Kizárás: rossz szokás vagy hasznos agyműködés?

nő zónák ki, miközben ül a laptop előtt

Előfordult már, hogy egy hosszú, nehéz könyvet elosztva rájött, hogy 10 perce egyetlen szót sem olvasott el? Vagy akkor kezdett az ebédre gondolni, amikor egy túl lelkes munkatárs egy kicsit túl sokáig folytatja a találkozót?

Szinte mindenki időről időre kilép a zónából. Ez gyakrabban fordulhat elő, ha unatkozik vagy stresszes, vagy ha inkább valami mást szeretne csinálni.

Az is elég gyakori, hogy hosszan tartó űrt vagy ködöt tapasztal, ha bánattal, fájdalmas szakítással vagy más nehéz életkörülményekkel küzd. Ezekben az esetekben a zónák kiosztása egyfajta megküzdési taktikaként szolgálhat, ami nem feltétlenül rossz dolog.

A zónázást a disszociáció egyik formájának tekintik, de jellemzően a spektrum enyhe végére esik.

Mi okozza?

A zónák kiosztása gyakran csak azt jelenti, hogy az agyad átvált autopilótára. Ez akkor fordulhat elő, ha az agy felismeri, hogy képes elvégezni az aktuális feladatot, legyen az akár a ruha hajtogatása, akár gyalog a munkába, anélkül, hogy komolyan gondolna rá. Tehát alapértelmezett módba lép.

Ennek ellenére a következő tényezők hajlamosabbá tehetik a zónák kiosztását, még akkor is, ha a feladat valóban teljes figyelmet igényel.

Alvásmegvonás

Gondolj vissza az utolsó alkalomra, amikor nem aludtál eleget. Napközben ködösnek, könnyen elvonhatónak érezhette magát, vagy csak homályosan „kikapcsolt”.

Lehet, hogy nem tűnik nagy dolognak, de az alvásmegvonás nagy károkat okozhat a mentális működésében, és hajlamosabbá teheti a zónák kiosztását. Ez különösen veszélyes lehet, ha vezet, vagy gépekkel dolgozik.

Információs túlterhelés

Ha valaha sok új, fontos információval kellett egyszerre foglalkoznia – mondjuk egy új munka megkezdésekor –, akkor kissé kábultnak érezhette magát, és nem tudja, hol kezdje. Talán azonnal kalandozni kezdett az elméd, amikor megpróbáltál az információ befogadására koncentrálni.

Ez az a hely, ahol a zónák kiosztása valóban jól jöhet. Eltávolodottnak érezheti magát, de agya a háttérben folytathatja a feldolgozást.

Hasonló folyamat megtörténhet nagy fókuszú tevékenységek során is, például egy precíz táncrutin során. A lábad ismeri a lépéseket, de ha átgondolod, mit csinálsz túl keményen, hibát követhetsz el. Tehát az agyad robotpilóta működésbe lép, és mielőtt észrevennéd, tökéletesen végrehajtottad a rutint.

Túlterheltség, stressz és trauma

Az információs túlterheltség mellett az általános élet túlterheltsége is elhagyhatja a játékot.

Lehet, hogy úgy érzed, hogy csak a mindennapi élet mozgásain mész, de nem igazán gondolsz arra, amit csinálsz. Végül úgy lépsz ki ebből a ködből, hogy alig emlékszel arra, hogy valójában mennyi idő telt el, vagy hogyan jutottál át rajta.

Ez gyakran egy olyan megküzdési taktika, amely segít távol tartani a stresszt és a túlterheltséget, amíg úgy érzi, hogy képes megbirkózni velük. Ha bármilyen traumán ment keresztül, ez a zónázási hajlam súlyosabb disszociációval határos lehet.

Az extrém stresszre néhány ember leállással vagy teljesen leválással reagál. Leállítási disszociáció lehet befolyásolja a funkciót a központi idegrendszerben, ami a jelenlét teljesebb hiányához vezethet.

Más szóval, lehet átmenetileg elveszíteni:

  • annak megértése, hogy ki vagy
  • az érzelmek kezelésének képessége
  • a testi mozgások ellenőrzése

A disszociáció emlékezetkieséssel vagy hiányosságokkal is járhat, így előfordulhat, hogy nem is emlékszik a történtekre.

Ez rossz dolog?

A legtöbb esetben a zónák kiosztása egyáltalán nem rossz. Ez az agyműködés normális része, és gyakran hasznos is.

A jó

Ha hagyod, hogy gondolataid elkalandozzanak, az fellendítheti kreativitását, és segíthet a problémák hatékonyabb megoldásában.

Ráadásul, ha igazán részt vesz valamiben, amit élvez, legyen az rajzolás, edzés, videojátékok vagy kedvenc könyve olvasása, akkor előfordulhat, hogy teljesen elmerül, és nem veszi észre, mi történik körülötte. Ennek eredményeként nagyobb élvezetet kap a tevékenységben.

Sőt, egy 2017-es tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy az emberek hogyan gondolkodnak a személyes értékekről, bizonyítékokat találtak arra, hogy alátámasztják a zónák kijelölése és a mély gondolkodás közötti kapcsolatot.

A tanulmányban 78 résztvevő 40 rövid narratívát olvasott el védett értékekről, vagy gyakran fontosnak vagy szentnek tartott értékekről. A narratívák olvasása aktiválta az alapértelmezett módú hálózatot, ugyanazt az agyterületet, amely aktiválódik a zónák kilépésekor.

A nem túl jó

A zónázásnak néha kevésbé kívánatos hatásai vannak.

Ha úgy döntesz, hogy megbirkózz valami nehéz feladattal, például egy vitával a partnereddel vagy egy előadást a főnöködtől, akkor ebben a pillanatban kevésbé fogsz csalódni. A zónázás megakadályozhatja, hogy kihívás elé állítsa ezeket az érzéseket, amikor felmerülnek.

Aztán ott van az egész biztonság kérdése, különösen, ha ismeretlen környezetben tartózkodik. Lehet, hogy az autópályán való vezetés közben kizónázik, mert az elmúlt 7 évben minden nap ugyanazt az útvonalat vezette. Mégis, bár jól ismeri az utat, vezetés közbeni figyelmen kívül hagyása könnyen balesethez vezethet.

A disszociációnak védő funkciója lehet, ha az emberek, különösen a gyerekek, nem menekülhetnek el egy traumatikus vagy nyomasztó élmény elől. Azonban nem biztos, hogy ez a legjobb válasz egy olyan helyzetre, amelyből megszabadulhat.

Ha továbbra is disszociál minden típusú stressz hatására, nem biztos, hogy más, hasznosabb megküzdési módszereket használ.

Hogyan juthat vissza a zónába, amikor kell

Valószínűleg jó dolog álmodozni, miközben olyan házimunkát vagy munkafeladatokat végez, amelyekhez kevés agyra van szükség. De szétosztja a zónákat, miközben a főnöke átveszi a következő nagy projektje fontos tippjeit? Nem olyan nagyszerű.

Ha hajlamos az alkalmatlan időkben a zónák elhatárolására, ezek a stratégiák segíthetnek abban, hogy összpontosítson, amikor szüksége van rá.

Földelje le magát

A földelési technikák hihetetlenül hasznosak lehetnek, ha le akarja állítani a zónázást. A földelés egyszerűen azt jelenti, hogy lépéseket teszel, hogy lehorgonyzd magad a jelen pillanatban.

Ezt a következő módon teheti meg:

  • erős illatot lélegezve be, mint egy illóolaj
  • nyújtás vagy ugrás a helyén
  • hideg vagy meleg vízzel folyassa a kezét
  • intenzív ízű kemény cukorka szívása (fahéjas, borsmentás vagy akár savanyú cukorka is remek választás)

Kövesse nyomon, mikor lép ki a leginkább

Gyakran hasznos egy gyors jegyzet feljegyzése, amikor észreveszi, hogy kilépett a zónából. Ha nem mindig tudja, mikor történik meg, megkérhet valakit, akiben megbízik, hogy segítsen.

Ezeknek az epizódoknak a naplózása betekintést nyújthat az elme vándorlási mintáiba, és segíthet a gondolatok feljegyzésében a zónák kijelölése előtt. Ha már jobban megismeri ezeket a mintákat, lépéseket tehet azok megváltoztatására.

Gyakorold az éberséget

A mindfulness gyakorlatok segíthetnek növelni a tudatosságodat az egyes pillanatokban zajló eseményekről. Ez sokat segíthet, ha hajlamos zónázni, miközben olyan feladatokat végez, amelyek nem igényelnek sok mentális energiát. Ahelyett, hogy elkalandozná a gondolatait, összpontosítson arra, amit csinál.

Ha például mosogat, maradjon jelen, gondoljon a mosogatószer illatára, a szivacs érdességére, a víz hőmérsékletére, és arra az elégedettségre, amelyet akkor érez, amikor egy igazán piszkos edényt csillogóan tisztára kap.

A légzőgyakorlatok is segíthetnek. Ha minden egyes be- és kilégzésre összpontosít, könnyebben összpontosíthat a tudatosságra. Ez néha segíthet abban, hogy vezetés közben jelen maradjon – különösen, ha elakad a forgalomban, mivel a légzőgyakorlatok a stressz enyhítésében is segítenek.

Használjon aktív hallgatás technikákat

Ha azon kapod magad, hogy zónáktól függsz, amikor mások beszédeit hallgatod, próbálj meg aktív hallgatási készségeket beépíteni, amikor másokkal interakcióba lépsz.

Ezek tartalmazzák:

  • bólogatni és egyéb nonverbális jelzéseket használni az elkötelezettség kimutatására
  • összefoglalja vagy megismétli, amit mondanak, hogy megmutassa megértését
  • tisztázó kérdéseket tesz fel, ha zavartnak vagy bizonytalannak érzi magát

Gyakorold az öngondoskodást

A jó öngondoskodási technikák segíthetnek könnyebben kezelni a stresszt és a túlterheltséget, ami kevésbé valószínűvé teszi a zónák kiosztását.

Az önellátás magában foglalhatja az alapvető egészségügyi és wellness gyakorlatokat, például:

  • tápláló ételek fogyasztása
  • eleget aludni
  • időt szakítani a testmozgásra

Olyan dolgokat is tartalmazhat, mint például:

  • szeretteivel tölteni az időt
  • szakítson időt a hobbira és más, Ön által kedvelt tevékenységekre
  • kapcsolattartás és kommunikáció romantikus partnerekkel a mindkettőtöket érintő kihívásokról vagy dolgokról

Fontos, hogy a munkahelyeden is vigyázz magadra, különösen, ha megerőltető vagy stresszes munkád van. A rövid, gyakori szünetek nyújtózkodásra, pihenésre és energizáló nassolnivalókra növelhetik termelékenységét és koncentrációját.

Mikor kell segítséget kérni

Általánosságban elmondható, hogy nem kell aggódnod az időnkénti zónák kiosztása miatt, különösen, ha ez többnyire akkor történik, amikor elmerülsz egy feladatban, és úgy tűnik, hogy nincs negatív hatása a mindennapi életedre.

De a gyakori álmodozás, elmélkedés vagy agyköd néha más problémák tünetei is lehetnek, beleértve az ADHD-t és a depressziót.

Fontos, hogy beszéljen egészségügyi szakemberrel, ha a zónák kiosztását más rendszerek kísérik, beleértve:

  • koncentrálási vagy időgazdálkodási nehézség
  • nyugtalanság vagy ingerlékenység
  • nehézségek a hangulat vagy az érzelmek szabályozásában
  • tartós rossz hangulat
  • öngyilkossági vagy önkárosító gondolatok

Mivel a disszociáció súlyos lehet, mindig bölcs dolog beszélni egy terapeutával, ha rendszeresen zónázik, vagy úgy gondolja, hogy disszociatív epizódokat tapasztal.

A disszociáció néhány jele:

  • zónák kiosztása stresszes helyzetekben
  • teljes elszakadás attól, ami történik
  • nem veszi észre, mikor zónázik ki
  • múltbeli traumatikus események, különösen olyanok, amelyekkel még nem foglalkozott

A terapeuták ítéletmentes útmutatást és támogatást kínálnak, mivel segítenek feltárni a zónák kiosztásának lehetséges okait, és hasznos megküzdési technikákat dolgoznak ki.

Azon gyerekek, akiknél a rohamok enyhe típusa, úgynevezett abszansrohamok jelentkeznek, szintén úgy tűnhet, hogy ki vannak zónázva. Ha úgy tűnik, hogy gyermeke álmodozik, de nem reagál, amikor megpróbálja felhívni magára a figyelmét, érdemes felkeresnie a gyermekorvosát.

Alsó vonal

Valószínűleg nem kell aggódnod, ha bekerülsz a zónába, miközben élvezed a jó futást, és rájössz, hogy elvesztetted az utolsó percek nyomát.

Másrészt, ha hajlamos vagy állandóan zónázni, és úgy tűnik, hogy nem tudod megállítani, akkor itt az ideje, hogy beszélj egy terapeutával. A terápia mindig hasznos lehet, ha a zónák kiosztása vagy a disszociáció hatással van a mindennapi életére.


Crystal Raypole korábban a GoodTherapy írójaként és szerkesztőjeként dolgozott. Érdeklődési területei az ázsiai nyelvek és irodalom, a japán fordítás, a főzés, a természettudományok, a szexuális pozitivitás és a mentális egészség. Különösen elkötelezett amellett, hogy segítsen csökkenteni a mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos megbélyegzést.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *