Mi az ADHD felnőtteknél? Jelek, tünetek, kezelés

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) egy mentális egészségi állapot, amelyet a hiperaktivitás, a fókuszálási nehézségek és a figyelem könnyen elterelhetősége jellemez, többek között.

Míg a tünetek gyakran gyermekkorban jelentkeznek először, egyesek csak idősebb korukban kapják meg a diagnózist.

Az ADHD gyakran zavaró viselkedést és kognitív mintákat okoz. Ez hatással lehet az életed minden területére, beleértve a munkát, az iskolát és a kapcsolatokat. Az állapotot általában gyógyszeres kezelés és terápia kombinációjával kezelik.

Tudjon meg többet az ADHD lehetséges jeleiről felnőtteknél, valamint a kezelési és kezelési stratégiákról.

Hány embernek van ADHD-ja?

Néhány legátfogóbb adatok Az Egyesült Államokban az ADHD diagnózisa a 2011-es National Survey of Children’s Health (NSCH) és két nemzeti komorbiditási felmérésből származik, 2003-ból és 2004-ből.

Íme a betekintésük az ADHD diagnózisának prevalenciájába a különböző korcsoportokban:

  • A 4-17 éves gyerekek 11 százaléka
  • A 13-18 éves gyerekek 8,7 százaléka
  • A felnőttek 4,4 százaléka kapott diagnózist a felmérés időpontjában, és az ADHD diagnózis életprevalenciája 8,1 százalék volt.

Ezek a statisztikák nem veszik figyelembe azokat az ADHD-s embereket, akik nem kaptak diagnózist. A betegségben szenvedők teljes száma valószínűleg nagyobb, mint amennyit ezek a számok sugallnak.

A felnőttkori ADHD felismerése

Az ADHD-t hosszú ideig leginkább a gyerekekkel társították. De míg az ADHD tünetei általában megjelennek 12 éves kor előtta diagnózis bármely életkorú emberre vonatkozhat.

Évekbe telhet, amíg valaki pontos diagnózist kap, és vannak, akik soha nem.

Hogyan jelenik meg az ADHD felnőtteknél

Annak megértése, hogy az ADHD hogyan nézhet ki eltérően gyermekeknél és felnőtteknél, elősegítheti az időben történő diagnózist.

Néhány felnőttkori ADHD jelei tartalmazhat:

  • képtelenség egyetlen feladatra összpontosítani
  • koncentrálási nehézség
  • találkozók vagy ígéretek elfelejtése
  • szokásos késés
  • nem figyelni, amikor az emberek beszélnek, vagy elfelejteni, amit mondanak

A felnőtt ADHD befolyásolhatja kommunikációs stílusát is. Egyes ilyen állapotú felnőtteknél a következők fordulhatnak elő:

  • mások mondatainak befejezésének kényszere
  • gyakran félbeszakítanak másokat, miközben beszélnek
  • látási gondok valaki más szemszögéből beszélgetés közben
  • türelmetlenség, amikor valamire vár (például sorban, vagy forgalmi dugóban)

Gyakori téves diagnózis

Sok ADHD-s felnőtt valószínűleg gyermekkorában nyilvánult meg az állapotában, még akkor is, ha nem kaptak diagnózist, vagy téves diagnózist kaptak. Az ADHD tüneteinek megjelenésének medián életkora a 6 éves. Néhány ADHD-s gyermeknél enyhébb tünetek jelentkezhettek, amelyek nem emelték ki a szülőket, orvosokat vagy tanárokat.

Az ADHD összetéveszthető a következőkkel:

  • tanulási vagy magatartási zavarok

  • depresszió
  • szorongási zavar

A depresszió és a szorongás gyakran kíséri az ADHD-t, mivel a végrehajtó agyi funkciók nehézségei mindkettőt kiválthatják. Előfordulhatnak az ADHD életminőségre gyakorolt ​​hatása miatt is, mivel zavarja a szakmai és személyes kötelezettségeket.

A nem diagnosztizált ADHD-s felnőttek nem feltétlenül értik, miért küzdenek az összpontosítással, mindig késnek, és nem tudják követni a társas helyzeteket. Az ADHD interperszonális összetevői képesek erre nehéz barátkozni és fenntartani a barátságokat.

Fontos, hogy időben diagnosztizálják, hogy megkapja a válaszokat és a gondoskodást, amit megérdemel.

Az ADHD diagnosztizálása felnőtteknél

Az ADHD-t felnőtteknél diagnosztizálhatják, miután gyanús tüneteket észlel, és értesíti őket orvosának.

A Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve, 5. kiadás (DSM-5), a mentális egészség diagnosztikájának irányadó aranystandardja, kategorizálja a legfontosabb ADHD tüneteket két esernyő kategóriában:

  • figyelmetlenség
  • hiperaktivitás és kompulzivitás

Minden kategória tartalmazza a jelek és tünetek listáját. A gyermekeknek hat vagy több tünetet kell mutatniuk minden kategóriában, és a felnőtteknek (vagy a 17 évesnél idősebbeknek) ötöt kell bemutatniuk ahhoz, hogy megfeleljenek az ADHD diagnózisának kritériumainak. A tüneteknek két vagy több helyen is jelen kell lenniük (például munkahelyen, iskolában és otthon).

Orvosa valószínűleg megkérdezi:

  • Milyen tüneteket tapasztalt az elmúlt 6 hónapban?
  • Hogyan befolyásolták ezek a tünetek az életedet?
  • Van valakinek a családjában ADHD diagnózisa?

Bár csak orvos vagy mentális egészségügyi szakember állíthat fel hivatalos ADHD-diagnózist, rendelkezésre állnak önellenőrző eszközök is, amelyeket kiindulási pontként vigyen magával a találkozóra.

Felnőtt ADHD önbeszámoló skála (ASRS-5)

Ha az ADHD fenti lehetséges jeleit és tüneteit tapasztalta, fontolóra veheti a Felnőtt ADHD Önbeszámoló Skála (ASRS-5) alkalmazását. Ez volt frissítve a DSM-5 számára szűrőeszközként, amely segít kimutatni a nem diagnosztizált ADHD-t felnőtteknél.

A kérdőív a következő hat kérdést tartalmazza az Ön életéről az elmúlt 6 hónapban. Válaszait „soha”, „ritkán”, „néha”, „gyakran” vagy „nagyon gyakran” kategóriába sorolja.

  • Milyen gyakran okoz nehézséget, hogy arra koncentráljon, amit mások mondanak neked, még akkor is, ha közvetlenül hozzád beszélnek?
  • Milyen gyakran hagyja el a helyét megbeszéléseken vagy más olyan helyzetekben, amelyekben várhatóan ülnie kell?
  • Milyen gyakran okoz nehézséget a lazítás és a kikapcsolódás, amikor van időd magadra?
  • Beszélgetés közben milyen gyakran veszi észre magát, hogy befejezi azoknak a mondatait, akikkel beszélget, mielőtt ők maguk fejeznék be?
  • Milyen gyakran halasztod a dolgokat az utolsó pillanatra?
  • Milyen gyakran függsz másoktól, hogy rendben tartsák az életed, és ügyelj a részletekre?

Az ASRS-5 nem helyettesíti az orvos vagy a mentális egészségügyi szakember hivatalos diagnózisát. De hasznos módja lehet az önmagad bejelentkezésének, és kiindulópont lehet időpont egyeztetéskor.

Mindennapi Figyelem Skála (ELAS)

Az ASRS-5-höz hasonlóan a Everyday Life Attention Scale (ELAS) célja, hogy segítse a felnőtteket az ADHD lehetséges tüneteinek jobb felismerésében.

Az ELAS egyben önbejelentő kérdőív is, de kifejezetten a figyelmetlenségre összpontosít bizonyos helyzetek és tevékenységek során. Ezek tartalmazzák:

  • olvasás
  • beszéd vagy előadás meghallgatása
  • egy beszélgetés
  • iskolai vagy munkahelyi megbízás
  • takarítás vagy egyéb házimunka
  • főzés
  • filmnézés
  • vezetés

Bár a felnőttkori ADHD-t nem lehet klinikailag diagnosztizálni önmagában az ELAS-szal, ez egy másik lehetséges eszköz, amellyel segíthet az önbevallási adatok összegyűjtésében, hogy megvitassák orvosával.

Hogyan befolyásolhatja az ADHD az életedet

Mivel az ADHD befolyásolja az agy „végrehajtó funkcióit”, például az ítélőképességet, a döntéshozatalt, a kezdeményezést, a memóriát és az összetett feladatok elvégzésének képességét, következő hatások a mindennapi életben:

  • képtelenség összpontosítani és elvégezni a feladatokat az iskolában vagy a munkahelyen
  • nehézségek a fenntartható, stabil kapcsolatokban
  • időgazdálkodási nehézségek, például a határidők betartásának képtelensége
  • hiányzik vagy későn érkezik az időpontokra
  • elfelejtett számlákat fizetni
  • nem küld vissza e-maileket, SMS-eket vagy telefonhívásokat
  • gyakran elveszíti fontos tárgyakat, például kulcsait, telefonját vagy pénztárcáját
  • türelmetlenséget tapasztal, amikor sorra vár, vagy beszélgetés közben
  • fókuszálási nehézség, amikor mások beszélnek
  • mások mondatainak folyamatos befejezése vagy közbeszólás, amikor nem rajtad a sor, hogy beszélj

Idővel ezek a hatások megzavarhatják barátságait, munkáját és otthoni életét. A számlák késedelmes fizetése vagy a fontos találkozók elfelejtése pénzügyi következményekkel is járhat, például késedelmi díjak.

ADHD kezelése

Felnőttek esetében az ADHD kezelése valószínűleg gyógyszerek, terápiák és életmód-módosítások kombinációját foglalja magában.

Gyógyszerek

Vényköteles gyógyszerek segíthet az ADHD kezelésében mind gyermekeknél, mind felnőtteknél:

  • stimulánsok
  • nem stimulánsok
  • antidepresszánsok
  • szorongás elleni gyógyszerek

A stimulánsok a leggyakrabban felírt ADHD-gyógyszerek, mivel hatékonynak bizonyultak az éberség és a fókusz növelésében. A márkanevek közé tartozik a Ritalin (metilfenidát) és az Adderall (amfetamin és dextroamfetamin együttesen).

Mint minden gyógyszernél, itt is előfordulhatnak mellékhatások. Egyes ADHD-gyógyszerek szokást alakítanak ki. Mindig az orvos utasítása szerint szedje a gyógyszereket.

Ha bármilyen más vényköteles gyógyszert szed szorongás, depresszió vagy magas vérnyomás kezelésére, fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát, mivel ezek kölcsönhatásba léphetnek a stimulánsokkal.

Terápiák

Az ADHD kezelésére felnőtteknél a terápia típusai a következők:

  • beszélgetés terápia
  • kognitív viselkedésterápia (CBT)
  • szakmai életvezető
  • ADHD edző
  • családterápia vagy házassági tanácsadás

  • támogató csoportok
  • egyidejűleg fennálló mentális egészségi állapotok (például depresszió és szorongás) kezelése

Életmód-módosítások

A rutin következő változásai segíthetnek az ADHD tüneteinek kezelésében:

  • hozzon létre egy rendszeres ütemtervet, beleértve az ébredést és a lefekvést minden nap ugyanabban az időben
  • próbáljon eleget aludni (felnőtteknek 7-9 óra ajánlott)
  • célozni gyakorolni vagy fizikailag aktív rendszeresen
  • iktasson be pihentető tevékenységeket a rutinjába, például meditációt és jógát, vagy olyan hobbit, amelyet élvez
  • a lehető legjobban kezelje a stresszt rendszeres szünetekkel

Beszéljen orvosával az ADHD-ről

Ha aggódik az ADHD lehetséges tünetei és a mindennapi életére gyakorolt ​​hatások miatt, fontos, hogy beszéljen orvosával a lehetséges diagnózisról, valamint a kezelési lehetőségekről.

Bár az ADHD-t leggyakrabban gyermekeknél diagnosztizálják, soha nem késő felnőttként gondozást kérni.

Ha felnőttként diagnosztizálták az ADHD-t, fontolja meg kezelőorvosának a következő kérdéseket:

  • Milyen típusú ADHD-m van? (túlnyomórészt figyelmetlen, túlnyomórészt hiperaktív-impulzív vagy kombinált előadásmód)
  • Szükségem van további szűrésre depresszió vagy szorongás miatt?
  • Jelenleg melyik a legjobb kezelési lehetőség számomra?
  • Rövid vagy hosszú távon kell-e gyógyszert szednem? Mik a lehetséges mellékhatások? Honnan tudhatom, hogy a gyógyszer működik-e vagy sem?
  • Milyen típusú terápiát javasol (például beszélgetés terápia és CBT)? Kaphatok beutalót pszichológushoz/pszichiáterhez?
  • Milyen típusú életmód-módosítások (beleértve a táplálkozást és a testmozgást) a legjobbak számomra?

Az ADHD gyakori mentális egészségi állapot a gyermekeknél, és felnőttkorig is fennmaradhat több mint egyharmada minden esetből. Az ADHD-t klinikailag a figyelmetlenség, a hiperaktivitás és a kényszeres viselkedések állandó tünetei határozzák meg többféle helyzetben.

Ha gyermekkorában soha nem diagnosztizálták az ADHD-t, de küzdenek a tüneteivel, beszéljen orvosával. Önértékelési eszközöket is felfedezhet alapozóként.

Soha nem késő diagnosztizálni és kezelni az ADHD-t. A kezelési és kezelési stratégiák felnőttként is segíthetnek, és jobb tapasztalatokhoz vezetnek a munkahelyen és otthon, valamint a személyes kapcsolatokban.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *