Mi az a kóma?
A kóma egy elhúzódó eszméletlen állapot. Akkor fordul elő, ha az agy működésének átmeneti vagy tartós zavara súlyosan befolyásolja a tudatot. Ez a károsodás a következőket eredményezi:
- eszméletlenség
- képtelenség felébredni
- nem reagál ingerekre, például fájdalomra, hangra és fényre
A „kóma” szó a görög „koma” szóból származik, ami „mély alvást” jelent.
Az a személy, aki kómában van, él, de nem tud tetszés szerint mozogni. A legtöbb esetben nem tudnak gondolkodni, beszélni vagy reagálni a környezetükre. Az olyan fontos funkciók, mint a légzés és a vérkeringés a legtöbb esetben károsodnak. Egy személyt gyógyszeres kezeléssel vagy egyéb beavatkozással lehet támogatni, például légúti nyomással vagy gépi lélegeztetéssel.
Ha egy személy tudatában hirtelen vagy fokozatosan romlik, az egészségügyi szakemberek gyorsan dolgoznak, hogy a személy a lehető legjobb eredményt érje el. Ha valakinél kómát diagnosztizálnak, fontos fenntartani a szervi támogatást, amíg felépül.
Vannak, akik fokozatosan ébrednek fel kómából, jellemzően néhány hét után. Mások azonban évekig vagy akár évtizedekig kómában maradhatnak, és táplálék-kiegészítés, valamint a légzés és a szívműködés támogatása tartja életben.
Mik a kóma tünetei?
A kómát akkor diagnosztizálják, ha egy személy csökkent tudatállapotban van, és megfelel bizonyos kritériumoknak, mint például:
- csukott szemmel
- válaszképtelenség
- szabálytalan légzés
- a végtagok nem reagálnak, kivéve a reflexeket
- nem reagál a fájdalomra, kivéve a reflexeket
A kómában lévő emberek továbbra is maguktól nyelhetnek és köhöghetnek.
Néha a kómában lévő emberek is képesek rá segítség nélkül lélegezzenek, de máskor szükségük van egy gépre, például egy lélegeztetőgépre, hogy segítsen nekik.
Mi okozza a kómát?
A kómát az agy károsodása okozza, főleg ha van az agykéreg kétoldali károsodása (ami mindkét oldali károsodást jelenti), vagy a retikuláris aktiváló rendszer károsodása. A retikuláris aktiváló rendszer szabályozza az agykéreg izgalmát és tudatosságát. A károk itt számos lehetséges tényezőből származhatnak, mint például:
- traumás agysérülések, például közlekedési balesetek vagy erőszakos sérülések
-
stroke (az agy csökkent vérellátása)
- daganatok az agyban vagy az agytörzsben
- az agy oxigénhiánya a fulladásból vagy szívrohamból való kimentés után
- kezeletlen cukorbetegség, amely túl magas (hiperglikémia) vagy túl alacsony (hipoglikémia) vércukorszintet okoz, és az agy duzzadásához vezethet
- kábítószer vagy alkohol túladagolása
- szén-monoxid-mérgezés
- méreganyagok felhalmozódása a szervezetben, például ammónia, karbamid vagy szén-dioxid
-
nehézfém-mérgezés, mint az ólom
- fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás
- ismételt rohamok
- elektrolit egyensúlyhiány
A tudatosság szintjei
A kómában lévő emberek tudatosságának különböző szintjei vannak, a mélytől a nem reagálótól a sekélyebbig, amikor az ember kinyithatja a szemét. Ezek az állapotok a következők:
Tartós vegetatív állapot. Ha valaki tartósan vegetatív állapotban van, nem ismeri a környezetét, és nem tud önként mozogni. Ez az állapot néha korlátlan ideig tarthat, és ha ez bekövetkezik, akkor állandó vegetatív állapotnak nevezik.
Minimálisan tudatos állapot. Ez a tudatállapot néha akkor következik be, amikor valaki kikerül a vegetatív állapotból. A tudatosság korlátozott jelei mutatkoznak bennük, és alkalmanként reagálni tudnak az ingerekre vagy kérésekre (“fogd meg a kezem”), de nehéz hosszú ideig megőrizniük tudatukat.
Agyhalál. Ez különbözik a kómától, és nem visszafordítható. Az agyhalál meghatározása konkrét kritériumokat tartalmaz, például bizonyos reflexek hiányát. Számos orvos orvosi vizsgálatot végez annak megállapítására, hogy az agytörzs és a nagyagy működik-e.
Hogyan diagnosztizálható a kóma?
Ha valakinek tudatzavara van, az egészségügyi szakember megkérdezi barátait és családtagjait minden olyan eseményről vagy tünetről, amely a kómához vezetett. Részleteket is kérnek majd a személy életében, kórtörténetében és kábítószer-használatában bekövetkezett közelmúltbeli változásokról. Az aggodalomra okot adó gyógyszerek közé tartoznak a vényköteles gyógyszerek és a vény nélkül kapható gyógyszerek, valamint a rekreációs gyógyszerek.
Fizikai vizsgálatra kerül sor. Ez a következőket foglalhatja magában:
- reflexek ellenőrzése
- izomtónus ellenőrzése
- vérnyomás ellenőrzése
- a légzési minták és a szívritmus megfigyelése
- a bőrön lévő zúzódások nyomainak ellenőrzése, amelyeket esetleg trauma okozhat
- a személy fájdalmas ingerekre adott válaszának meghatározása
- a pupilla méretének megfigyelése
Glasgow kóma skála
A fizikális vizsgálat során az orvos mérleget használhat,
- 5 = orientált
- 4 = zavart
- 3 = nem megfelelő szavak
- 2 = érthetetlen hangok
- 1 = nincs szóbeli válasz
Tesztelés
Ha egy személy nem reagál, és nem világos, hogy miért, egy egészségügyi szakember számos vizsgálatot végezhet, hogy megvizsgálja a következőket:
- vizeletvizsgálat
- vérszámlálás
- pajzsmirigy és májműködés
-
elektrolit szintek
- vércukorszint
- szén-monoxid-mérgezés
- drog túladagolás
- alkohol túladagolás
- az idegrendszer fertőzései
Agyvizsgálatot is végezhetnek a sérült területek felkutatására, valamint az agyvérzés, daganatok, stroke vagy rohamok jeleinek keresésére. Néhány ilyen agyi szkennelés:
- Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. A CT-vizsgálatok röntgensugarak segítségével részletes képet készítenek az agyról.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI rádióhullámokat és mágneseket használ az agy megfigyelésére.
- Elektroencephalográfia (EEG). Az EEG az agy elektromos aktivitását méri.
Hogyan kezelik a kómát?
A kóma kezelésének első prioritása az minimálisra csökkenti az agykárosodást és támogatja a szervezet funkcióit.
Ha a kóma oka ismert, az alapbetegség kezelésére szolgáló gyógyszereket kell beadni, például gyógyszertúladagolás vagy agyfertőzés esetén.
Néha műtétre lehet szükség az agy duzzanatának csökkentése érdekében.
Amint a kómában lévő személy stabilizálódik, az orvosok igyekeznek megelőzni a fertőzéseket, a felfekvéseket és az izmok összehúzódását. Az orvosi csapat gondoskodik arról is, hogy a kóma alatt kiegyensúlyozott táplálkozásban részesüljön.
A kómából való felépülés
Sokszor az ember néhány hét után felépül a kómából. A felépülés általában fokozatos.
Amikor egy személy először magához tér, izgatott vagy zavart lehet. Beszéljen az orvosokkal vagy a kórházi személyzettel arról, hogy miként lehet a legjobban kommunikálni szeretteivel, amint fokozatosan felépül.
Vannak, akik tartós tünetek nélkül felépülnek a kómából. Mások agyuk károsodása miatt életre szóló állapotokkal küzdenek, és fizikoterápiára vagy foglalkozási terápiára lehet szükségük.
Nem mindig lehet megjósolni, hogy egy személy milyen jól fog felépülni a kómából, de van néhány tényező, amelyek befolyásolják, például:
- egy személy életkora
- az agykárosodás súlyossága és oka
- mennyi ideig voltak eszméletlenek
A kóma egy elhúzódó eszméletlen állapot, amely akkor következik be, amikor az agy egy része megsérül. Számos tényező okozhatja, például agyi trauma, kábítószer-túladagolás vagy kezeletlen cukorbetegség.
Sok esetben a kóma néhány hétig tart. Néhány ember azonban sokkal hosszabb ideig kómában maradhat. A hosszú távú eredmények attól függnek, hogy mi okozta a kómát, valamint az agykárosodás helyétől és mértékétől.
Vannak, akik fizikailag jönnek ki a kómából,
Azok az emberek, akik több mint egy évig kómában maradnak, nem valószínű, hogy kikerülnek ebből az állapotból – de ez nem mindig van így. Súlyosabb kómás helyzetekben nehéz lehet felmérni, mikor ébred fel valaki.
