Mi az a Miller Fisher-szindróma?

Áttekintés

A Miller Fisher-szindróma (MFS) a Guillain-Barré-szindróma (GBS) néven ismert, gyakoribb, de még mindig ritka idegrendszeri rendellenesség alcsoportja.

Míg a GBS csak 1 ember 100 000-ből, az MFS még ritkább. Ez alkotja csak 1-5 százalék Guillain-Barré esetek a nyugati világban. A GBS/CIDP Foundation International szerint a legtöbb MFS-eset teljes értékű GBS-vé fejlődik.

Miller Fisher szindróma vs. Guillain-Barré szindróma

Okoz

Mind a GBS-t, mind az MFS-t vírusfertőzés váltja ki, leggyakrabban az influenza vagy a gyomorbaj. A tünetek általában a vírusfertőzés után egy-négy héttel kezdődnek.

Senki sem tudja teljesen biztosan, hogy a GBS és az MFS miért alakul ki válaszul ezekre a gyakori betegségekre. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a vírusok valamilyen módon megváltoztathatják az idegrendszer sejtjeinek szerkezetét, aminek következtében a szervezet immunrendszere felismeri őket idegenként, és megküzd velük. Amikor ez megtörténik, az idegek nem tudnak jól jeleket továbbítani. Mindkét betegségre jellemző izomgyengeség következhet be.

Tünetek

Míg a GBS hajlamos izomgyengeséget okozni, amely az alsó testben kezdődik és felfelé halad, az MFS általában a szemizmok gyengülésével kezdődik, és lefelé halad. Az MFS gyakori tünetei a következők:

  • homályos látás
  • kettős látás
  • legyengült arcizmok, például képtelenség mosolyogni vagy fütyülni, elmosódott beszéd és csökkent öklendezési reflex
  • rossz egyensúly
  • ingatag járás
  • csökkent rándulás, amikor a térdét vagy a bokáját megütik

Ki van veszélyben?

Bárki fejlesztheti az MFS-t, de egyesek hajlamosabbak, mint mások. Tartalmazzák:

  • Férfiak. A Journal of the American Osteopathic Association megjegyzi, hogy a férfiaknál kétszer akkora az esélye az MFS-nek, mint a nőknek.
  • Középkorú emberek. Az MFS kialakulásának átlagéletkora 43,6 év.
  • Tajvani vagy japán emberek. Alapján esetjelentés A Hawai’i Journal of Medicine & Public Health című folyóiratban megjelentek szerint Tajvanon a GBS-esetek 19 százaléka az MFS kategóriába tartozik. Ez a szám Japánban 25 százalékra ugrik.

Hogyan diagnosztizálják?

Az első dolog, amit orvosa megtesz, az alapos anamnézis. Az MFS és más neurológiai rendellenességek megkülönböztetése érdekében kezelőorvosa megkérdezi Önt:

  • mikor kezdődtek a tünetei
  • milyen gyorsan haladt előre az izomgyengeség
  • ha a tünetek megjelenése előtti hetekben beteg volt

Ha orvosa MFS-re gyanakszik, gerinccsapot vagy lumbálpunkciót rendel el. Ez egy olyan eljárás, amelyben egy tűt szúrnak a hát alsó részébe a gerincfolyadék eltávolítására. Sok MFS-ben szenvedő ember gerincfolyadékában emelkedett a fehérjeszint.

Az MFS antitesteket (a szervezet által termelt és az immunrendszer által a fertőzések leküzdésére használt fehérjéket) kereső vérvizsgálat szintén segíthet a diagnózis megerősítésében.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Az MFS-re nincs gyógymód. A kezelés célja a tünetek súlyosságának csökkentése és a gyógyulás felgyorsítása.

A kezelés két fő formája az immunglobulinterápia és a plazmaferézis. Ezek ugyanazok a kezelések, mint a GBS esetében.

Immunglobulin terápia

Ez a kezelés magában foglalja az immunrendszer által a fertőzések megtámadására használt fehérjék nagy dózisának bejuttatását (vénába adott injekcióval). A kutatók nem tudják pontosan, hogy ez miért segít csökkenteni az immunrendszer idegrendszer elleni támadásait, de úgy tűnik, hogy felgyorsítja a gyógyulást.

Plazmaferezis

Ez egy olyan eljárás, amelynek során a vörös- és fehérvérsejteket eltávolítják a vér plazma (vagy folyékony) részéből. Ezeket a sejteket ezután a plazma nélkül visszajuttatják a szervezetbe.

Mindkét eljárás egyformán működik hatékony a rendellenesség javításában. Az intravénás immunglobulin terápia azonban könnyebben beadható. Lehet, hogy ez az első kipróbált terápia.

Fizikoterápia is javasolt az érintett izmok erejének visszanyerésére.

Vannak komplikációk?

Az MFS-tünetek néhány hétig előrehaladnak, fennsíkon, majd javulni kezdenek. Az MFS tünetei jellemzően négy héten belül javulni kezdenek. A legtöbb ember belül gyógyul hat hónapbár némi maradék gyengeség is elhúzódhat.

Mivel az MFS izomgyengesége a szívet és a tüdőt is érintheti, szív- és légzési problémákat eredményezve, ezért a betegség ideje alatt kórházi ápolásra és gondos orvosi felügyeletre van szükség.

Milyenek a kilátások?

Az MFS egy rendkívül ritka állapot, amely szerencsére rövid életű. Bár előfordulhatnak súlyos szövődmények, például légzési problémák, a legtöbb embert sikeresen kezelik, és teljesen vagy majdnem teljesen felépülnek.

A visszaesések ritkák, kevesebb mint 3 százalék esetek. Tudjon meg többet két GBS-vel diagnosztizált nőről, akik normális életet éltek.

A tünetek első jeleinél beszéljen orvosával. A korai kezelés felgyorsíthatja a gyógyulást.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *