Hogyan lehet felismerni a tardív diszkinézia tüneteit és jeleit

A tardív diszkinézia (TD) egy ritka típusú mozgászavar, amelyet bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése okoz.

Ide tartoznak a Parkinson-ellenes szerek, a dopaminreceptor-blokkolók, például az antipszichotikumok, és más típusú gyógyszerek, például a mozgászavarok kezelésére használt gyógyszerek és bizonyos hányinger elleni gyógyszerek.

Az antipszichotikumok, amelyeket a skizofréniával, depressziós rendellenességekkel és más állapotokkal kapcsolatos pszichózisok kezelésében és kezelésében használnak, a TD kialakulásával kapcsolatos leggyakoribb gyógyszerek közé tartoznak.

Ha Ön vagy egy szeretett személy szokatlan, akaratlan mozgásokat tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon a diagnózis és a kezelés érdekében. A kezelés eltérő lehet attól függően, hogy Ön olyan gyógyszert is szed-e, amelyről ismert, hogy TD-t okoz.

Mik a TD jelei?

A TD korai jelei az arc területeit is érinthetik. Ide tartozik az ajka, a nyelv és az állkapocs. Például kinyújthatja a nyelvét, beszívhatja az ajkát, vagy grimaszos arckifejezéseket készíthet anélkül, hogy szándékában állna.

A korai tünetek akaratlanok, és ismétlődő jellegűek lehetnek. A TD késői szakaszában az önkéntelen mozgások gyakoribbá válhatnak, sőt állandósulhatnak.

Melyek a TD leggyakoribb tünetei?

A TD gyakori tünetei a következők:

  • az arc grimaszolása
  • gyors mozdulattal kinyújtja a nyelvét
  • halszerű szájmozgások készítése
  • karja vagy lába gyors, rángatózó mozgása
  • a karok vagy lábak, valamint a nyak vagy az arc lassú, csavaró mozdulatai

Hogyan lehet felismerni a TD-t

Ha Ön vagy egy szeretett személy a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, fontolja meg, hogy szed-e bizonyos gyógyszereket, mire írják fel őket, és mennyi ideig használja őket. A dopaminreceptor szerek nagyobb dózisai szintén növelhetik a kockázatot.

A TD leggyakrabban skizofréniában szenvedő betegeknél fordul elő a kapcsolódó gyógyszerek típusai miatt. A dopaminreceptor-blokkolók szabálytalan jelátvitelt okozhatnak az agyban, ami aztán a TD-vel kapcsolatos ellenőrizhetetlen mozgásokhoz vezet.

Nem mindenkinél, akinek skizofrénia, mentális egészségi állapota vagy neurológiai rendellenessége van, nem alakul ki TD. De ha ezen állapotok bármelyike ​​fennáll, fontos, hogy beszéljen orvosával arról, hogy valamelyik gyógyszere növeli-e a TD kockázatát.

A kockázat azoknál is a legnagyobb, akik bizonyos dopaminreceptor-gyógyszereket hosszú ideig, általában több éven át szedtek.

Mik a TD figyelmeztető jelei?

A TD a szokatlan mozgásokról ismert, amelyek elsősorban a felsőtestet érintik. De egy másik kulcsfontosságú jel az, hogy ezek a mozdulatok is ellenőrizhetetlenek és ismétlődőek.

Lehet, hogy tudatában vagy annak, hogy például grimaszos kifejezéseket ad ki, de nem tudod nem kontrollálni őket.

Milyen gyógyszerek okozhatnak TD-t?

Míg számos első generációs („tipikus”) antipszichotikumról ismert, hogy TD-t okoz, vannak dopaminreceptor-blokkolók, amelyek szintén növelhetik a kockázatot. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a gyógyszereket, amelyek TD-t okozhatnak, amelyeket érdemes megvitatni orvosával:

  • Antikolinerg szerek: Ezeket fel lehet használni Parkinson-kór, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), inkontinencia és számos egyéb állapot kezelésére.
  • Antikonvulzív szerek: Ide tartoznak az epilepszia kezelésére használt görcsoldó gyógyszerek.
  • Antidepresszánsok: Bár nem gyakori, a TD előfordulhat szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) és monoamin-oxidáz-gátlók (MAOI-k) hosszú távú alkalmazása miatt.
  • Hányáscsillapítók: Ez a gyógyszercsoport segít a hányinger és a hányás kezelésében.
  • Parkinson elleni szerek: Ide tartoznak a hosszú távú és nagyobb dózisú gyógyszerek.
  • Antipszichotikumok: A TD kockázata nagyobb ezen gyógyszerek első generációs formái esetén.

A TD hirtelen kezdődik?

Más gyógyszermellékhatásoktól eltérően a TD fokozatosan fejlődik ki a dopaminreceptor-blokkolókat tartalmazó, hosszú távú kezeléssel. Ez különösen igaz a tipikus antipszichotikumok hosszan tartó alkalmazása esetén.

Bár úgy tűnhet, hogy a TD tünetei hirtelen kezdődnek, ennek az állapotnak általában vannak olyan korai jelei, amelyek először észrevétlenek maradnak. Például előfordulhat, hogy a nyelv irányíthatatlan mozgásait addig hagyjuk, amíg azok súlyosbodnak, és más akaratlan mozgásokat is tapasztalhatunk.

Ritkán dopaminreceptor-blokkolók rövid távú alkalmazása után TD alakulhat ki.

Mi utánozhatja a TD-t?

A TD tüneteit utánzó egyéb állapotok közé tartoznak az egyéb mozgási rendellenességek, például:

  • tic zavarok
  • Tourette-szindróma
  • Wilson-kór
  • agyi bénulás
  • rohamok
  • Huntington koreája
  • esszenciális tremor zavar

A TD arról ismert, hogy szokatlan és ellenőrizhetetlen mozgásokat okoz, amelyek ismétlődőek is lehetnek. Míg az arc és a felsőtest általában a test érintett területei, a TD tüneteket okozhat az alsó végtagokban is.

Ha aggódik a TD lehetséges tünetei miatt, vagy éppen olyan dopaminreceptor-blokkoló szereket szed, amelyek növelhetik ennek az állapotnak a kialakulásának kockázatát, fontos, hogy beszéljen orvosával. Segítségükkel felmérheti jelenlegi kezelési tervét, és szükség esetén módosíthatja azt.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published.