Minden, amit a belső monológjáról tudni kell

„Hallottad” magad beszélni a fejedben? Ha igen, akkor tapasztalt egy általános jelenséget, amelyet belső monológnak neveznek.

A „belső párbeszédnek”, „a fejedben lévő hangnak” vagy „belső hangnak” is emlegetett belső monológod bizonyos agyi mechanizmusok eredménye, amelyek hatására „hallod” magad a fejedben beszélni anélkül, hogy ténylegesen beszélnél. hangokat alkotva.

Míg a belső monológ gyakori jelenség, nem mindenki tapasztalja meg. A kutatóknak még sok mindent fel kell fedezniük arról, hogy egyesek miért „hallanak” gyakran egy belső hangot, és mit jelent ez.

Olvasson tovább, hogy megtudja, mit fedeztek fel eddig erről a pszichológiai jelenségről.

Mindenkinek van egy?

Úgy gondolják, hogy a belső monológ képessége gyermekkorban fejlődik ki az úgynevezett „magánbeszédben”.

Ahogy a gyerekek elsajátítják a nyelvtudást, megtanulnak részt venni a belső kommentárokban, miközben önállóan dolgoznak, vagy felváltva végzik tevékenységüket. A gyermekkori belső hangok képzeletbeli barátok formájában is megjelenhetnek.

Felnőttkorban ez a belső beszédtípus továbbra is támogatja a munkamemóriát, más típusú kognitív folyamatokkal együtt. Úgy gondolják, hogy a belső monológ segít a mindennapi feladatok elvégzésében, például a munkában.

Ennek ellenére nem mindenki tapasztalja meg a belső hangot. Lehetnek belső gondolataid, de ez nem ugyanazt a típusú belső beszédet jelenti, ahol „hallhatod” a hangodat, ahogyan ezeket kifejezi.

Az is lehetséges, hogy mind a belső hang, mind a belső gondolatok megtapasztalják azokat időközönként.

Mi van azokkal, akiknek nincs belső monológjuk?

A kutatók nem értik teljesen, hogy egyes embereknek miért nincs belső hangjuk. A kutatás egyik 2019-es áttekintése összefüggést sugall a dorzális pálya érése és a gyermekek belső beszédének kialakulása között.

A dorsalis és a ventrális folyamok az agy nyelvi csatornái. Részt vesznek a hallási és vizuális feldolgozásban is. Gyermekkorban a háti áramlás lassabban fejlődik, mint a ventrális folyam. A belső beszéd kialakulását a háti folyam fejlődése befolyásolja.

Nem világos, hogy egyesek miért nem beszélnek belső monológot, de a kutatók azt feltételezik, hogy ennek köze van többek között a háti folyam éréséhez.

Ha azonban nem „hallja” a belső hangját, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs belső monológja, mert egyesek nem hallhatóan, hanem vizuálisan érik el. Például előfordulhat, hogy „látja” a teendők listáját a fejében, de nem tudja „hallani” saját gondolatait.

A hallássérült emberek jeleken vagy képeken keresztül tapasztalhatják meg belső monológjukat.

Ha egyáltalán nehéznek találja, hogy önkéntelen képeket képzeljen el a fejében, akkor előfordulhat, hogy az úgynevezett aphantázia.

A 2021-es tanulmány azt jelzi, hogy az aphantáziában szenvedők is tapasztalhatnak anaduraliát, ezt a kifejezést ma már a halláskép – vagy a belső hang – hiányának leírására használják.

A saját bevallású aphantasicusok felmérési válaszai alapján a belső monológ hiánya együtt járhat az aphantáziával. A kutatók kiemelik, hogy nagyobb tanulmányokra van szükség a kettő közötti átfedés feloldásához.

Miért van belső monológunk?

Úgy gondolják, hogy a belső monológot részben a következményes váladékozás, egyfajta agyi jel szabályozza. Segít megkülönböztetni a különböző érzékszervi tapasztalatokat, például a belső vagy külsőleg létrehozottakat.

A következményes kisülés segít megmagyarázni, hogy a saját hangja miért szól egyféleképpen, amikor hangosan beszél, és miért hangozhat másképp egy felvételen vagy mások számára.

Még ha nem is hallasz feltétlenül belső hangot, bizonyos mértékig mindenki tapasztalja a következményes váladékozást. Ez különösen fontos az Ön hallórendszere szempontjából a hallás beszédének feldolgozásában.

Egy belső monológ segíthet abban, hogy meghallja saját hangját, miközben megszünteti a többi külső ingert. Segíthet abban is, hogy rendszerezze a gondolatait, amikor nem tud hangosan beszélni.

A problémamegoldás egyik formájaként kérdéseket tehet fel magának, és a válaszokon keresztül dolgozhat.

Auditív hallucinációk

A saját belső hangod hallása önmagában nem ártalmas. De a belső monológok bizonyos formái összefüggésbe hozhatók a hallási hallucinációkkal, amikor azt hiheti, hogy olyan hangokat hall, amelyek valójában nincsenek ott.

A hallási hallucinációk néha bizonyos mentális egészségügyi állapotokhoz, például skizofréniához, valamint neurológiai állapotokhoz, például Parkinson-kórhoz kapcsolódnak.

A belső hangodnak is lehetnek negatív hatásai, ha elsősorban önkritikát tapasztalsz rendszeresen. Az ilyen negatív „önbeszéd” befolyásolhatja általános hangulatát és önértékelését.

Példák belső monológra

  • A belső monológok leggyakoribb formája a verbális – amikor lényegében önmagaddal „beszélsz”. Például megbeszélheti magában a felmerülő problémákat, vagy esetleg belső listákat készíthet azokról a dolgokról, amelyeket szeretne elérni.
  • A belső beszéd segíthet a munkamemória támogatásában. Ön is beszélhet magában, amikor beszédet vagy prezentációt készít, ahol előre „játssza le” azt, amit gondolatban fog mondani. Egy másik példa az utasítások újrajátszása az elmédben.
  • Egy belső monológ is jöhet önmagaddal folytatott beszélgetés formájában. Például lejátszhat egy beszélgetést gondolatban, amikor megpróbál megoldani egy problémát.
  • A belső hangok olyan formában is megjelenhetnek, hogy a dalok a fejedben ragadnak. Vagy gondolatban újra lejátszhatja kedvenc filmjét vagy podcastját. Amikor egy könyvet olvas, előfordulhat, hogy saját hangját „hallja” a szavak fölött.

Hogyan váltsunk át egy kevésbé kritikus belső hangra

Ha azt mondták neked, hogy túl kemény vagy magaddal szemben, fontold meg, hogy arra koncentrálj, amit a belső hangod mond. Míg időnként önkritikára lehet számítani, a következetesen kritikus belső hang nem tekinthető egészségesnek.

Rendkívüli stressz idején kritikus belső hang alakulhat ki. Néha előfordul mentális egészségi állapotokban is, például szorongásban és depresszióban.

Ilyen esetekben az elméje negatív önbeszédbe kezdhet azzal, hogy kritizálja azt, ahogyan dolgozik, szocializálódik, részt vesz a családi körökben stb.

Bár a negatív önbeszéd megállítása nem olyan egyszerű, mint egy kapcsoló kikapcsolása, a pozitívabb önbeszéd tudatos bekapcsolása segíthet felülbírálni a kritikus gondolatokat.

Például elmondhat magának rövid mondatokat a nap folyamán, például: „Méltó vagyok, számítok” vagy „Meg tudom csinálni”. Minden alkalommal próbáljon ki egy ilyen mantrát (vagy egyet a sajátjából), amikor negatív önbeszédet kezd hallani.

A rendszeres meditáció segíthet a kritikus belső monológ kezelésében is. A meditációs gyakorló megtaníthatja Önnek, hogyan utasítsa el azokat a negatív gondolatokat, amelyek nem szolgálnak jól, miközben egyensúlyt teremt a gondolkodási mintáiban.

Az is segíthet, ha leírod érzéseidet egy naplóba.

Mikor érdemes szakemberrel beszélni

A legtöbb esetben egy belső monológ nem ad okot aggodalomra. Ha azonban folyamatosan kritikus öngondolatokat tapasztal, megfontolhatja, hogy beszéljen egy mentális egészségügyi szakemberrel.

A mentálhigiénés szakember olyan technikákat alkalmazhat, mint a kognitív viselkedésterápia (CBT), hogy segítsen a negatív gondolatokat pozitívvá alakítani.

De ha belső monológot tapasztal az önkárosítással kapcsolatban, azonnal kérjen segítséget egy mentális egészségügyi szakembertől.

A másik aggodalomra ad okot a hallási hallucinációk. Ha azt gyanítja, hogy Ön vagy szerettei ilyen típusú hallucinációkat tapasztalnak, forduljon orvoshoz állapotfelmérésért.

Bár az orvos valószínűleg gyógyszereket ír fel, a pontos kezelés a hallási hallucinációkat okozó alapbetegségtől függően változik.

Alsó vonal

A belső monológ többet jelent, mint a saját gondolatain való töprengést. Belső beszédből áll, ahol „hallhatod” a saját hangodat, amikor a gondolataidban frázisokat és beszélgetéseket játszol le.

Ez teljesen természetes jelenség. Egyesek többet tapasztalhatnak, mint mások. Az is lehetséges, hogy egyáltalán nem tapasztalunk belső monológot.

Bár természetes folyamatnak tekintik, a belső beszéd bizonyos formái aggodalomra adhatnak okot.

Ez különösen igaz, ha az önbeszéd rendszeresen túlkritikus, vagy belső hangokat tapasztalsz arról, hogy ártasz magadnak. Ilyen esetekben a legjobb, ha mentálhigiénés szakemberhez fordul.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *