Kérdezze meg a szakértőt: Mit kell tudnom arról, hogy a sclerosis multiplex hogyan befolyásolja az agyat?

1. Hogyan hat a sclerosis multiplex (MS) a központi idegrendszerre? Milyen problémákat okoz az SM az agy egészségével?

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer (CNS) állapota, amely magában foglalja az agyat, a gerincvelőt és a látóideget.

Az idegek elektromos és kémiai jelek küldésével kommunikálnak egymással és a test többi részével.

Az idegek működésének megértéséhez gondoljon arra, hogy miben hasonlítanak az elektromos kábelekhez. Az idegek egy „huzalból” állnak, amelyet axonnak nevezünk. Az axont myelin nevű szigetelőanyag borítja.

Az SM károsítja a mielint, így az ideg elektromos jelek vezetési képessége lelassul és koordinálatlan. Ha az axon is megsérül, az elektromos jel teljesen blokkolható. Amikor ez megtörténik, az ideg nem tud megfelelő információt küldeni. Ez tüneteket produkál.

Például:

  • Ha egy izom nem kap elegendő idegi bemenetet, akkor gyengeségről van szó.
  • Ha az agynak a koordinációért felelős része megsérül, ez remegést vagy egyensúlyvesztést okozhat.
  • A látóideg elváltozásai vagy idegkárosodási területei látásvesztést okozhatnak.
  • A gerincvelő károsodása általában csökkent mozgékonysággal, károsodott vagy rendellenes érzésekkel, valamint az urogenitális (genitális és húgyúti) funkció károsodásával jár.

Ami az agyat illeti, az SM okozta változások hozzájárulhatnak a fáradtsághoz és más tünetekhez. Az agyi elváltozások gondolkodási és memóriazavarokat okozhatnak. Az MS agyi változásai szintén hozzájárulhatnak olyan hangulati rendellenességekhez, mint a depresszió.

2. Az SM elváltozásokat okoz a test bizonyos területein. Miért fordulnak elő ezek a sérülések? Mi a legjobb módja ezek csökkentésének, korlátozásának vagy megelőzésének?

Széles körben úgy tartják, hogy az MS egy autoimmun folyamat. Más szóval, az immunrendszer, amely normális esetben védi a testet, „becsapódik”, és elkezdi támadni a test egyes részeit.

SM-ben az immunrendszer megtámadja a központi idegrendszer idegeit.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) több mint 20 különböző gyógyszert hagyott jóvá – úgynevezett betegségmódosító terápiákat (DMT) –, amelyek korlátozhatják az SM okozta új elváltozások számát.

A legfontosabb dokumentált stratégiák a jövőbeni idegkárosodás csökkentésére a korai diagnózis és ezekkel a gyógyszerekkel történő időben történő kezelés.

Fontosak az olyan életmódbeli szokások is, mint a rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése és a mérsékelt testsúly megőrzése.

3. Az SM különböző módon érinti az agy különböző részeit? Mit tudunk arról, hogy az SM hogyan hat az agy fehérállományára és szürkeállományára?

Az SM károsodást okoz az agy erősebben myelinizált régióiban, az úgynevezett fehérállományban. Kimutatták, hogy az SM az agy felszínéhez közelebb eső, kevésbé myelinizált régiókat is érinti, amelyeket corticalis szürkeállománynak neveznek.

Mind a fehérállomány, mind a szürkeállomány károsodása kognitív károsodáshoz kapcsolódik. Az agy bizonyos régióinak károsodása nehézségeket okozhat bizonyos kognitív készségekkel.

4. Miért normális az agysorvadás vagy az agy térfogatának elvesztése az életkor előrehaladtával? Lehet-e valamit tenni az agysorvadás ütemének lassítására SM-ben szenvedő betegeknél?

Kimutatták, hogy az agysorvadás vagy zsugorodás aránya az SM-ben szenvedő betegeknél többszöröse mint az agysorvadás aránya a hasonló korú, SM-ben nem szenvedő embereknél. Ennek az az oka, hogy az SM az axonok pusztulását, valamint az agy fehér és szürkeállományának károsodását okozza.

Azok az SM-esek, akik dohányoznak jelentették hogy több agysorvadásuk legyen, mint a nemdohányzóknak. Egyes tanulmányok igen jelentették hogy bizonyos DMT-k csökkenthetik az agysorvadás mértékét.

Arról is beszámoltak, hogy a fizikailag aktívabb SM-ben szenvedőknek kisebb a sorvadása, mint a kevésbé fizikailag aktívaknak.

5. Melyek az SM kognitív tünetei?

Az SM-ben szenvedőknél leggyakrabban előforduló kognitív nehézségek általában a memóriához és az információfeldolgozás sebességéhez kapcsolódnak.

Problémák adódhatnak a következőkkel is:

  • többfeladatos
  • tartós memória és koncentráció
  • rangsorolás
  • Döntéshozatal
  • szervezet

Ezenkívül gyakoriak a verbális folyékonyság nehézségei, különösen a szókeresés – az érzés, hogy „a szó a nyelvem hegyén van” – gyakori.

A kognitív nehézségek közvetlen következményei lehetnek a sérüléseknek. A kogníciót az alábbi tényezők közül egy vagy több is károsíthatja:

  • fáradtság
  • rossz alvás
  • depresszió
  • a gyógyszeres kezelés hatásai

Egyes kognitív funkciók nagyobb valószínűséggel maradnak egészségesek, mint mások. Az általános intelligencia és információ, valamint a szavak megértése általában megőrződik.

6. Mi a kapcsolat az SM kognitív tünetei és a között, hogy az SM hol érinti az agyat?

A különböző kognitív funkciók általában az agy különböző részeihez kapcsolódnak, bár sok az átfedés.

Az úgynevezett „végrehajtó funkciók” – mint például a többfeladatos kezelés, a prioritások meghatározása és a döntéshozatal – leginkább az agy elülső lebenyéhez kapcsolódnak.

A hippokampusznak nevezett szürkeállományban sok memóriafunkció fordul elő. Neve a görög csikóhal szóból származik.

A két agyféltekét összekötő, igen erősen myelinizált idegköteg, a corpus callosum károsodása szintén kognitív károsodással jár.

Az SM általában ezeket a területeket érinti.

Az általános agysorvadás és az agy térfogatának csökkenése szintén erősen korrelál a kognitív funkciókkal.

7. Milyen szűrőeszközöket használnak a kognitív tünetek keresésére SM-ben szenvedő embereknél? Milyen gyakran kell az SM-ben szenvedőket szűrni a kognitív változás jelei miatt?

Vannak bizonyos kognitív funkciók rövid tesztjei, amelyek könnyen és gyorsan beadhatók az orvosi rendelőben. Ezek segíthetnek kiszűrni a kognitív károsodás bizonyítékait. Például egy ilyen teszt az úgynevezett Symbol Digit Modalities Test (SDMT).

Ha egy szűrővizsgálat kognitív problémákra utal, orvosa alaposabb értékelést javasolhat. Ez általában formálisan olyan tesztekkel történik, amelyeket összefoglalóan neuropszichológiai tesztelésnek neveznek.

Javasoljuk, hogy az SM-ben szenvedők kognitív funkcióit évente legalább egyszer megvizsgálják.

8. Hogyan kezelik az SM kognitív tüneteit?

Az SM-ben szenvedő betegek kognitív károsodásának kezelésekor fontos azonosítani minden olyan tényezőt, mint például a fáradtság vagy a depresszió, amelyek ronthatják a kognitív problémákat.

Az SM-ben szenvedőknek lehetnek olyan kezeletlen alvászavarai, mint az alvási apnoe. Ez befolyásolhatja a megismerést is. Ha ezeket a másodlagos tényezőket kezelik, a kognitív funkció gyakran javul.

A kutatások kimutatták, hogy a célzott kognitív rehabilitációs stratégiák előnyösek. Ezek a stratégiák meghatározott területeket céloznak meg – mint például a figyelem, a többfeladatos munkavégzés, a feldolgozási sebesség vagy a memória – olyan technikák segítségével, mint a számítógépes képzés.

9. Léteznek olyan életmódbeli megközelítések, mint például a diéta és a testmozgás, amelyek segíthetnek az SM-ben élőknek csökkenteni vagy korlátozni a kognitív változásokat?

Egyre több irodalom utal arra, hogy a rendszeres testmozgás javíthatja az SM-ben szenvedők kognitív funkcióit.

Bár önmagában egyetlen diéta sem befolyásolja az SM-ben szenvedő emberek megismerését, a szívet egészséges táplálkozás csökkentheti a társbetegségek (egyéb betegségek) kockázatát, amelyek hozzájárulhatnak a kognitív károsodáshoz.

A szív-egészséges étrend általában az, amely elsősorban sok gyümölcsöt és zöldséget, sovány fehérjéket és „jó” zsírokat, például olívaolajat tartalmaz. Az étrendnek korlátoznia kell a telített zsírokat és a finomított cukrokat is.

Az ilyen típusú étkezési terv betartása korlátozhatja az olyan kísérő betegségeket, mint az érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Mindezek a feltételek hozzájárulhatnak az SM-ben szenvedő betegek kognitív károsodásához és fogyatékosságához.

A dohányzás az agysorvadás kockázati tényezője, ezért a dohányzás abbahagyása segíthet a további sorvadás korlátozásában.

Az is fontos, hogy szellemileg aktívak maradjanak és szociálisan kapcsolódjanak.

A szerkesztő megjegyzése: Ez a cikk eredetileg 2019. június 12-én jelent meg. Jelenlegi megjelenési dátuma egy orvosi véleményt tükröz.


Barbara S. Giesser orvosi diplomáját a San Antonio-i Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjában szerezte, majd neurológiai rezidensképzést és MS ösztöndíjat a Montefiore Medical Centerben (NY) és az Albert Einstein College of Medicine-ben szerzett. 1982 óta az SM-ben szenvedők ellátására szakosodott. Jelenleg a David Geffen UCLA Orvostudományi Iskola klinikai neurológia professzora és az UCLA MS program klinikai igazgatója.

Dr. Giesser lektorált kutatást végzett a testmozgás hatásairól SM-ben szenvedő betegeknél. Oktatási tanterveket is készített olyan nemzeti szervezetek számára, mint a National MS Society és az American Academy of Neurology. Aktív az érdekképviseleti erőfeszítésekben, hogy elősegítse az SM-ben és más neurológiai betegségben szenvedők ellátáshoz és gyógyszerekhez való hozzáférését.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published.