A túlzott testsúllyal összefüggő légszomj nem lehet csak az erőnlét hiánya. Az elhízás és a légszomj a mögöttes gyulladásra és a tüdőfunkció változására utalhat.
Az elhízás a testzsír túlzott felhalmozódása, amely növeli a káros egészségügyi hatások és olyan állapotok kockázatát, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás.
A túlsúlyhoz kapcsolódó számos tünet egyike a légszomj, más néven nehézlégzés. Bár a nehézlégzésnek számos oka lehet, egy 2022-es országosan reprezentatív ausztrál felmérés szerint az elhízás kb.
Ha az elhízásból eredő légszomj elér egy meghatározott súlyosságot, akkor az elhízás hipoventilációs szindrómaként (OHS) diagnosztizálható.
Hogyan okozhat légzési problémákat az elhízás?
Az elhízás közvetlen korlátozással és közvetett élettani folyamatokon keresztül befolyásolhatja a tüdő működését.
Ha hízik, beleesik
A központi elhízás a mellkas és a has körüli súlygyarapodás, amely „alma alakú” testtípust hoz létre. A perifériás elhízás „körte alakú” testtípust hoz létre, mivel a zsír főleg a csípő, a comb és a végtagok környékén rakódik le.
Az elhízásban fellépő légszomj általában központi zsírtömeggel jár. A mellkasban és a hasban raktározott zsír korlátozhatja a tüdő tágulását, még nyugalomban is. Ez megváltoztathatja a rendszeres légzést, ami tartós sekély légzési mintát eredményezhet.
Ezenkívül az elhízás a légutak beszűkülését és szélsőséges esetekben a légutak teljes elzáródását is okozhatja.
A központi elhízás jelentős hatással van a szervezetben a légzési nehézségekkel összefüggő élettani folyamatokra is. Krónikus, alacsony fokú gyulladást hoz létre, amely hozzájárulhat a metabolikus szindrómához, a hormontúltermeléshez és az alvás közbeni légzési zavarokhoz.
Az elhízás hipoventilációs szindróma tünetei
Az elhízás hipoventilációs szindrómáját (OHS) vagy Pickwick-szindrómát akkor diagnosztizálják, ha elhízás van jelen, és a vérgázszint elér egy meghatározott küszöböt.
Az OHS általában akkor javasolt, ha az Ön artériás szén-dioxid parciális nyomása (PaCO2).
Mik a vér gázszintjei?
Vérgázszintje azt mutatja, hogy milyen jól működik a tüdeje. A túl magas PaCO2 szint például azt jelezheti, hogy a tüdeje nem bocsát ki elegendő szén-dioxidot.
A PaCO2 elfogadható tartományok
Az OHS-t csak akkor diagnosztizálják, ha más légúti, neuromuszkuláris vagy metabolikus állapotok nem magyarázzák a tüneteket.
A tünetek a következők:
- légszomj
- szédülés
- fáradtság
- fejfájás
- nappali álmosság vagy letargia
- hangos horkolás
- fulladozva vagy zihálva
- zihálás
- légzési nehézség éjszaka
Nem minden elhízott és légszomjban szenvedő ember rendelkezik OHS-sel. Az elhízás akkor is okozhat légszomjat, ha nem felel meg az OHS diagnosztikai kritériumainak.
Hogyan diagnosztizálható az elhízás hipoventilációs szindróma?
Az OHS diagnózisához speciális kritériumok teljesülése szükséges. Ennek a folyamatnak a része magában foglalja a nehézlégzést okozó egyéb állapotok kizárását.
Kezelőorvosa megbeszéli Önnel a tüneteit, és fizikális vizsgálatot végez. Figyelembe veszi súlyát, magasságát, testtömeg-indexét (BMI), valamint fej- és derékméreteit.
A tüdőtesztek segíthetnek a tüdőfunkció kimutatásában. Szükséged lehet a következőkre:
- artériás vér gázvizsgálat
- frakcionált kilégzett nitrogén-monoxid (FeNO) tesztek
- tüdő diffúziós kapacitás teszt
- tüdőtérfogat-teszt
- spirometria
- pulzoximetria
Ezeken a tüdőteljesítmény-értékeléseken kívül a diagnosztikai képalkotás segíthet kizárni más olyan állapotokat is, amelyekről ismert, hogy légszomjat okoznak.
Ezek az eljárások a következőket tartalmazzák:
- röntgenfelvételek
- CT vizsgálat
- MRI
- bronchoszkópia
A helyes diagnózis érdekében orvosa további vizsgálatokat javasolhat, mint például:
- teljes vérkép (CBC)
- alvástanulmány
- kardiológiai vizsgálatok
Ha semmilyen más állapot nem hozható összefüggésbe a tüneteivel, az elhízás megerősítést nyert, és az artériás gázszintje egy adott ponton van, az OHS diagnosztizálható.
Elhízás és légszomj kezelése
Az OHS és az elhízással kapcsolatos nehézlégzési kezelések a szellőzés normalizálására és a testtömeg csökkentésére összpontosítanak.
A
A CPAP a két elérhető pozitív légúti nyomás (PAP) terápia egyike. Orvosa javasolhatja helyette a kétszintű pozitív légúti nyomást (BPAP). A BPAP hasonló a CPAP-hoz, de két szintű nyomást használ, nem pedig egységeset.
A PAP mindkét formában rendszeresen történik. Egy otthoni gépet írnak fel Önnek, amelyet esetleg órákig kell használni.
Kiegészítő oxigénterápia javasolt a CPAP-kezelés mellett, ha az oxigénszintje súlyosan kimerült.
Egyes esetekben, ha az elhízás és a légszomj a légutak teljes elzáródásáig fejlődött, tracheostomiára lehet szükség a légút fenntartásához, különösen alvás közben.
A fogyás segíthet a légszomjban?
Ha a légszomj elhízással kapcsolatos, a súlycsökkentés az elsődleges módja a tünetek enyhítésének.
Bár bármilyen fogyás pozitív, az OHS kezelésének kiindulási csökkenése az
Az emberek számára nem mindig fenntartható az étrendi terv és a gyakorlatok következetes követése ahhoz, hogy ezt a célt elérje. Emiatt gyakran javasolják a bariátriai műtétet. A bariátriai műtét magában foglalja a gyomor vagy a belek módosítását, hogy csökkentse a táplálékfelvételt, csökkenjen az éhségérzet és fokozódjon a teltségérzet.
Ha a diéta mellett dönt, orvosa és dietetikusa segíthet olyan tervet készíteni, amely biztonságos ütemben csökkenti a súlyt. A túl gyors fogyásnak negatív egészségügyi hatásai lehetnek, még akkor is, ha olyan állapotot próbál kezelni, mint az OHS.
Milyen gyógyszerekkel lehet kezelni az OHS-t?
Egyetlen gyógyszer sem bizonyult hatékonynak az OHS kezelésére.
A lényeg
Az elhízás és a légszomj szorosan összefügg. A túlzott súlygyarapodás megváltoztathatja a tüdő működését, és hozzájárulhat egy fiziológiás gyulladásos folyamathoz, amely tovább akadályozza a légzést.
Ha az elhízással összefüggő nehézlégzés elér egy bizonyos pontot, akkor az elhízás hypoventillációs szindrómaként diagnosztizálható.
A PAP terápiák az első vonalbeli kezelések, miközben Ön elkezdi a fogyás útját. A biztonságos fogyás időbe telik, és ezalatt a PAP segíthet könnyebben lélegezni.
