A tardív diszkinézia (TD) egy ritka típusú mozgászavar, amelyet bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése okoz.
Ide tartoznak a Parkinson-ellenes szerek, a dopaminreceptor-blokkolók, például az antipszichotikumok, és más típusú gyógyszerek, például a mozgászavarok kezelésére használt gyógyszerek és bizonyos hányinger elleni gyógyszerek.
Az antipszichotikumok, amelyeket a skizofréniával, depressziós rendellenességekkel és más állapotokkal kapcsolatos pszichózisok kezelésében és kezelésében használnak, a TD kialakulásával kapcsolatos leggyakoribb gyógyszerek közé tartoznak.
Ha Ön vagy egy szeretett személy szokatlan, akaratlan mozgásokat tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon a diagnózis és a kezelés érdekében. A kezelés eltérő lehet attól függően, hogy Ön olyan gyógyszert is szed-e, amelyről ismert, hogy TD-t okoz.
Mik a TD jelei?
A TD korai jelei az arc területeit is érinthetik. Ide tartozik az ajka, a nyelv és az állkapocs. Például kinyújthatja a nyelvét, beszívhatja az ajkát, vagy grimaszos arckifejezéseket készíthet anélkül, hogy szándékában állna.
A korai tünetek akaratlanok, és ismétlődő jellegűek lehetnek. A TD késői szakaszában az önkéntelen mozgások gyakoribbá válhatnak, sőt állandósulhatnak.
Melyek a TD leggyakoribb tünetei?
A TD gyakori tünetei a következők:
- az arc grimaszolása
- gyors mozdulattal kinyújtja a nyelvét
- halszerű szájmozgások készítése
- karja vagy lába gyors, rángatózó mozgása
- a karok vagy lábak, valamint a nyak vagy az arc lassú, csavaró mozdulatai
Hogyan lehet felismerni a TD-t
Ha Ön vagy egy szeretett személy a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, fontolja meg, hogy szed-e bizonyos gyógyszereket, mire írják fel őket, és mennyi ideig használja őket. A dopaminreceptor szerek nagyobb dózisai szintén növelhetik a kockázatot.
A TD leggyakrabban skizofréniában szenvedő betegeknél fordul elő a kapcsolódó gyógyszerek típusai miatt. A dopaminreceptor-blokkolók szabálytalan jelátvitelt okozhatnak az agyban, ami aztán a TD-vel kapcsolatos ellenőrizhetetlen mozgásokhoz vezet.
Nem mindenkinél, akinek skizofrénia, mentális egészségi állapota vagy neurológiai rendellenessége van, nem alakul ki TD. De ha ezen állapotok bármelyike fennáll, fontos, hogy beszéljen orvosával arról, hogy valamelyik gyógyszere növeli-e a TD kockázatát.
A kockázat azoknál is a legnagyobb, akik bizonyos dopaminreceptor-gyógyszereket hosszú ideig, általában több éven át szedtek.
Mik a TD figyelmeztető jelei?
A TD a szokatlan mozgásokról ismert, amelyek elsősorban a felsőtestet érintik. De egy másik kulcsfontosságú jel az, hogy ezek a mozdulatok is ellenőrizhetetlenek és ismétlődőek.
Lehet, hogy tudatában vagy annak, hogy például grimaszos kifejezéseket ad ki, de nem tudod nem kontrollálni őket.
Milyen gyógyszerek okozhatnak TD-t?
Míg számos első generációs („tipikus”) antipszichotikumról ismert, hogy TD-t okoz, vannak dopaminreceptor-blokkolók, amelyek szintén növelhetik a kockázatot. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a gyógyszereket, amelyek TD-t okozhatnak, amelyeket érdemes megvitatni orvosával:
- Antikolinerg szerek: Ezeket fel lehet használni Parkinson-kór, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), inkontinencia és számos egyéb állapot kezelésére.
- Antikonvulzív szerek: Ide tartoznak az epilepszia kezelésére használt görcsoldó gyógyszerek.
- Antidepresszánsok: Bár nem gyakori, a TD előfordulhat szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) és monoamin-oxidáz-gátlók (MAOI-k) hosszú távú alkalmazása miatt.
- Hányáscsillapítók: Ez a gyógyszercsoport segít a hányinger és a hányás kezelésében.
- Parkinson elleni szerek: Ide tartoznak a hosszú távú és nagyobb dózisú gyógyszerek.
- Antipszichotikumok: A TD kockázata nagyobb ezen gyógyszerek első generációs formái esetén.
A TD hirtelen kezdődik?
Más gyógyszermellékhatásoktól eltérően a TD fokozatosan fejlődik ki a dopaminreceptor-blokkolókat tartalmazó, hosszú távú kezeléssel. Ez különösen igaz a tipikus antipszichotikumok hosszan tartó alkalmazása esetén.
Bár úgy tűnhet, hogy a TD tünetei hirtelen kezdődnek, ennek az állapotnak általában vannak olyan korai jelei, amelyek először észrevétlenek maradnak. Például előfordulhat, hogy a nyelv irányíthatatlan mozgásait addig hagyjuk, amíg azok súlyosbodnak, és más akaratlan mozgásokat is tapasztalhatunk.
Ritkán dopaminreceptor-blokkolók rövid távú alkalmazása után TD alakulhat ki.
Mi utánozhatja a TD-t?
A TD tüneteit utánzó egyéb állapotok közé tartoznak az egyéb mozgási rendellenességek, például:
- tic zavarok
- Tourette-szindróma
- Wilson-kór
- agyi bénulás
- rohamok
- Huntington koreája
- esszenciális tremor zavar
A TD arról ismert, hogy szokatlan és ellenőrizhetetlen mozgásokat okoz, amelyek ismétlődőek is lehetnek. Míg az arc és a felsőtest általában a test érintett területei, a TD tüneteket okozhat az alsó végtagokban is.
Ha aggódik a TD lehetséges tünetei miatt, vagy éppen olyan dopaminreceptor-blokkoló szereket szed, amelyek növelhetik ennek az állapotnak a kialakulásának kockázatát, fontos, hogy beszéljen orvosával. Segítségükkel felmérheti jelenlegi kezelési tervét, és szükség esetén módosíthatja azt.