Minden, amit az MS visszaeséséről tudni szeretne

Johner Images/Getty Images

A szklerózis multiplex (MS) olyan állapot, amely megzavarja az agyat és a testet összekötő információs útvonalakat. Időről időre az SM tünetei váratlanul súlyosbodhatnak. Ha a tünetek hirtelen fellángolnak, azt relapszusnak vagy exacerbációnak nevezik.

Mik azok az MS visszaesések?

A relapszusok az SM-tünetek új vagy súlyosbodó időszakai, amelyek 24 óráig vagy tovább tartanak. A legtöbb esetben a visszaesés 30 napos kihagyás után következik be, fellángolása nélkül.

Az SM leggyakoribb típusa, az úgynevezett relapszusos-remittáló sclerosis multiplex (RRMS), ehhez a mintához ragaszkodik: súlyosbodás követi az idő elhúzódását, amikor a tünetek csökkennek vagy teljesen eltűnnek.

Az SM-ben szenvedők körülbelül 85 százalékánál RRMS-t diagnosztizálnak, ami azt jelenti, hogy a legtöbb SM-ben szenvedő ember élete során visszaesésekre számíthat.

Fontos megjegyezni, hogy egyes embereknél a visszaesés által okozott változások nem múlnak el. Ők válnak az új normálissá.

Melyek az SM visszaesésének jelei és tünetei?

A visszaesés lehet enyhe, vagy olyan súlyos, hogy legyengít. A visszaesés során az alábbiakban tárgyalt tünetek bármelyikét vagy mindegyikét észlelheti.

Fáradtság

A legtöbb ember időről időre fáradtnak érzi magát, de az SM-relapszus okozta fáradtság eltérő. Ez nem csak fáradtság vagy álmosság. Ez fizikai, pszichológiai vagy neurológiai elváltozások miatti tényleges csökkenés a feladatok elvégzésére való képességében.

Annyi mint 92 százalék az MS-ben szenvedők közül kimerültek. Ez nemcsak az életminőségét befolyásolhatja, hanem fogyatékosságot is okozhat.

Zsibbadtság

Amikor az SM a gerincét érinti, az egyik eredmény bizsergés vagy zsibbadás lehet a karokban, lábakban, arcban vagy más testrészekben. Gyengeséget vagy fokozott érzékenységet is tapasztalhat, különösen a hőre vagy az érintésre.

Látásproblémák

Ha látóidegét érinti az SM, tünetei lehetnek a tisztánlátás képességének megváltozása. Valójában az SM gyakori korai tünetei a következők lehetnek:

  • homályos látás
  • kettős látás
  • a színes látás elvesztése
  • fájdalom szemmozgással

Fontos megjegyezni, hogy a teljes látásvesztés ritka az SM-ben.

Spaszticitás vagy merevség

2020-ban publikált kutatás azt mutatja, hogy az SM-ben szenvedők 86 százaléka izommerevséget (spaszticitást) tapasztal, és több mint fele izomgörcsökről (remegésről) számol be. Az izmok ezen intenzív összehúzódásai fájdalmasak lehetnek, és akadályozhatják a mozgást és a kényelmes alvást.

Bél- vagy hólyagproblémák

A visszaesés során új vagy súlyosbodó hólyagproblémákat tapasztalhat, beleértve:

  • gyakrabban kell vizelni
  • nagyobb sürgető érzés, amikor vizelnie kell
  • szivárgó vizelet

Az MS visszaesése székrekedést vagy a bélmozgás szabályozásának képtelenségét is okozhatja. A kutatók arról számolnak be, hogy között 39 és 73 százalék az SM-ben szenvedők közül bélmozgási problémái vannak.

Problémák a megismeréssel

Az SM kognitív ködöt vagy fogasködöt okozhat, ami befolyásolja a következő képességeit:

  • emlékezik
  • figyelj
  • döntéseket hozni
  • befejezni egy folyamatot
  • megtalálni a megfelelő szót
  • világosan és hatékonyan gondolkodni

Azonban a 2018-as tanulmány, a kutatók azt találták, hogy az egyetlen gondolkodási képesség, amely romlott az SM-relapszus során, az információfeldolgozás sebessége. Más szavakkal, míg az SM számos kognitív funkcióját érinti, valószínűleg az egyetlen készség, amely a visszaesés során romlik, az az információfeldolgozás sebessége.

Mi van, ha lázam van?

Az egészségügyi szakértők megjegyzik, hogy ha Ön lázas, valószínűleg nem az SM visszaesése. A láz azt jelzi, hogy a tünetek hátterében egy másik egészségügyi probléma állhat.

Mikor kell kórházba menni

Bár nagyon fontos, hogy azonnal beszéljen orvosával a visszaesésről, előfordulhat, hogy nem kell minden esetben felkeresnie a sürgősségi osztályt. Kórházba kell mennie, ha a visszaesés bármilyen új rokkantsági tünetet okoz, beleértve:

  • mobilitási problémák
  • látásvesztés
  • képtelenség tisztán gondolkodni

Az is fontos, hogy tisztában legyen a stroke tüneteivel, amelyek figyelmeztetik Önt a sürgősségi orvosi ellátásra.

Miért fordulnak elő visszaesések, és mi válthatja ki őket?

Kutatás kimutatta, hogy az SM-relapszus akkor következik be, amikor a vér-agy gát megsérül, lehetővé téve az immunsejtek behatolását, és megtámadják az idegrendszert. Az így létrejövő gyulladás elpusztítja a mielint, egy fehérjében gazdag burkot, amely megvédi azokat a neuronokat, amelyek létfontosságúak gondolkodási, érzéseink, mozgásunk és működésünk szempontjából.

A visszaesés során új vagy nagyobb elváltozások (sérült területek) képződnek az agyban, a gerincvelőben vagy a látóidegekben. Az Ön által tapasztalt tünetek a károsodás mértékétől és az érintett területektől függenek.

Bár a kutatók még mindig azon dolgoznak, hogy pontosan meghatározzák, mi okozza a visszaesést, úgy tűnik, hogy ezek a tényezők növelik a kockázatot:

D-vitamin

A 2019-es folyóiratcikk megjegyzi, hogy az SM-ben szenvedőknél, akiknek szervezetükben nincs elég D-vitamin, nagyobb a kockázata a visszaesésnek. Az amerikai katonaság 7 millió tagját bevonó folyóiratcikk szerint a D-vitamin szintjének növekedése 42 százalékkal csökkenti az SM és az SM visszaesésének kockázatát.

Hormonok

A hormonok, különösen a reproduktív hormonok, befolyásolhatják a visszaesés valószínűségét vagy a visszaesés során tapasztalt tünetek típusát.

Ban ben klinikai és állatkísérletek, az ösztrogén hormon magas szintje csökkenti az SM-relapszus kockázatát. A National Multiple Sclerosis Society megjegyzi, hogy a nők általában kevesebb SM-relapszusban szenvednek a terhesség alatt, a testi változások miatt – például a hormontermelés miatt.

Genetika

A kutatók számos genetikai tényezőt azonosítottak, amelyek gyakoribb visszaeséshez vezethetnek. Egy 2018 tanulmány azt találták, hogy a DNS egyik építőkövének számító LRP2 nukleotid variációja jelentősen növeli a visszaesés kockázatát. Más gének is szerepet kaptak ebben a folyamatban.

Kor

Felnőttek, akik 50 évesnél idősebb nagyobb a visszaesés kockázata, mint a fiatalabb felnőtteknél. Lehetséges, hogy az életkorral összefüggő gyulladás okozza ezt a nagyobb kockázatot. Ennek oka lehet az egyéb egészségügyi problémák növekvő száma vagy súlyossága is, amelyek az SM tüneteinek súlyosbodását okozzák.

Fertőzések

Mind a bakteriális, mind a vírusos fertőzések kiválthatják az SM visszaesését. A kutatók úgy becsülik 27 százalék a visszaesések a fellángolást megelőző hetekben történt fertőzéshez kapcsolódnak.

Milyen gyakran fordulhatnak elő relapszusaim, és meddig tarthatnak?

A visszaesések gyakorisága személyenként változik. Ez az egyes személyek általános egészségi állapotától és kockázati tényezőitől függhet (lásd fent).

Az a 2018-as tanulmány 5311 SM-ben szenvedő embernél értékelték ki a relapszusmintákat, nagyjából 35 százalékuknál volt egy-két relapszus egy év alatt. Valamivel több mint 20 százalékuknál volt több mint két relapszus egy év alatt. A tünetek általában elmúlnak vagy csökkennek a súlyosságuk, de néhányuk egy hónapig vagy tovább is eltarthat.

Mik a jelenlegi kezelési lehetőségek?

Relapszus esetén az egyik leggyakoribb kezelés egy rövid, de intenzív kortikoszteroid-kúra a szervezet gyulladásának csökkentésére. Az Ön kezelése valahogy így nézhet ki:

  • 3-5 napig nagy dózisú kortikoszteroid orálisan vagy IV
  • 3-4 hetes orális szteroidok, fokozatosan kisebb adagokban

Vannak, akik nem reagálnak jól a kortikoszteroidokra. Ilyen esetekben a kezelés terápiás plazmacserét vagy immunabszorpciót foglalhat magában. Ezek olyan kórházi kezelések, amelyek eltávolítják az antitesteket a vérből, és szűrt vagy „tisztított” plazmával helyettesítik azokat.

Tippek az SM-relapszus kezeléséhez

Ha a tünetek hirtelen megugrásával küzd, az alábbi stratégiák hasznosak lehetnek:

  • Ismerje meg a triggereket. Az SM tüneteit átmenetileg súlyosbíthatják olyan dolgok, mint a hőség, a stressz és a jó alvás hiánya. Noha ezek a tünetegyüttesek valójában nem az SM visszaesését jelentik, mégis megzavarhatják az életét.
  • Beszéljen egy egészségügyi szakemberrel. Orvosa és más egészségügyi szakemberek jobban tudják nyomon követni az SM progresszióját, ha tisztában vannak az Ön által tapasztalt tünetekkel. Különösen fontos, hogy forduljon orvosához, ha a tünetek súlyosak vagy legyengítenek. Ebben az esetben szükség lehet kórházi kezelésre az egészség helyreállítása érdekében.
  • Hozza be a támogatási rendszerét. A megbízható barátok, családtagok, szomszédok és munkatársak segíthetnek megbirkózni néhány gyakorlati korláttal, amelyet a visszaesés támaszthat. Egy adag érzelmi támogatás sokat segít egy egészségügyi krízisben, még ha átmeneti is.
  • Fontolja meg a terápiát. A visszaesést depresszió, szorongás és harag kísérheti. A mentális egészségének gondozása ugyanolyan fontos, mint a testi tüneteinek kezelése.
  • Szeresd önmagad. Az MS visszaesése nehéz, és frusztráltnak érezheti magát korlátai miatt. Érzelmi hullámvölgyeket tapasztalhat, különösen, ha kortikoszteroidokat szed. Ha teheti, próbáljon gyengéd és megbocsátó belső hangot használni.
  • Gyakorold önmagadgondoskodás. A fizikai aktivitás nehezebb lehet a visszaesés során. Az is lehet, hogy nehezebb egészséges ételeket készíteni vagy jó éjszakai pihenést biztosítani. De a testmozgás, a pihenés és a tápanyagdús étrend különösen fontos, ha egy visszaesésből lábadozik.

Ha SM-ben szenved, tünetei időről időre váratlanul fellángolhatnak, különösen, ha RRMS-ben szenved. Nagyobb fáradtságot, zsibbadást, látási nehézségeket, izomgörcsöket, merevséget vagy bél- és hólyagproblémákat tapasztalhat.

A visszaesés 24 órától egy hónapig vagy tovább tarthat, de a kezelés csökkentheti a súlyosságot vagy gyorsabban hozhat remissziót. Orvosa kortikoszteroidokat vagy plazmacserét írhat fel a fellángolást okozó gyulladás csökkentésére.

Nem könnyű átvészelni a visszaesést. Fontos, hogy egészségügyi szakemberekkel dolgozzon, és olyan emberek támogatását kérje, akikben megbízik, hogy megbirkózzon a nehézségekkel, amíg jobban nem érzi magát.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *