Mi a kapcsolat a krónikus csalánkiütés és a pajzsmirigy között?

  • A krónikus csalánkiütés (csalánkiütés) és a pajzsmirigybetegség egyaránt autoimmun jellegű.
  • Néhány pajzsmirigy-gyógyszer, mint például a levotiroxin, ígéretesnek bizonyult a krónikus csalánkiütés kezelésében; azonban további kutatásra van szükség.
  • Ha krónikus idiopátiás csalánkiütést diagnosztizálnak, beszéljen kezelőorvosával a pajzsmirigyfunkciós vizsgálat elvégzéséről.

A krónikus csalánkiütés, amelyet orvosi nevén krónikus csalánkiütésnek neveznek, akkor fordul elő, amikor a bőrén hirtelen viszkető rózsaszín foltok képződnek, és ugyanolyan gyorsan elmúlnak. Gyakran figyelmeztetés nélkül ismétlődnek.

Az étel- vagy gyógyszerallergia, a hőség és a napfény mind csalánkiütést válthatnak ki. Ennek ellenére a krónikus csalánkiütéses esetek körülbelül 95 százaléka idiopátiás, ami azt jelenti, hogy az ok ismeretlen.

Valójában a krónikus csalánkiütéses esetek körülbelül felében a bőrt megtámadó, túlműködő immunrendszer lehet a felelős.

Kutatók egy 2018-as esettanulmány egy 49 éves csalánkiütésben szenvedő személyről azt sugallta, hogy az autoimmun betegségek, mint például az autoimmun pajzsmirigybetegség, krónikus csalánkiütéssel járnak.

De nehéz meghatározni ezt a kapcsolatot, mert bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy személy pajzsmirigy-ellenes antitestekkel és krónikus csalánkiütéssel rendelkezik, pajzsmirigy-betegség tünetei nélkül.

Ha krónikus csalánkiütése van, és kíváncsi arra, hogy esetleg pajzsmirigy-betegsége is van-e, olvassa el a további információkat.

A krónikus csalánkiütés és a pajzsmirigy kapcsolata

A krónikus csalánkiütés és a pajzsmirigybetegség egyaránt autoimmun jellegű.

Egy 2020-as kutatási áttekintés megállapította, hogy a krónikus spontán csalánkiütés autoimmun pajzsmirigybetegséggel jár együtt a betegségben szenvedő felnőttek 4,3–57,4 százalékánál.

A két betegségben van néhány közös dolog, beleértve az immunológiai problémákat és az IL-6 szérum (az immunválaszt szabályozó fehérje) és a Th17 sejtek emelkedett szintjét, amelyek segítenek aktiválni más immunsejteket.

Mind az autoimmun pajzsmirigy-betegség, mind a krónikus spontán csalánkiütés csökkenti a szabályozó T-sejtek szintjét, amelyek szerepet játszanak az immunrendszer bizonyos sejtjeinek elnyomásában.

Egy másik lehetséges kapcsolat a krónikus betegségek és a pajzsmirigy között a pajzsmirigy elleni antitestek jelenléte. Az emberek hajlamosak ezekre az antitestekre, ha az immunrendszerük megtámadja a pajzsmirigyüket.

Az a 2018-as tanulmány, a kutatók a krónikus csalánkiütésben szenvedők 25-30 százalékánál mutattak ki pajzsmirigy-ellenes antitesteket. Végül Hashimoto-kórral, egy autoimmun betegséggel diagnosztizálták őket, amely a pajzsmirigyet támadja meg.

A tanulmányban részt vevő kutatók azt javasolják, hogy teszteljék a pajzsmirigy-stimuláló hormon és a pajzsmirigy-ellenes antitestek szintjét olyan embereknél, akiknél ismeretlen ok nélküli krónikus csalánkiütés van.

Sőt, a fent említett 2020-as kutatási áttekintés azt sugallta, hogy a pajzsmirigy-betegségek kezelésére használt bizonyos gyógyszerek, mint például a levotiroxin, segítettek javítani a krónikus spontán csalánkiütés eseteiben. Valójában néha remisszióba vitték az állapotot.

További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy ez a megközelítés hatékony lehet-e nagyszámú beteg esetében.

A két állapot hasonlósága és a kezelésre adott válasza arra készteti a kutatókat, hogy úgy gondolják, kapcsolat van a krónikus csalánkiütés és az autoimmun pajzsmirigy-betegség között.

A kutatás azonban folyamatban van. Lehetséges, hogy autoimmun-szerű állapotként a krónikus csalánkiütés gyakoribb azoknál az embereknél, akik hajlamosak más autoimmun betegségekre.

A pajzsmirigy alulműködése okozhat csalánkiütést?

A krónikus csalánkiütés és a pajzsmirigy közötti pontos kapcsolat nem teljesen ismert, de úgy tűnik, hogy az egyik állapot nem okozza a másikat.

Ha egy autoimmun betegség, például a Hashimoto-kór okozza a pajzsmirigy alulműködését, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki krónikus csalánkiütés.

Maguk a csalánkiütések azonban más okból származhatnak – és a legtöbb ember soha nem fedezi fel az okát.

Ha ismeretlen kiváltó okokkal járó krónikus csalánkiütést diagnosztizálnak, érdemes lehet beszélnie kezelőorvosával a pajzsmirigyfunkciós vizsgálat elvégzéséről.

Krónikus urticaria tünetei pajzsmirigybetegségben

Az idiopátiás csalánkiütés fő tünete a kerek, duzzadt rózsaszín foltok, amelyek bárhol megjelennek a bőrön. A csalánkiütés gyakran nagyon viszkető.

A csalánkiütés általában 24 órán belül elmúlik, de néha új csalánkiütések jelennek meg, ahogy a régiek eltűnnek.

Ha a csalánkiütés több mint 6 hétig tart, az állapot krónikusnak minősül.

Ami a pajzsmirigybetegséget illeti, a csalánkiütés csak egy a sok lehetséges tünet közül.

Az American Academy of Dermatology szerint a pajzsmirigybetegség egyéb tünetei a következők:

  • előreugró szemek
  • törékeny körmök
  • elvékonyodó szemöldök
  • viszkető bőr
  • kopasz foltok
  • kevésbé testszőrzet
  • gyorsabban vagy lassabban növekvő körmök
  • duzzanat a nyakában (golyva)
  • piros tenyér
  • nedves, bársonyos bőr
  • vörös vagy sárgás-narancssárga tenyér

Előfordulhat, hogy nem mindig észleli azonnal a pajzsmirigy-betegség jeleit. Ha ezeket a tüneteket észleli, beszéljen egészségügyi szakemberrel arról, hogy érdemes-e elvégezni a pajzsmirigy-betegség vizsgálatát.

Kezelési lehetőségek

A csalánkiütés kezelésére többféle módszer létezik. Néhány gyakori kezelés a következőket tartalmazza:

  • antihisztaminok (akár vényköteles, akár vény nélkül kapható orális gyógyszerek)
  • hideg borogatást
  • prednizon vagy hasonló kortikoszteroid vagy immunrendszert módosító gyógyszerek
  • omalizumab (Xolair)
  • ciklosporin

A hidroxiklorokin, egy eredetileg a malária megelőzésére kifejlesztett gyógyszer szintén potenciális kezelési lehetőség lehet a krónikus csalánkiütésben szenvedők számára.

Az American Osteopathic College of Dermatology adatai szerint egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az emberek 83 százalékánál a csalánkiütés javult vagy teljesen eltűnt legalább 3 hónapig tartó hidroxiklorokin alkalmazása után.

A fent említett 2018-as kutatás szintén sikeres volt a levotiroxin, egy tipikusan pajzsmirigy-betegségek kezelésére használt gyógyszer alkalmazása során krónikus csalánkiütésben és emelkedett pajzsmirigy-ellenanyag-szintben szenvedőknél.

Tehát lehetséges, hogy a pajzsmirigy kezelése segíthet a krónikus csalánkiütés kezelésében is, de további kutatásokra van szükség.

Krónikus csalánkiütéssel kapcsolatos egyéb autoimmun állapotok

Kutatás 2013-ból összefüggéseket talált a krónikus csalánkiütés és más autoimmun betegségek között is, beleértve:

  • rheumatoid arthritis
  • típusú cukorbetegség
  • szisztémás lupus erythematosus
  • coeliakia
  • Sjogren betegség

Ha ismert ok nélküli krónikus csalánkiütést diagnosztizáltak Önnek, beszélje meg kezelőorvosával a mögöttes autoimmun betegségek és egyéb állapotok ellenőrzését.

A kutatások azt mutatják, hogy összefüggés lehet a krónikus csalánkiütés és a pajzsmirigybetegség között.

Mindkét állapot a túlműködő immunrendszer eredménye lehet, amely végül megtámadja a pajzsmirigyet vagy a bőrt. További kutatásokra van azonban szükség a két feltétel közötti pontos kapcsolat meghatározásához.

A krónikus csalánkiütés számos gyógyszerrel kezelhető, például:

  • omalizumab (Xolair)
  • antihisztaminok
  • prednizon
  • immunrendszert módosító gyógyszerek

A hideg borogatás és a viszketés elleni kenőcs szintén enyhítheti a csalánkiütés viszketését és duzzadását.

Ha ismeretlen okú krónikus csalánkiütése van, beszélje meg kezelőorvosával, hogy érdemes-e elvégezni a pajzsmirigy-betegség vizsgálatát.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *