Mi a Zenker-divertikulum és hogyan kezelik?

Mi a Zenker-divertikulum?

A diverticulum egy orvosi kifejezés, amely abnormális, tasakszerű szerkezetre utal. A diverticula az emésztőrendszer szinte minden területén kialakulhat.

Amikor egy tasak képződik a garat és a nyelőcső találkozásánál, azt Zenker-divertikulumnak nevezik. A garat a torka hátsó részén, az orrüreg és a száj mögött található.

A Zenker-divertikulum jellemzően a hypopharynxban jelenik meg. Ez a garat legalsó része, ahol csatlakozik a gyomorba vezető csőhöz (nyelőcsőhöz). A Zenker-divertikulum általában a Killian-háromszögként ismert területen jelenik meg.

A Zenker-diverticulum ritka, és között van 0,01 és 0,11 százalék a lakosság. Általában középkorú és idősebb felnőtteknél fordul elő, különösen a 70-es és 80-as éveikben járó embereknél. A Zenker-divertikulum ritka a 40 év alattiak körében. A férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.

Pharyngoesophagealis diverticulumnak, hypopharyngealis diverticulumnak vagy garattasaknak is nevezik.

Szakasz

Számos különböző rendszer létezik a Zenker-divertikulum osztályozására:

Lahey rendszer Brombart és Monges rendszer Morton és Bartley rendszer van Overbeek és Groote rendszer
1. szakasz kicsi, kerek kiemelkedés tövisszerű divertikulum
2-3 milliméter (mm)
hosszanti tengely
1 csigolyatest
2. szakasz körte alakú klubszerű diverticulum
7-8 mm hossztengely
2-4 cm 1-3 csigolyatest
3. szakasz kesztyűs ujj formájú zacskó alakú divertikulum
lefelé mutatva
>1 cm hosszú
>4 cm >3 csigolyatest
4. szakasz nincs 4. szakasz nyelőcső kompresszió nincs 4. szakasz nincs 4. szakasz

Mik a tünetek?

A nyelési nehézség, más néven dysphagia a Zenker-divertikulum leggyakoribb tünete. Becslések szerint a Zenker-divertikulumban szenvedők 80-90 százalékánál fordul elő.

A Zenker-divertikulum egyéb jelei és tünetei a következők:

  • visszafolyó étel vagy orális gyógyszer
  • rossz lehelet (halitosis)
  • rekedtes hangon
  • tartós köhögés
  • folyadékok vagy élelmiszerek lenyelése „rossz csövön le” (szívás)
  • gombóc érzése a torokban

Ha nem kezelik, a Zenker-divertikulum tünetei idővel súlyosbodhatnak.

Mi okozza ezt?

A nyelés összetett folyamat, amely a száj, a garat és a nyelőcső izmainak koordinációját igényli.

Lenyeléskor egy körkörös izom, az úgynevezett felső nyelőcső-záróizom megnyílik, és lehetővé teszi a megrágott élelmiszerek áthaladását. Lenyelés után a nyelőcső felső záróizma bezárul, hogy megakadályozza a belélegzett levegő bejutását a nyelőcsőbe.

A Zenker-divertikulum kialakulása a nyelőcső felső záróizom diszfunkciójához kapcsolódik.

Ha a nyelőcső felső záróizma nem nyílik ki teljesen, nyomást gyakorol a garat falának egy részére. Ez a túlnyomás fokozatosan kifelé nyomja a szövetet, ami a divertikulum kialakulását okozza.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), valamint a szövetösszetétel és az izomtónus életkorral összefüggő változásai szintén szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Hogyan diagnosztizálják?

Beszéljen orvosával, ha Ön vagy valaki, akit gondoz, a Zenker-divertikulum tüneteit tapasztalja.

A Zenker-divertikulumot egy báriumnyelésnek nevezett teszt segítségével diagnosztizálják. A báriumfecske egy speciális röntgen, amely kiemeli a száj, a garat és a nyelőcső belsejét. A bárium nyelési fluoroszkópia lehetővé teszi orvosa számára, hogy lássa, hogyan nyel le mozgás közben.

Néha más állapotok is jelen vannak a Zenker-divertikulum mellett. Orvosa további vizsgálatokat javasolhat más állapotok kimutatására vagy kizárására.

A felső endoszkópia egy olyan eljárás, amely során vékony, kamerával felszerelt távcsövet használnak a torok és a nyelőcső vizsgálatára. A nyelőcső manometria egy olyan teszt, amely a nyelőcső belsejében lévő nyomást méri.

„Várj és meglátjuk” megközelítés

A Zenker-divertikulum enyhe esetei nem igényelnek azonnali kezelést. A tüneteitől és a divertikulum méretétől függően kezelőorvosa javasolhat egy „várjon és meglátjuk” megközelítést.

Az étkezési szokások megváltoztatása néha segíthet a tünetek enyhítésében. Próbáljon meg enni kisebb mennyiségű ételt egyetlen ülésben, alaposan rágni, és a falatok között inni.

Sebészeti kezelés

A Zenker-diverticulum közepesen súlyos vagy súlyos esetei általában műtétet igényelnek. Van néhány műtéti lehetőség. Orvosa segíthet megérteni, melyik lehetőség a legjobb az Ön számára.

Endoszkópos eljárások

Az endoszkópia során a sebész egy vékony, csőszerű műszert, úgynevezett endoszkópot helyez a szájába. Az endoszkóp lámpával és kamerával van felszerelve. Alkalmazható olyan bemetszést a falba, amely elválasztja a divertikulumot a nyelőcső nyálkahártyájától.

A Zenker-divertikulum endoszkópiája lehet merev vagy rugalmas. A merev endoszkópia hajlíthatatlan endoszkópot használ, és általános érzéstelenítést igényel. A merev endoszkópia jelentős nyakkiterjesztést igényel.

A szövődmények kockázata miatt ez az eljárás nem javasolt azoknak, akiknek:

  • egy kis diverticulum
  • magas testtömeg-index
  • nyakuk kiterjesztésének nehézségei

A rugalmas endoszkópia hajlítható endoszkópot használ, és általános érzéstelenítés nélkül is elvégezhető. Ez a legkevésbé invazív sebészeti lehetőség a Zenker-divertikulum kezelésére. Ez általában egy járóbeteg-eljárás, amely alacsony szövődmények kockázatával jár.

Bár a rugalmas endoszkópiák enyhíthetik a Zenker-divertikulum tüneteit, a kiújulási arány magas lehet. A visszatérő tünetek kezelésére többféle rugalmas endoszkópos eljárás is alkalmazható.

Nyílt műtét

Ha az endoszkópia nem lehetséges, vagy a divertikulum nagy, a nyílt műtét a következő lehetőség. A Zenker-divertikulum műtétje általános érzéstelenítésben történik.

A sebész egy kis bemetszést végez a nyakán, hogy divertikulektómiát hajtson végre. Ez magában foglalja a divertikulum elválasztását a nyelőcső falától. Más esetekben a sebész divertikulopexiát vagy divertikuláris inverziót végez. Ezek az eljárások magukban foglalják a divertikulum helyzetének megváltoztatását és a helyére varrását.

A nyílt műtétek sikeressége magas, a tünetek hosszú távon nem valószínű, hogy újra megjelennek. Ehhez azonban több napos kórházi tartózkodásra van szükség, és néha vissza kell térni a kórházba, hogy eltávolítsák a varratokat.

Előfordulhat, hogy az eljárást követően egy hétig vagy tovább kell etetőszondát használnia. Orvosa javasolhat speciális diétát a gyógyulás során.

Mik a komplikációk?

Ha nem kezelik, a Zenker-divertikulum megnőhet, ami súlyosbíthatja a tüneteket. Idővel az olyan súlyos tünetek, mint a nyelési nehézség és a regurgitáció, megnehezíthetik az egészség megőrzését. Alultápláltságot tapasztalhat.

Az aspiráció a Zenker-divertikulum egyik tünete. Akkor fordul elő, ha ételt vagy más anyagot lélegzik be a tüdőbe, ahelyett, hogy a nyelőcsőbe nyelné. Az aspiráció szövődményei közé tartozik az aspirációs tüdőgyulladás, egy olyan fertőzés, amely akkor fordul elő, amikor étel, nyál vagy más anyag beszorul a tüdőbe.

A Zenker-divertikulum egyéb ritka szövődményei a következők:

  • nyelőcső elzáródás (fulladás)
  • vérzés (vérzés)
  • hangszalag bénulás
  • laphámsejtes karcinóma
  • sipolyok

A Zenker-divertikulum miatt nyílt műtéten átesett emberek körülbelül 10-30 százaléka szövődményeket tapasztal. A lehetséges szövődmények a következők:

  • tüdőgyulladás
  • mediastinitis
  • idegkárosodás (bénulás)
  • vérzés (vérzés)
  • fisztula kialakulása
  • fertőzés
  • szűkület

Beszéljen orvosával a Zenker-divertikulum nyitott műtétjének kockázatairól.

Outlook

A Zenker-divertikulum egy ritka állapot, amely jellemzően idősebb felnőtteket érint. Akkor fordul elő, amikor a garat és a nyelőcső találkozásánál egy szövettasak képződik.

A Zenker-divertikulum enyhe formái nem igényelnek kezelést. A Zenker-divertikulum közepesen súlyos vagy súlyos formáinak kezelése általában műtétet foglal magában.

A Zenker-divertikulum hosszú távú kilátásai jók. A kezelés hatására a legtöbb embernél javulnak a tünetek.

Cikk források

  • Aggarwal N és mtsai. (2016). Vannak alternatívák a Zenker diverticulum műtétjének? https://www.ccjm.org/content/83/9/645
  • Beard K és mtsai. (2017). Zenker-divertikulum: Rugalmas versus merev javítás. https://jtd.amegroups.com/article/view/12770/10698
  • Bizzotto A et al. (2013). Zenker-divertikulum: A kezelési lehetőségek feltárása. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3773964/
  • Law R et al. (2014). Zenker-divertikulum. https://www.cghjournal.org/article/S1542-3565(13)01323-2/fulltext
  • Mulder CJ és mtsai. (2020). Zenker-divertikulum. https://www.uptodate.com/contents/zenkers-diverticulum
  • Sardana N és mtsai. (2014). Hol van a fekély? Spontán vérzés a Zenker-divertikulumból. https://casereports.bmj.com/content/2014/bcr-2014-204677
  • Seth R és mtsai. (2013). A betegek a Zenker-diverticulum endoszkópos és nyitott transzcervikális kezelésének eredményeiről számoltak be. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/lary.24152
  • Yuan Y és mtsai. (2013). Zenker-divertikulum műtéti kezelése. https://www.karger.com/Article/FullText/351433
  • Zenker-divertikulum. (2015). https://clinicalgate.com/zenkers-diverticulum/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *