógyszereket és az Ön által szedett vitaminokat vagy étrend-kiegészítőket.
- Vigyen magával egy családtagot vagy barátot. Néha nehéz lehet mindenre emlékezni egy találkozó során. Valaki, aki elkíséri, emlékezhet valamire, amit kihagyott vagy elfelejtett.
- Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.
Gyulladásos bélbetegség esetén néhány alapvető kérdés, amelyet fel kell tennie orvosának:
- Mi okozza ezeket a tüneteket?
- Vannak más lehetséges okai a tüneteimnek?
- Milyen tesztekre van szükségem? Igényelnek-e speciális felkészülést ezek a vizsgálatok?
- Ez az állapot átmeneti vagy tartós?
- Milyen kezelések állnak rendelkezésre, és melyiket ajánljátok?
- Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket kerülnöm kell?
- Milyen típusú mellékhatásokra számíthatok a kezeléstől?
- Milyen utógondozásra van szükségem? Milyen gyakran van szükségem kolonoszkópiára?
- Vannak alternatívák az Ön által javasolt elsődleges megközelítésre?
- Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan tudnám a legjobban együtt kezelni őket?
- Be kell tartanom az étkezési korlátozásokat?
- Van-e általános alternatíva az Ön által felírt gyógyszernek?
- Van valami dokumentum, amit magammal vihetnék? Milyen weboldalakat ajánlotok?
- Veszélyezhet-e engem vagy a gyermekemet, ha teherbe esek?
- Fennáll-e a szövődmények kockázata a partnerem terhességével kapcsolatban, ha IBD-m van és gyermeket vállalok?
- Milyen kockázatot jelent a gyermekemben az IBD kialakulása, ha nálam van?
- Léteznek-e támogató csoportok IBD-s betegek és családjaik számára?
Mit kérdezhet az orvos
Orvosa megkérdezheti:
- Mikor kezdték először tapasztalni a tüneteket?
- A tünetei folyamatosak vagy időszakosak voltak?
- Mennyire súlyosak a tüneteid?
- Hasi fájdalmai vannak?
- Hasmenésed volt? Milyen gyakran?
- Hasmenés miatt ébred fel éjszaka?
- Van még valaki az Ön otthonában hasmenésben?
- Véletlenül lefogytál?
- Volt valaha májproblémái, májgyulladása vagy sárgasága?
- Problémái voltak ízületeivel, szemeivel vagy bőrével – beleértve a kiütéseket és sebeket –, vagy voltak sebek a szájában?
- Családjában előfordult már gyulladásos bélbetegség?
- A tünetei befolyásolják a munkaképességét vagy más tevékenységek végzését?
- Úgy tűnik, hogy valami javítja a tüneteit?
- Van valami, amit észrevett, ami rontja a tüneteit?
- Dohányzol?
- Szed-e nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID-okat), például ibuprofént (Advil, Motrin IB), naproxén-nátriumot (Aleve) vagy diklofenak-nátriumot (Voltaren)?
- Szedett mostanában antibiotikumot?
- Utaztál mostanában? Ha igen, hol?