Hogyan hat a diagnózistól való félelem az Alzheimer-kór kockázatának kitett emberekre

Az Alzheimer-kór diagnosztizálásának lehetőségének mérlegelése jó dolog lehet: ösztönözheti Önt arra, hogy lépéseket tegyen az egészséges életmód érdekében, terveket állítson fel az idősek gondozására vagy egy támogató hálózat kiépítésére.

De az ismételt félelem és a memóriazavarok miatti aggódás valószínűleg többet árt, mint használ.

Azoknál az embereknél, akiknél nagyobb az Alzheimer-kór kockázata, ez a félelem rögeszmés gondolatokhoz vezethet. Kezdhet félreértelmezni minden egyes emlékcsúszást vagy kognitív zavart a demencia jeleként.

Ez a szorongás gyakori, és még neve is van: demencia aggodalom. A demencia miatti aggodalom depresszióhoz és szorongáshoz vezethet, ami ronthatja a figyelmet és a memória teljesítményét.

A félelem hatásai

Az Alzheimer-kór diagnózisától való félelem sokféle formában jelentkezik.

Az Alzheimer-kór kialakulásától való félelem mellett van még:

  • a megbélyegzéstől való félelem
  • félni attól, hogy milyen hatással lehet a családjára
  • attól tartanak, hogy gondozóra van szükségük
  • félelem a céltudat elvesztésétől

A félelem és aggodalom stresszt és szorongást okozhat, és ez befolyásolhatja általános életminőségét. A szorongás más hangulati zavarokká alakulhat át, mint például a depresszió. Súlyos esetekben a demencia aggodalma téves diagnózishoz és szükségtelen gyógyszerek alkalmazásához vezethet.

Az önszabotázs is probléma lehet. Tanulmányok kimutatták, hogy a szorongás növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A szorongás arra is késztetheti, hogy késleltesse a korai diagnózis szűrését, amely egyébként segíthetne Önnek lassíts betegség progressziója.

Azok számára, akiknek családjában előfordult már, az Alzheimer-kór potenciálisan kialakuló szorongása „teljesen érthető” – mondta a Healthline-nak Nate Chin, MD, az UW Health geriátere és a Wisconsin-i Alzheimer-kór Kutatóközpont (Madison, Wisconsin) orvosi igazgatója.

De Chin, aki a „Dementia Matters” nevű podcastot vezeti, azt is elmagyarázza, hogy fontos, hogy az emberek megértsék az agyi betegségeket és azok diagnózisát, mert sok a félreértés körülöttük. Például az Alzheimer-kór nem azonos a demenciával.

Azokat illetően, akik esetleg tétováznak, hogy ellátást kérjenek, Chin egy átfogó megközelítést javasol: „A diagnózis nem határozza meg őket, nem változtatja meg azt, amit életük során elértek, és nem magyarázza meg teljesen a tünetekkel kapcsolatos megélt tapasztalataikat.”

Hogyan lehet megbirkózni

Ha azon kapja magát, hogy folyamatosan aggódik egy jövőbeni Alzheimer-kór miatt, fontos, hogy megtalálja a módját annak, hogy megbirkózzon vele, mielőtt az egészségére hatással lenne.

Legyen átvilágítás

Az Alzheimer-kór diagnózisa bonyolult. Még a modern tesztelés ellenére is “bizonytalanság tapasztalható, hogy a családban előforduló Alzheimer-kór valóban Alzheimer-kór” – mondja Chin.

Úgy találja, hogy ez a bizonytalanság néha megnyugtató lehet az emberek számára. Bár a családi anamnézis kockázati tényező, ez nem garancia.

„Sok ember családjában van Alzheimer-kór, és sok embernek van ilyen [a version of the APOE gene called APOE4] Ez növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – magyarázza Chin –, de nem minden APOE4-ben szenvedő embernél alakul ki Alzheimer-kór. Megnövekedett kockázat nem ugyanaz, mint ténylegesen megkapni a betegséget.”

Míg a félelem miatt késleltetheti a szűrést a korai diagnózis érdekében, a szűrés fontos lépés a szorongás enyhítésében, függetlenül az eredménytől. Kutatás azt sugallta, hogy a korai diagnózis és beavatkozás lelassíthatja a betegség progresszióját.

Ha az Alzheimer-kór figyelmeztető jeleit észleli, kérjen időpontot orvosával.

Ismerje meg a figyelmeztető jeleket

Az Alzheimer-kór jelei utánozhatják a kognitív hanyatlás jeleit, amelyek jellemzőek az öregedésre. Az Alzheimer-kórban szenvedő emberek azonban bizonyos folyamatos viselkedést mutatnak, amelyek idővel romlanak. Ezek tartalmazzák:

  • memóriavesztés, amely befolyásolja a mindennapi életet
  • gondot okoz az ismert feladatokkal, például a kenyérpirítóval
  • nehezen beszél vagy ír
  • elbizonytalanodik az idők vagy helyek iránt

Ezek a jelek nem mindig jelentik azt, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved. Kezelőorvosa eldöntheti, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.

Ha végül mégis diagnózist kap, Chin azt mondja, hogy szem előtt kell tartania, hogy egyes jelek és tünetek visszafordíthatók.

A tünetek teljes körű értékelése után képes lesz kezelni a visszafordítható tényezőket. Ezek tartalmazzák:

  • hangulati zavarok
  • gyógyszeres mellékhatások
  • pajzsmirigy rendellenességek
  • vitaminhiányok
  • alvási problémák
  • bizonyos krónikus egészségügyi állapotok

“Ezeknek a dolgoknak a kezelése segíthet a tüneteken, és minden bizonnyal erősítheti az agy teljesítményét” – mondja Chin.

És miután diagnosztizálják, Ön is képes lesz korai kezelésben részesülni, és megalapozottabb döntéseket hozni az alacsony költségű ellátás érdekében.

Szerezzen pontos információkat

Luke StoeckelPhD, az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) okleveles klinikai neuropszichológusa Országos Öregedésügyi Intézetnyomatékosan javasolja, hogy „oktassa magát a betegségről, annak progressziójáról és a rendelkezésre álló forrásokról”, ha fennáll az Alzheimer-kór kockázata.

Azt javasolja, hogy beszéljen orvosával vagy neurológusával, hogy megmagyarázza az állapotot, valamint keressen olyan forrásokat, mint pl. Alzheimer-kór Oktatási és Beutalási (ADEAR) Központ hogy megismerje a legújabb kutatásokat, kezeléseket és gondozási lehetőségeket.

A pontos és naprakész információk segíthetnek megalapozottabb döntések meghozatalában és reális elvárások felállításában.

Dolgozzon az „ellenőrzött” kockázati tényezőkön

Bár nem tudja ellenőrizni a családi előzményeket, az életkort és a genetikát, ezeknek a kockázati tényezőknek a fennállása nem jelenti azt, hogy az Alzheimer-kór diagnózisa biztos.

Vannak többféle módon kezelheti általános kockázatát:

  • Diéta: Egyél kiegyensúlyozott étrendet, tele gyümölcsökkel és zöldségekkel, diófélékkel, teljes kiőrlésű gabonákkal és olívaolajjal. A MIND diéta betartása segíthet megelőzni a demenciát és az agyműködés elvesztését az életkor előrehaladtával.
  • Gyakorlat: Tanulmányok kimutatták, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a demencia kockázatát.
  • Kognitív gazdagítás: Végezzen kognitív gyakorlatokat az agy általános egészségének javítása érdekében, ahogy öregszik.
  • Maradj közösségi: Vegyen részt továbbra is az Ön által kedvelt tevékenységekben. Cél és beteljesülés érzését adhatják. A barátságok valószínűleg az általános egészségedre is jótékony hatással lesznek.
  • Csökkentse a stresszt: Próbáljon ki stresszcsökkentő tevékenységeket, például jógát, meditációt vagy testmozgást. A professzionális tanácsadás vagy terápia szintén segíthet megbirkózni a stresszel vagy a szorongással.
  • Ha dohányzik, hagyja abba a dohányzást. Az orvos segíthet a leszokási terv elkészítésében.

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos tapasztalatok ma már nem ugyanazok, mint 20 évvel ezelőtt. Az orvosok sokkal többet tudnak az ellátásról, támogatásról és kezelésekről. „A betegség lefolyása másképp néz ki” – mondja Chin.

Ha aggódik egy jövőbeni diagnózis lehetősége miatt, forduljon orvoshoz. Ezután próbáljon tájékozódni az Alzheimer-kórról és a jelenlegi kutatásokról.

A cikk elolvasásával már jó úton halad.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *