Különböző típusú tüdőbetegségek léteznek, beleértve az emfizémát, és van néhány különböző típusú tüdőtágulat is.
Az emfizéma egy krónikus és progresszív tüdőbetegség, amelyet a tüdőt károsító anyagok, leggyakrabban a cigarettafüst okoz. Az egyéb okok közé tartozik a levegőszennyezés, a munkahelyi füst és por, valamint ritkán az alfa 1-antitripszin (AA1) hiányához kapcsolódó tüdőtágulat öröklött formája.
Az emfizéma károsítja a tüdő légzsákjait (alveolusait), ami megnehezíti a légzést. A tasakok összeesettek, túlfújódhatnak vagy beszűkültek. Ha a légzsákok megsérültek, nem rögzíthetők.
A tüdőtágulásnak különböző típusai vannak, és ha többet tudunk az állapotról, az segíthet jobban megérteni azt.
Melyek az emfizéma típusai?
Az emfizéma, más néven tüdőtágulat, progresszív tüdőbetegség. Ez a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egyik formája. Jellemzői a folyamatos légúti tünetek és a légáramlás zavara. A tünetek közé tartozik a köhögés, légszomj, zihálás és köpettermelés.
Vannak
- Centrilobuláris: legelterjedtebb típus, a dohányzáshoz és a szénmunkásokhoz köthető
- Panacinar: általában alfa1-antitripszin hiányhoz társul
- Paraseptalis (distalis acinus): előfordulhat önmagában vagy más fajtákkal együtt; ha egyedül fordul elő, gyakran fiatal felnőtteknél összeesett tüdővel
Mi a különbség az egyes tüdőtágulási típusok között?
Az emfizémának három fő típusa van, és mindegyik a maga módján fejeződik ki:
- Centiacináris/centrilobuláris: a légúti hörgőkben kezdődik, és többnyire a tüdő felső felében terjed
- Panacinar: általában a tüdő alsó felében találhatók, ami károsítja a légzsák szöveteit
- Paraseptális: gyakran a septa vagy a mellhártya környékén, gyulladással társul
A legtöbb tüdőtágulásban szenvedő embernek van
A betegség súlyosbodásával jelentős súlyvesztés következhet be a szisztémás gyulladás miatt, és az a tény, hogy a személy olyan keményen dolgozik, hogy lélegezzen, és sok kalóriát éget el.
A betegség szakaszai
Az emfizéma különböző típusai mellett a betegségnek különböző szakaszai is vannak (néha ezt csak a COPD szakaszainak nevezik). Ezt hívják a
- I. szakasz. Korai
- szakasz II. Mérsékelt
- szakasz III. Szigorú
- szakasz IV. Nagyon súlyos
A kezelés általában a konkrét tünetektől, a tünetek súlyosságától és a stádiumtól függ.
Okok és kockázati tényezők
Az emfizémát a tüdőt irritáló és károsító gázoknak és anyagoknak való kitettség okozza. Az expozíció krónikus és jelentős, egy ideig. A cigarettázás az
- levegőszennyezésnek, például vegyi gőzöknek való kitettség
- irritáló munkahelyi füst és por
- alfa1-antitripszin-hiány (ritka; ez magyarázza
1% – 2% esetek)
A kockázati tényezők is
Hogyan diagnosztizálják az emfizémát?
Ha tüdőtágulás tünetei vannak, egy egészségügyi szakember teljes egészségügyi anamnézist vesz fel, valamint fizikális vizsgálatot is végez. Orvosa megkérdezi, hogy dohányzik-e, és hogy olyan veszélyes anyagok közelében dolgozik-e vagy lakik-e közelében, amelyek befolyásolhatják a légzését.
Egy egészségügyi szakember elrendelhet néhány vizsgálatot, hogy segítsen felmérni a tüdő működését, és jobb képet kapjon arról, hogy mi történik a tüdejével. Ezek a tesztek azt mérik, hogy a tüdő hogyan cseréli ki az oxigént és a szén-dioxidot. Képalkotó vizsgálatokat is rendelhetnek a tüdő szerkezetének megtekintéséhez. Az emfizéma diagnosztizálását segítő tesztek a következők lehetnek:
- vérvizsgálatok az artériás vagy vénás vérgáz bevonására
- mellkas röntgen
- CT vizsgálat
-
spirometria a kísérő diffúziós vizsgálattal és a teljes tüdőkapacitás vizsgálatával
- csúcsáramlás figyelése
- köpetkultúra
-
elektrokardiogram (EKG)
Az Ön egészségügyi szakembere valószínűleg tesztek kombinációját rendeli el, mert nem biztos, hogy egyetlen tst sem képes határozottan diagnosztizálni a betegséget és a kapcsolódó problémákat.
Kezelések
Az emfizéma ellen nincs gyógymód. Nem ismert olyan kezelés, amely megállítaná vagy visszafordítaná a betegség folyamatát, de vannak módszerek a tünetek kezelésére és a betegség progressziójának lassítására. A kezelés és a kezelés szintén hozzájárulhat az életminőség javításához.
Kezelési lehetőségek
- orvosi terápia: hörgőtágító alkalmazása önmagában vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, például kortikoszteroidokkal és más gyógyszerekkel, antibiotikumok bakteriális fertőzésekre
- szupportív terápia: oxigénterápia és lélegeztetés támogatása, tüdőrehabilitáció, palliatív ellátás
Az életmódbeli változások a következők lehetnek:
- influenza és pneumococcus elleni védőoltás beszerzése
- táplálkozási támogatás a súlyod megőrzéséhez
- a dohányzás abbahagyását célzó programok
- elkerülni a másodlagos füstöt másoktól az otthonon és a munkahelyen kívül
- tüdő rehabilitáció
Ha tüdőtágulása más betegségekkel együtt fordul elő, beszéljen egészségügyi csapatával arról, hogyan javíthatja az általános egészségi állapotot és enyhítheti a tüneteket.
Az emfizéma egy krónikus és progresszív tüdőbetegség, amely a COPD egyik formája. A COPD és/vagy az emfizéma általában más állapotokkal együtt fordul elő, amelyek befolyásolhatják a betegség lefolyását vagy progresszióját. Noha a tüdőtágulás nem gyógyítható, vannak módszerek a betegség kezelésére és kezelésére a progresszió lassítása, a tünetek enyhítése és az életminőség javítása érdekében.