Mik azok az újszülöttkori rohamok, és mit jelent, ha egy csecsemőnél vannak?

Az újszülöttkori rohamok szokatlan elektromos aktivitások az agyban, amelyek az élet első 28 napjában fordulnak elő. Gyakran súlyos alapbetegségek jelei, amelyek hosszú távú kezelést igényelhetnek, és életveszélyesek lehetnek.

Halfpoint Images/Getty Images

Mik azok az újszülöttkori rohamok?

A rohamok akkor fordulnak elő, ha az agy elektromos aktivitásában megváltozik. Az újszülöttkori görcsrohamok olyan rohamok, amelyek egy teljes korú csecsemő életének első 28 napjában vagy korán született csecsemőknél a terhesség 44. hetében jelentkeznek.

Az egyik leggyakoribb Csecsemőknél előforduló egészségügyi vészhelyzetek esetén az újszülöttkori rohamokat nehéz lehet azonosítani az ilyen korú gyermekeknél, mert a tünetek finomak lehetnek.

Mivel az újszülöttkori görcsrohamok a csecsemők idegrendszeri nehézségeinek egyik leggyakoribb jele, okuk meghatározása kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy a csecsemő milyen betegségekben szenved, és hogyan kezeljük őket a legjobban.

Tudjon meg többet a rohamokról.

Milyen típusúak az újszülöttkori rohamok?

Az újszülöttkori rohamok általánosak lehetnek, és az egész testet érinthetik; fokális, egy területet vagy végtagot érint; vagy multifokális, amely egynél több végtagot érint.

Az újszülöttkori rohamoknak négy fő típusa van:

Finom rohamok

Egyes újszülöttkori görcsrohamokban szenvedő csecsemők szokatlan mozgásokkal rendelkeznek, amelyeket néha „finom rohamoknak” neveznek. A teljes korú csecsemőknél gyakoribbak ezek a mozgások, például:

  • Szájmozgások: rágás, kiálló nyelv, pofázás, szopás
  • Szemmozgások: szemforgatás vagy szemforgatás, pislogás vagy csapkodás, bámulás, véletlenszerű vagy ellenőrizetlen szemmozgások
  • Testmozgások: láb és láb pedálozás, vergődés, küszködés, hosszú szünetek a levegővételek között

Előfordulhat, hogy az elektroencefalográf (EEG) nem mindig mutatja a finom rohamokat; ezek azonban általában valamilyen állapot jelei, amelyek befolyásolják az agy működését vagy szerkezetét.

Klónusos rohamok

A klónos rohamok a test egyik vagy mindkét oldalát, vagy az egyik karját vagy lábát érintik. Ezek gyors, szaggatott mozgások, és általában elektromos bizonyítékot adnak, amely az EEG-vizsgálaton is megjelenik.

Tonikus rohamok

A tónusos rohamok az egész testet vagy csak az egyik kart vagy lábat érinthetik. Jellemzőjük a hirtelen merevedés. Az EEG-vizsgálatokon tónusos rohamok jelenhetnek meg.

Tonikus-klónusos rohamok

Néha grand mal rohamoknak nevezik, ezek az epizódok az, amire a legtöbb ember gondol, amikor rohamokra gondol. A klónikus és a tónusos rohamok jellemzőit kombinálva ezek a rohamok a tónusos fázissal (a test hirtelen merevsége) kezdődnek, amelyet a klónus fázis követ (rángatózás, ritmikus remegés).

Myoklonusos rohamok

A myoklonusos rohamok lehetnek fokálisak, amelyek egy végtagot vagy testterületet érintenek, vagy multifokálisak, amelyek egynél több végtagot vagy területet érinthetnek. Ezek általában egy mozdulat vagy gyorsan ismétlődő, nem ritmikus mozdulatok.

A finom rohamokhoz hasonlóan a myoklonus rohamok sem mindig jelennek meg az EEG-n, és általában olyan állapotok jelei, amelyek befolyásolják az agy működését vagy szerkezetét.

Mik az újszülöttkori rohamok jelei és tünetei?

Az újszülöttkori rohamok tünetei a csecsemő újszülöttkori rohamának típusától függenek. Ezek a tünetek a következők lehetnek:

  • az arc, a karok, a lábak, a nyak vagy a törzs ismétlődő, ritmikus összehúzódásai
  • a nyak vagy a test folyamatos, de rövid ideig tartó merevítése
  • szokatlan arckifejezések, szemmozgások vagy szájmozgások

Hívja a 911-et

Hívja a 911-et vagy a helyi segélyszolgálatot, ha babája:

  • kékül
  • légzési nehézségei vannak
  • 5 percnél tovább tartó tünetei vannak

Mi a teendő, ha a baba rohamot kap

Tedd

  • Maradjon a baba mellett, és kérjen meg valakit, hogy hívja gyermekorvosát, a 911-et vagy a helyi segélyszolgálatot.
  • Fektesse a babát az oldalára egy szilárd, sima felületre.
  • Lazítson meg minden takarót vagy ruhát a fej vagy a nyak környékén.
  • Figyelje meg, mennyi ideig tart az epizód.
  • Győződjön meg róla, hogy a baba légzése rendben van.

Ne:

  • Ne próbálja megállítani gyermeke mozgását – ez nem fogja megállítani a rohamot.
  • Ne adjon semmit a baba szájába. Nem fogják lenyelni a nyelvüket, és megsértheti a száját vagy az állkapcsát.
  • Ne próbáljon cumisüveget adni a babának, és ne szoptasson.

Mi okozza az újszülöttkori rohamokat?

Az agyat érintő állapotok újszülöttkori rohamokat okoznak. Ennek számos feltétele van okozhat őket. A leggyakoribb okok a következők:

  • a baba agya nem kap elég oxigént (hipoxiás ischaemiás encephalopathia (HIE))
  • probléma van a baba agyfejlődésével (veleszületett agyi rendellenességek)
  • a baba agyvérzést kapott, amely leállítja az oxigénáramlást az agy egy részében (fokális ischaemiás stroke)
  • agyvérzés (intrakraniális vérzés)
  • agyi fertőzés (intrakraniális fertőzések)
  • olyan állapotok, amelyek befolyásolják a baba testének biokémiai folyamatait (anyagcserezavarok)

Hogyan diagnosztizálják az újszülöttkori rohamokat?

Míg egyes újszülöttkori rohamok spontán módon jelentkeznek, másoknak oka vagy kiváltó oka van. Nagyon fontos meghatározni a csecsemő rohamainak okát a kezelés és a kilátások szempontjából. Az újszülöttkori rohamok diagnosztizálását segítő tesztek a következők:

  • Folyamatos EEG monitorozás: Az EEG egy olyan teszt, amely az agy elektromos aktivitását méri apró elektródák segítségével, amelyeket a fejre helyeznek sapkában, vagy gyengéd ragasztóval a fejbőrre ragasztják. A folyamatos EEG-monitorozás során a csecsemőt bizonyos ideig megfigyelik, így a tünetek videóra rögzíthetők, és összefüggésbe hozhatók az EEG-eredményekkel.
  • MRI: Az MRI elektromágnesek és rádióhullámok segítségével részletes képeket készít az agyról.
  • CT vizsgálat: Számítógépek és röntgensugarak segítségével a CT-vizsgálatok részletes képeket készíthetnek a lágyszövetekről, az erekről és a csontokról.

Mi az újszülöttkori rohamok kezelése?

Az újszülöttkori rohamok kezelése a rohamok okától függ. Egyes újszülöttkori rohamok kezelés nélkül is leállhatnak, de másoknak kezelési lehetőségekre lehet szükségük, például:

  • görcsoldó gyógyszerek, beleértve:

    • fenobarbitál
    • levetiracetám
    • fenitoin
    • kalóz
    • karbamazepin
    • nátriumcsatorna-blokkolók
  • újszülöttkori rohamokat okozó egyéb állapotok kezelésére szolgáló gyógyszerek, például antibiotikumok
  • hipotermiás kezelés, a baba agyának és testének néhány fokkal történő hűtése közvetlenül a születés után több órán vagy napon keresztül

Melyek az újszülöttkori rohamok kockázati tényezői?

Lehetnek szülészeti kockázati tényezők, olyan dolgok, amelyek a terhesség és a szülés során fordulnak elő, és lehetnek csecsemő kockázati tényezők.

Anyai kockázati tényezők újszülöttkori rohamok csecsemőknél a következők:

  • első terhesség
  • anyai cukorbetegség
  • anyai elhízás
  • anyai dohányzás
  • utólagos szállítások
  • láz vagy szülés közbeni fertőzések
  • a szülés elhúzódó második szakasza (a méhnyak kitágulása utáni időszak)
  • műtéti hüvelyi szülés (a szülés olyan eszközökkel történik, mint a csipesz vagy a vákuum-elszívó)

  • csecsemő váll-dystocia (a csecsemő válla elakad a szülés során)

A leggyakoribb csecsemő kockázati tényezők az újszülöttkori rohamok esetében:

  • HIE, agysérülés, amelyet az agy oxigénhiánya okoz
  • koraszülöttség
  • hipoglikémia
  • anyagcsere állapotok
  • intracranialis vérzés (agyi vérzés)
  • születéskor férfit jelöltek ki

A nyelv számít

Észreveheti, hogy ebben a cikkben az „anya” kifejezést használjuk. Jóllehet tudjuk, hogy ez a kifejezés nem egyezik az Ön nemi tapasztalatával, az adatokra hivatkozott kutatók ezt a kifejezést használták. Igyekszünk a lehető legpontosabbak lenni, amikor a kutatásban résztvevőkről és a klinikai eredményekről számolunk be.

Sajnos az ebben a cikkben hivatkozott tanulmányok és felmérések nem számoltak be adatokat olyan résztvevőkről, akik transzneműek, nem binárisak, nem egyeztek meg a nemi hovatartozással, nemi hovatartozásuk, agender vagy nem nélküliek.

Milyen kilátások vannak az újszülöttkori rohamokkal küzdő csecsemők számára?

A csecsemő újszülöttkori rohamainak okától függően a kilátások súlyosak lehetnek. A kutatások szerint az újszülöttkori rohamokat átélő csecsemők 18-25%-ánál epilepsziás lesz.

Az újszülöttkori rohamokban szenvedő csecsemők kilátásai a rohamok okától függenek. Ha a gyermek normális EEG-vel rendelkezik, és nincsenek súlyos alapbetegségei, akkor a kilátások jók.

Azonban az EEG-vel diagnosztizált csecsemőknek, akiknél súlyos agysérülést vagy egyéb egészségügyi állapotot diagnosztizáltak, élethosszig tartó gondozásra lehet szükségük. Az összes csecsemő több mint fele akiknek újszülöttkori görcsrohamai vannak, hosszú távú egészségi állapotuk lesz, mint például agyi bénulás, posztneonatális epilepszia, értelmi fogyatékosság vagy ezek kombinációja.

Néhány újszülöttkori rohamban szenvedő csecsemő meghalhat. Az újszülöttkori görcsrohamokon átesett csecsemőkön végzett kutatás azt találta a csecsemők 17%-a tanulmányukban meghaltak vagy hospice-ellátásba kerültek.

A lényeg

Okuktól függően az újszülöttkori rohamok az agysérülés vagy az agyi elváltozások korai jelei lehetnek. Az újszülöttkori rohamokban szenvedő csecsemők több mint felének vannak olyan állapotai, amelyek egész életükön át érintik őket. Egyes gyermekeknél ez átmeneti esemény lehet, amelynek nincs hosszú távú hatása.

Az újszülöttkori rohamokat nehéz lehet diagnosztizálni, és a kezelésük magában foglalhatja az epilepszia elleni gyógyszerek alkalmazását vagy a súlyos egészségügyi állapotok hosszú távú gondozását, a rohamok okától függően.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published.