Krónikus veseelégtelenség

Mi a krónikus veseelégtelenség?

A veséidfelelősek a felesleges folyadékok és salakanyagok kiszűréséért a vérből. Ez a hulladék ezután a vizeletben távozik. A krónikus veseelégtelenség a vesefunkció hónapok vagy évek alatti elvesztésére utal. Előrehaladott állapotban a salakanyagok és a folyadékok veszélyes szintje ismét felhalmozódik a szervezetben. Ezt az állapotot krónikus vesebetegségnek is nevezik.

A krónikus veseelégtelenség tünetei

Ha Ön a krónikus veseelégtelenség korai szakaszában van, előfordulhat, hogy tünetei vannak, vagy nincsenek. A veseelégtelenség sok korai jele összetéveszthető más betegségekkel és állapotokkal. Ez megnehezíti a diagnózist.

A korai tünetek a következők:

  • hányinger és hányás
  • étvágytalanság
  • viszkető
  • mellkasi fájdalom
  • ellenőrizhetetlen magas vérnyomás
  • váratlan fogyás

Ha a vesekárosodás súlyosbodik, előbb-utóbb tüneteket fog észlelni. Ez azonban nem történhet meg addig, amíg már nem történt sok kár.

A későbbi stádiumú tünetek a következők:

  • éberség megőrzésének nehézségei
  • görcsök és rándulások
  • zsibbadás a végtagjaidban
  • gyengeség
  • fáradtság
  • rossz lehelet
  • a szokásosnál sötétebb vagy világosabb bőr
  • csontfájdalom
  • túlzott szomjúság
  • könnyen vérzik és zúzódások keletkeznek
  • álmatlanság
  • a szokásosnál sokkal többet vagy kevesebbet vizel
  • csuklás
  • duzzadt láb és boka
  • hiányzó menstruációs időszakok
  • légszomj

A krónikus vesebetegség súlyos szövődményekhez is vezethet, beleértve:

  • magas vérnyomás
  • folyadék felhalmozódása a tüdejében vagy más területeken
  • D-vitamin-hiány, amely hatással lehet a csontok egészségére
  • idegkárosodás, amely görcsrohamokhoz vezethet

A krónikus veseelégtelenség okai

A cukorbetegség és a magas vérnyomás a leggyakoribb állapotok, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezetnek.

Egyéb okok a következők:

  • a veseműködés károsodása
  • visszatérő vesefertőzések
  • gyulladás a vese szűrőrendszerében
  • veleszületett vesebetegség
  • húgyúti elzáródása
  • autoimmun rendellenességek

Nagyobb a krónikus veseelégtelenség kockázata, ha:

  • füst
  • elhízottak
  • cukorbetegsége van
  • szívbetegsége van
  • magas a koleszterinszintje
  • a családban előfordult vesebetegség
  • őslakos-amerikai, afro-amerikai vagy ázsiai-amerikaiak
  • 65 év felettiek

A krónikus veseelégtelenség diagnosztizálása

Ha magas a vérnyomása, cukorbetegsége vagy más olyan állapota van, amely miatt nagyobb a veseelégtelenség kockázata, kezelőorvosa valószínűleg ellenőrizni fogja a veseműködését. Ügyeljen arra, hogy rendszeresen végezzen ellenőrzéseket, és jelentse a szokatlan tüneteket.

Fizikai vizsga

A megbeszélt időpontban orvosa alaposan megvizsgálja Önt. A veseelégtelenség miatt a folyadékok felhalmozódhatnak a tüdőben vagy a szívben. Orvosa megvizsgálja ezeket a szerveket úgy, hogy sztetoszkóppal meghallgatja őket. Ez fontos klinikai információkkal szolgálhat orvosának.

Vér- és vizeletvizsgálatok

Ha orvosa úgy gondolja, hogy krónikus veseelégtelensége lehet, vér- és vizeletvizsgálatot fog rendelni.

A veseműködést vizsgáló vérvizsgálatok mérik az elektrolitok és a salakanyagok szintjét a vérben. Mérik a salakanyagokat, például a kreatinint és a vér karbamidját. A kreatinin az izomanyagcsere mellékterméke. A vérben karbamid marad, amikor a szervezet lebontja a fehérjéket. Ha a veséi megfelelően működnek, mindkét anyagot kiválasztják.

Vizeletvizsgálatot végeznek a rendellenességek ellenőrzésére. Például a fehérje általában csak nyomokban van jelen a vizeletben. Az emelkedett fehérjeszint hónapokkal vagy akár évekkel az egyéb tünetek megjelenése előtt veseproblémákat jelezhet. A vizeletüledékét és a vizeletében talált sejteket szintén laboratóriumban megvizsgálják.

Képalkotó tesztek

A képalkotó vizsgálatok strukturális részleteket szolgáltathatnak a vesékről. Ezek közé tartozik az ultrahang, az MRI vagy a CT vizsgálat.

Biopszia

Ha orvosa még mindig nem biztos a tüneteinek okát illetően, biopsziát készíthet. Ez elvégezhető tűbiopsziaként vagy nyílt biopsziaként.

A tűbiopszia a vesebiopszia leggyakoribb típusa. Az eljárás során orvosa vagy technikusa egy speciális tűt szúr a vesébe. Ezt minimálisan invazív eljárásnak tekintik.

Nyílt biopszia során orvosa sebészeti bemetszést alkalmaz, hogy feltárja a vesét. Ez az eljárás szigorú steril technikákat és általános érzéstelenítést igényel.

Miután orvosa mintát vett a veseszövetből, elküldi azt egy laboratóriumba mikroszkópos vizsgálatra.

Tesztelési eredmények és nyomon követés

A vizsgálat eredményei segítik az orvost a diagnózis felállításában. Ez is segíthet nekik meghatározni a veseelégtelenség okát.

Ha krónikus veseelégtelenséget diagnosztizálnak, rendszeres vérvizsgálatra lesz szüksége. Ezekkel a szervezetben lévő különféle anyagokat, például kalciumot, káliumot, koleszterint, nátriumot, magnéziumot és foszfort mérnek. Folyamatos vesefunkciós teszteken is részt kell vennie a kreatinin és a karbamid szintjére vonatkozóan.

Krónikus veseelégtelenség kezelése

A krónikus veseelégtelenségre nincs gyógymód. Vannak azonban olyan intézkedések, amelyeket megtehet a progresszió lassítására.

Gyógyszer

A veseelégtelenség a magas vérnyomáshoz kapcsolódik, ezért kezelőorvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhat elő. Szükség lehet sztatinoknak nevezett gyógyszerekre is a koleszterinszint csökkentésére.

A krónikus veseelégtelenségben szenvedők gyakran vérszegénységet tapasztalnak. Anémia akkor fordul elő, ha a szervezet nem termel elegendő vörösvérsejtet. Szüksége lehet egy kiegészítőre, amely segít növelni a vörösvérsejt-termelést. Mivel szervezetének vasra van szüksége a vérsejtek előállításához, orvosa vastablettákat vagy injekciókat is felírhat. Egyes esetekben vérátömlesztésre lehet szüksége a vörösvértestek egészségének javítása érdekében.

Ha veseproblémája folyadékretenciót okoz, a diuretikumok segíthetnek enyhíteni a duzzanatot. Ez a gyógyszer gyakori vizelést okoz.

A kalcium- és D-vitamin-kiegészítők segítenek megvédeni a csontokat. Ha krónikus vesebetegségben szenved, a D-vitamin szintje a normálisnál alacsonyabb lesz, ami elengedhetetlen a kalcium felszívódásához. A D-vitamin szedése csökkenti a csonttörések kockázatát. Veseelégtelenség esetén a foszfátszint emelkedik, és ez csökkentheti a szervezet kalcium felszívódását is. Orvosa foszfátmegkötőket írhat fel, egyfajta gyógyszert a foszfátszint szabályozására.

Az antihisztaminok enyhíthetik a bőrviszketés tüneteit.

Hányáscsillapítók segíthetnek a hányingeren.

Diéta

Szükséges lehet az étrend megváltoztatása is. A krónikus veseelégtelenségben szenvedőknek általában csökkenteniük kell fehérjebevitelüket. Ahogy a szervezet fehérjét dolgoz fel, salakanyagokat hoz létre. A veséi felelősek a hulladék szűréséért. Az alacsonyabb fehérjetartalmú étrend megkönnyíti a munkájukat.

Lehetséges, hogy ellenőriznie kell a só-, kálium- és foszfátszintjét is. Dolgozzon dietetikussal, hogy megtudja, mennyit kell ezekből az anyagokból enni.

Szokjon rá a címkék olvasására. Még ha nem is adunk asztali sót az ételeinkhez, sok készétel, mint például a konzerv leves vagy a gyorsétterem már magas nátriumtartalmú.

Ismerje meg, mely élelmiszerek tartalmaznak magas és melyekben alacsony a kálium. A veséi felelősek a felesleges kálium kiszűréséért a szervezetből. Ha nem működnek jól, nem tudják megfelelően szűrni a káliumot. Krónikus veseelégtelenségben szenvedőknél a magas káliumszint (hiperkalémia) életveszélyes lehet. Rendellenes szívműködéshez vagy bénuláshoz vezethet.

Előfordulhat, hogy a veséi sem képesek feldolgozni a foszfátot. A foszfát csökkentheti a szervezet kalciumfelvételi képességét is. A magas foszfáttartalmú élelmiszerek közé tartozik a hal, a tejtermékek, a tojás és a hús. Lehet, hogy kevesebbet kell ennie ezekből.

Lehetséges, hogy korlátoznia kell a folyadékbevitelt is, hogy a veséjének ne kelljen túl keményen dolgoznia.

A krónikus veseelégtelenségben szenvedők gyakran fogynak. Győződjön meg arról, hogy elegendő kalóriát fogyaszt a dietetikusa által jóváhagyott és ajánlott élelmiszerekből.

Életmód

Kerülnie kell a dohányzást is, és naprakészen kell tartania a védőoltásokat, beleértve az influenza elleni védőoltásokat is. Beszélje meg kezelőorvosával a kiegészítőket és a vény nélkül kapható gyógyszereket, mielőtt bevenné őket. Ha más betegségek miatt keres fel más orvost, mindig tájékoztassa őket veseállapotáról.

Végstádiumú kezelés

Ha a kísérletek diétával és gyógyszeres kezeléssel ellenőrizni állapotát sikertelenek, akkor végstádiumú vesebetegséggel szembesülhet. Ez akkor fordul elő, ha a veséi teljes kapacitásuk 10-15 százalékán működnek. Ebben a szakaszban a veséi már nem tudják olyan gyorsan eltávolítani a hulladékot, mint ahogy te termeled.

A végállapotú vesebetegség két kezelési lehetősége létezik: dialízis és veseátültetés.Az orvosok megpróbálják ezeket a lehetőségeket a lehető legtovább elhalasztani, mert mindkettő komoly kockázatokat rejt magában.

A dialízis egy rendszer a salakanyagok és a felesleges folyadékok kiszűrésére a vérből. Ennek többféle módja van. A dialízis két fő típusa a hemodialízisés peritoneális dialízis. A hemodialízis során a vért a testen kívül, egy gépben szűrik ki. A peritoneális dialízis során katéteren keresztül speciális oldattal töltik meg a hasüregét. Az oldat felszívja a felesleges folyadékot és a hulladékot, mielőtt kiürülne a szervezetből. Mivel a dialízist általában hetente többször kell elvégezni, ez nagy életmódváltás. A dialízis fertőzésveszélyt is rejt magában.

A veseátültetés kényelmesebb, mint a dialízis, ha talál megfelelő donorvesét. A donornak azonos vércsoporttal kell rendelkeznie. Általában egy élő testvértől vagy más közeli rokontól származó vese a legjobb. A veséjét egy elhunyt donortól is megkaphatja. A veseátültetések azonban nagy fertőzésveszélyt is hordoznak magukban, mert élethosszig tartó immunszuppresszióra lesz szüksége.

Hosszú távú kilátások a krónikus veseelégtelenségre

Vannak, akik krónikus veseelégtelenségben szenvednek, sok évig élnek. Ez csak akkor valósítható meg, ha életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel megakadályozza, hogy a veséje rosszabbodjon. Élete hátralévő részében be kell tartania a vese-egészséges kezelési rendet.

Ha eléri a végstádiumú vesebetegséget, dialízisre vagy veseátültetésre lesz szüksége. Ilyen beavatkozások nélkül a betegség végzetes.

A veséi egészsége kihat a többi szervére és rendszerére is. A veseelégtelenség lehetséges szövődményei közé tartozik a szív- és májelégtelenség, az idegek károsodása, a szélütés, a folyadék felhalmozódása a tüdőben, a meddőség, az erekciós zavar, a demencia és a csonttörések.

Előfordulhat, hogy a veseelégtelenségben szenvedő gyermekek nem nőnek megfelelően, mert veséjük nem tudja aktiválni a D-vitamint. A D-vitamin elengedhetetlen a csontok növekedéséhez.

A veseelégtelenség komoly kockázatot jelent a terhes nőkre és születendő csecsemőikre is. A veseelégtelenségben szenvedő terhes nőknél nagyobb a preeclampsia előfordulása. A preeclampsia a vérnyomás megugrása, amely terhes nőknél agy- vagy májvérzéshez vezethet. Ez potenciálisan megölheti a terhes nőket és meg nem született babáikat.

A krónikus veseelégtelenség megelőzése

Egészséges életmódbeli változtatásokkal megelőzheti a veseelégtelenséget. Íme néhány általános irányelv az egészséges életmódhoz:

  • A 65 év feletti nők és férfiak napi egy alkoholos italnál nem korlátozhatják magukat. A 65 évnél fiatalabb férfiaknak meg kell állniuk két italnál.
  • Tartsa fenn a vérnyomását.
  • Ha cukorbeteg, ellenőrizze a vércukorszintjét.
  • Ha túlsúlyos, próbáljon meg egy egészséges súlyt lecsökkenteni. Ez általában azt jelenti, hogy kevesebb kalóriát kell fogyasztani, és aktívabbnak kell lenni.
  • A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók vesekárosodást okozhatnak. Kövesse a csomagoláson található utasításokat, csak szükség szerint vegye be, és beszélje meg orvosával a fájdalomcsillapítók használatát, ha bármilyen veseproblémája van.
  • Ha dohányzik, hagyja abba még ma.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *