Mediális Malleolus törés: Amit tudnia kell

Mi az a mediális malleolus törés?

Valószínűleg a mediális malleolust ismeri a bokája belső oldalán kiálló dudorként. Ez valójában nem egy külön csont, hanem a nagyobb lábcsont vége – a sípcsont vagy a sípcsont.

A mediális malleolus a legnagyobb a bokáját alkotó három csontszakasz közül. A másik kettő az oldalsó és a hátsó malleolus.

Amikor egy mediális malleolus törés önmagában következik be, azt „izolált” törésnek nevezik. De a középső malleolus törés gyakrabban része egy összetett sérülésnek, amely a boka egyik vagy mindkét részét érinti. Ez magában foglalhatja a láb szalagjának sérülését is.

Ha a csontban repedés keletkezik vagy eltörik, de a részek nem távolodnak el egymástól, azt „stressz” vagy hajszáltörésnek nevezik.

A mediális malleolus stressztöréseit nehéz észlelni.

A bokatörések olyanok a leggyakoribbak között törések felnőtteknél, és gyakran a középső malleolus is érintett. Ezek a törések gyakrabban fordulnak elő nőknél (közel 60 százaléka), mint a férfiak. A felnőttkori bokatörések valamivel több mint fele esés eredménye, ill 20 százalék autóbalesetek miatt vannak.

A bokatörés szintén gyakori gyermekkori sérülés. A sérülések csúcskora 11-12 év. Ezek a törések gyakran fordulnak elő a hirtelen irányváltással járó sportokban.

Tünetek

A mediális malleolus törés tünetei a következők lehetnek:

  • azonnali súlyos fájdalom
  • duzzanat a boka körül

  • zúzódás
  • nyomásra való érzékenység
  • képtelenség súlyt helyezni a sérült oldalra
  • a boka csontjainak látható elmozdulása vagy deformitása

Diagnózis

Kezelőorvosa fizikális vizsgálattal és a boka manipulálásával diagnosztizálja a bokáját, amelyet esetleg röntgensugarak követnek.

Vannak viták arról, hogy szükség van-e röntgenre annak meghatározásához, hogy a bokasérülés valóban törés-e.

Ha a duzzanat nem súlyos, és a boka elbírja a súlyt, akkor igen nagyon valószínűtlen hogy törés legyen.

Az ottawai bokaszabályoknak nevezett orvosi protokollt gyakran használják annak meghatározására, hogy szükség van-e röntgensugarakra.

Ottawa bokaszabályai

Az ottawai bokaszabályokat az 1990-es években dolgozták ki, hogy csökkentsék a kórházi sürgősségi osztályok költségeit és időterhét. E szabályok értelmében a boka röntgenfelvételét csak akkor készítik, ha:

  • A vizsgálat azt mutatja, hogy fájdalom van a malleolus körül és a sípcsont vagy a fibula bizonyos pontjain (lábcsontok).

VAGY

  • Közvetlenül a sérülés után nem tud bokára állni, és nem tud négy lépést megtenni, amikor az orvos megvizsgál.

Az ottawai bokaszabályok abban is segítenek meghatározni, hogy szükség van-e a láb röntgenfelvételére is.

Tanulmányok kimutatták, hogy az ottawai bokaszabályok betartása a bokacsonttörések túlnyomó többségét elkapja, és pénzt és időt takarít meg a sürgősségi osztályon. De, a kisszámú törések száma elmaradhat, ha betartják az ottawai szabályokat.

Kezelés

Vészhelyzeti kezelés

Fontos, hogy gyorsan sürgősségi ellátást kérjenek, ha bármilyen típusú bokatörés gyanúja merül fel.

Ha seb van, nedves, steril gézzel le kell fedni. Súlyos, elmozdulással járó törés esetén a jegesedés nem javasolt, mivel a hideg megsértheti a lágyrészeket. Tudjon meg többet a törött csontok és törések elsősegélynyújtásáról.

Ha törés gyanúja merül fel, a sürgősségi egészségügyi személyzet sínnel stabilizálja a bokát.

Ha az ízület nyilvánvaló belső károsodása és elmozdulása van, a sürgősségi orvos vagy a mentős megpróbálhatja az ízületet a helyszínen beállítani (csökkenteni). Ezzel elkerülhető a lágy szövetek sérülése, amely késleltetheti a műtétet, vagy ami még rosszabb, károkat okozhat.

A láb színének elsötétülése, ami a véráramlás korlátozására utal, annak egyik jele, hogy szükség lehet ilyen intézkedésre. A sürgősségi osztályra való utazás idejét is figyelembe veszik.

Kórházi kezelés

Ha törést észlelnek, az nem jelenti azt, hogy műtétre lesz szüksége. A kevésbé súlyos töréseket konzervatív (nem sebészeti) kezeléssel kezelik.

Előfordulhat, hogy rövid lábgipsszel vagy kivehető merevítővel kezelik.

Ha az idegek vagy az erek megsérülnek, egy ortopéd szakembernek a lehető leghamarabb vissza kell állítania a sérült csontokat. A csontok műtét nélküli átrendezését zárt redukciónak nevezik.

Ezután sínt alkalmaznak, amely segít a csontok egyenesen tartásában gyógyulás közben. Ha a törés súlyosabb, törési merevítőt (csizmát) vagy gipszet kaphat.

A fertőzés megelőzése érdekében antibiotikumot kaphat, különösen, ha külső seb van.

Sebészet

A legtöbb mediális törés még minimális elmozdulású törések esetén is műtétet igényel (amikor a törési töredékek 2 milliméterrel vagy annál nagyobb mértékben válnak el egymástól). Ennek az az oka, hogy a csonthártya, az úgynevezett periosteum, a sérüléskor behajlik a törés helyére, ami a röntgenfelvételen nem látható. Ha ezt a membránt nem távolítják el a csonttöredékek közül, előfordulhat, hogy a törés nem gyógyul be, és nem ágaskodó törés alakulhat ki.

Általában általános vagy regionális érzéstelenítést kap a műtéthez. Az ilyen műtéteket általában járóbeteg-eljárásként végzik – vagyis nem kell egyik napról a másikra kórházban maradnia.

Ha a sérülés miatt a csontok kiszorultak a helyükről, orvosa dönthet úgy, hogy a nyílt redukciónak és belső rögzítésnek (ORIF) ismert műtéti típusát alkalmazza.

A nyílt redukció azt jelenti, hogy a sebész áthelyezi a törött csontot a műtét során, miközben az látható.

A belső rögzítés speciális csavarok, rudak, lemezek vagy huzalok használatát jelenti, hogy a csontokat a helyükön tartják gyógyulásuk közben.

Komplikációk

A seb szélén kialakuló véraláfutás (hematoma) és sejthalál (nekrózis) a leggyakoribb szövődmények.

Neked van 2 százalék a műtét utáni fertőzés esélye.

Súlyos csontelmozdulással járó törés esetén a belső nyomás elpusztíthatja a boka körüli lágyszövet sejtjeit (nekrózis). Ez maradandó károsodást okozhat.

Egy törés után kb. a 10 százalék annak esélye, hogy élete során bizonyos fokú ízületi gyulladás alakul ki a bokában.

Felépülés

Műtét nélkül

Még konzervatív kezelés esetén is időbe telik, hogy visszatérjen a normál tevékenységhez. A konzervatív kezelést követően néhány ember azonnal képes egy kis súlyhordásra. Kezelőorvosa és fizikoterapeutája eligazítja, hogy mennyit és milyen hamar. Ha súlyt helyez a sérült bokára, késleltetheti a gyógyulást vagy új sérülést okozhat.

A csontok gyógyulása legalább hat hétig tart. Kezelőorvosa röntgenfelvételeket fog használni a csontok gyógyulásának nyomon követésére. Ezek gyakoribbak lehetnek, ha a törés műtét nélkül történt.

Műtéttel

Ha műtétet hajtanak végre, a felépülés tovább tarthat. A legtöbb ember a műtét után 9-12 héten belül visszatérhet a vezetéshez, és 3-4 hónapon belül visszatérhet a legtöbb napi tevékenységhez. Sport esetén ez egy kicsit tovább tart.

A műtét után egy fizikoterapeuta meglátogathatja Önt a kórházban, hogy segítsen felkelni az ágyból, ambulálni vagy sétálni. Ortopéd sebésze meghatározza, hogy mekkora súlyt alkalmazhat a lábára, és ezt az idő előrehaladtával módosíthatja. Később egy terapeuta dolgozik Önnel, hogy helyreállítsa a boka mozgását és az érintett izmok erejét.

Valószínűleg gipszet vagy kivehető fogszabályzót fog viselni a műtét után.

Gyermekek kivételével minden felhelyezett csavar vagy lemez a helyén marad, hacsak nem okoz problémát.

Orvosa útmutatást ad a fájdalom kezelésében. Ez magában foglalhatja a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, valamint a vényköteles fájdalomcsillapítókat.

Outlook

Bár a középső malleolus törése súlyos sérülés lehet, a gyógyulási kilátások jók, és ritkák a szövődmények.

Nagyon fontos, hogy kövesse orvosa és fizikoterapeutája utasításait, és ne vigye túlzásba. A gyógyulás felgyorsítása új problémákhoz vezethet, és akár egy második műtét szükségességéhez is vezethet.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *