Parkinson-kór: A tünetek felismerése

A Parkinson-kór progresszív neurológiai betegség. A Parkinson-kórban szenvedők különféle fizikai, kognitív és pszichológiai tüneteket tapasztalnak.

A Parkinson-kór korai tünetei gyakran olyan finomak, hogy a betegséget évekig nem veszik észre. A betegség előrehaladtával a motoros készségek hiánya egyre nyilvánvalóbbá válik. Ezt kognitív károsodások követik, beleértve az utasítások követésének nehézségeit és a gondolkodás elvesztését.

A Parkinson-kór tüneteinek megértése kulcsfontosságú a megfelelő kezeléshez. Ebben a cikkben arról fogunk beszélni, hogy hogyan nézhetnek ki a Parkinson-kór különböző stádiumai, és alaposan áttekintjük a tüneteket.

A Parkinson-kór tüneteinek szakaszai

A Parkinson-kór tüneteit három kategóriába vagy fázisra lehet osztani: premotoros, motoros és kognitív. Ezek a fázisok nem feltétlenül időrendi sorrendben történnek, és nem minden Parkinson-kóros beteg tapasztal minden tünetet.

A premotoros fázis a Parkinson-kór azon fázisa, amelyben nem motoros tünetek jelentkeznek. Ezek a tünetek a következők:

  • szaglás elvesztése
  • REM alvási viselkedészavar (RBD)
  • Nyugtalan láb szindróma
  • túlzott nappali álmosság
  • székrekedés
  • depresszió
  • a szexuális vágy csökkenése
  • túlzott izzadás
  • szorongás

A motoros tünetek általában mozgásra vonatkoznak, és a következők:

  • remegés
  • merevség
  • bradykinesia (lassú mozgás)

  • testtartási instabilitás (egyensúlyi problémák)
  • járási vagy járási nehézségek
  • akaratlan izomösszehúzódások (dystonia)
  • vokális tünetek

A Parkinson-kórban szenvedők körülbelül 50 százaléka tapasztal valamilyen kognitív károsodást, amelynek súlyossága egyénenként változó.

A kognitív változások a következők lehetnek:

  • figyelmi problémák
  • lelassult a mentális feldolgozás
  • problémák a problémamegoldással vagy a végrehajtó működéssel
  • memóriazavarok
  • nyelvi rendellenességek
  • vizuális térbeli nehézségek

A Parkinson-kór tünetei

A Parkinson-kór krónikus és progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a tünetek idővel rosszabbodnak. A tünetek és a tünetek súlyossága széles skálája létezik: míg néhány ember súlyosan fogyatékossá válik, másoknak csak kisebb motoros problémái vannak.

Remegés

A remegés nem szándékos, ritmikus izommozgás, amely a test egy vagy több részét érinti. A remegés elsősorban a kézben jelentkezik, de a következőket is érintheti:

  • fegyver
  • fej
  • arc
  • hang
  • torzó
  • lábak

A tremornak két fő kategóriája van: nyugalmi tremor és akciós tremor. Nyugalmi remegés akkor jelentkezik, amikor az izmok ellazulnak, például amikor a keze az ölében ül, és csökken alvás közben, vagy amikor a testrész használatban van. Akcióremegés egy izom akaratlagos mozgása esetén lép fel.

A remegés általában csak a test egyik oldalát érinti, de a betegség előrehaladtával mindkét oldalt érintheti. A fáradtság, a stressz és az intenzív érzelmek ronthatják a remegést.

Lassult mozgás (bradikinézia)

A bradykinesia a mozgás lassúságát jelenti, és a Parkinson-kór jellegzetes tünete. Különféle módon nyilvánulhat meg, többek között:

  • mozdulatok kezdeményezésének nehézségei, például felállás
  • lassított automatikus mozgások, mint például a pislogás
  • általános lassúság a fizikai tevékenységekben, például a járásban
  • a „rendellenes nyugalom” megjelenése az arckifejezésekben

Beszédváltozások

A Parkinson-kórban szenvedők 89 százaléka tapasztal beszéd- és hangzavarokat. Ezek a rendellenességek magukban foglalják a hang változásait, amelyek lágy, monoton vagy rekedt hangzást okozhatnak.

A Parkinson-kórban szenvedők esetleg nincsenek tudatában annak, hogy beszédük lágy és nehezen érthető, és úgy érezhetik, mintha kiabálnának, miközben normálisan beszélnek.

Csökkent testtartás és egyensúly

Testtartási instabilitás a Parkinson-kór legnehezebben kezelhető tünete, és a Parkinson-kór diagnosztizálásának egyik legfontosabb kritériuma.

A testtartási instabilitás a testtartási reflexek elvesztése miatti egyensúlyhiány, amely gyakran eleséshez vezet. A károsodott testtartású és egyensúlyú betegek visszatérhetnek görnyedt testtartásba, és csoszogó járást tapasztalhatnak.

Izommerevség

Az izommerevség a karok vagy lábak merevségére utal. A merevség előfordulhat a test egyik vagy mindkét oldalán, és csökkent mozgástartományhoz vezethet, ami fájdalmat vagy fájdalmat okozhat az érintett izmokban vagy ízületekben

Az automatikus mozgások elvesztése

A Parkinson-kórban szenvedők gyakran tapasztalják az automatikus mozgások fokozatos elvesztését, ami a pislogás, a nyelés és a nyáladzás gyakoriságának csökkenéséhez vezethet.

Változások írása

A kicsi, szűk kézírás, az úgynevezett mikrográfia a Parkinson-kór gyakori korai tünete. A kézírás mérete csökkenhet, ahogy folytatja az írást, és az aláírása idővel változhat.

Székrekedés

Székrekedésről beszélünk, ha hetente háromnál kevesebb székletürítést végez. Parkinson-kórban szenvedőknél a székrekedés gyakran a motoros tünetek előtt kezdődik.

Úgy gondolják, hogy néhány Parkinson-kórban szenvedő ember székrekedése az autonóm idegrendszer nem megfelelő működésének tudható be, amely szabályozza a bél izomtevékenységét és lehetővé teszi a bélmozgást.

Csökkent szaglás

A hyposmia vagy a csökkent szaglás gyakran a Parkinson-kór korai jele, több évvel megelőzve a motoros tüneteket. Előfordul kb 90 százalék korai stádiumú Parkinson-kóros esetekről.

REM-alvási viselkedészavar

A REM-alvás viselkedészavar (RBD) egy olyan alvászavar, amelyben egy személy élénk álmokat jelenít meg hangokkal vagy hirtelen kar- és lábmozdulatokkal REM alvás közben. A tünetek a következők:

  • rúgás, ütés vagy csapkodás alvás közben
  • olyan hangokat ad ki, mint a kiabálás, beszéd vagy nevetés
  • képes élénken felidézni az álmokat

Az RBD gyakran megelőzi vagy követi a Parkinson-kór kialakulását, és összefüggésbe hozható a hallucinációk és a demencia kialakulásával.

Egy tanulmány azt találta, hogy az RBD-ben szenvedők 66 százalékánál 7,5 éven belül neurodegeneratív betegség alakult ki, ami arra utal, hogy szoros kapcsolat van az RBD és az olyan neurodegeneratív betegségek kockázata között, mint a Parkinson-kór.

Szorongás és depresszió

Egyes Parkinson-kórral diagnosztizált emberek depressziót vagy szorongásos zavart tapasztalhatnak.

A depresszió egyes tünetei – például alvászavarok, alacsony energiafogyasztás és lelassult gondolkodás – átfedésben vannak a Parkinson-kór tüneteivel, ami megnehezíti a diagnózist.

A depresszió és a szorongás megelőzheti a Parkinson-kór egyéb tüneteit is.

Alacsony vérnyomás állva

Az ortosztatikus hipotenzió (OH) a vérnyomás tartós csökkenésére utal, amely akkor következik be, amikor ülő helyzetből álló helyzetbe, illetve fekvésből felülésbe vagy állásba lép. A következőket okozhatja:

  • szédülés
  • könnyedség
  • gyengeség
  • gondolkodási nehézség
  • fejfájás
  • ájulásérzés

Az OH definíció szerint a szisztolés vérnyomás 20 higanymilliméteres, a diasztolés vérnyomás 10 milliméteres csökkenése.

Nyálcsorgás

A szialorrhoea vagy a túlzott nyáladzás a Parkinson-kór gyakori tünete. A Parkinson-kórban szenvedőknek gyakran gondjaik vannak az automatikus műveletekkel, például a nyeléssel, ami a nyál felgyülemlését eredményezheti a szájban.

Ez akkor fordulhat elő, ha a fej le van hajtva, ha a szájat akaratlanul is nyitva tartják, vagy ha valaki eltereli a figyelmét, és nem nyel automatikusan.

Fokozott vizelési sürgősség és gyakoriság

A hólyagproblémák gyakoriak a Parkinson-kórban szenvedőknél, és a betegségben szenvedők 30-40 százalékánál fordulnak elő. A leggyakoribb vizeletürítési tünet a gyakori és sürgető vizelési szükséglet, még akkor is, ha a hólyag üres, valamint a vizelés késleltetése.

A húgyhólyag ürítési nehézségei a Parkinson-kór kevésbé gyakori jellemzője a húgyúti diszfunkciónak. Ennek oka lehet a húgycső záróizmainak ellazításának nehézsége, amelyek lehetővé teszik a hólyag kiürülését.

Nyelési vagy étkezési nehézség

A Parkinson-kór az arc, a száj és a torok izmait érinti, amelyek szabályozzák a beszédet és a nyelést. A dysphagia vagy a nyelési nehézség a Parkinson-kór egyik tünete, amely étkezési nehézségekhez vezethet.

Alultápláltsághoz, kiszáradáshoz vagy aspirációhoz vezethet – ami akkor fordul elő, ha az étel vagy a nyál „rossz csőbe megy le”, és belélegzik a tüdőbe. Az aspiráció aspirációs tüdőgyulladáshoz vezethet, amely a vezető halálok a Parkinson-kórban.

Erektilis diszfunkció

A szexuális diszfunkció gyakori a Parkinson-kórban szenvedőknél, a A férfiak 54-79 százaléka erekciós diszfunkcióról számol be. A Parkinson-kórban szenvedők merevedési zavara a betegségnek a központi idegrendszerre gyakorolt ​​hatásaival, valamint a vérkeringéssel és a kismedencei izmok szabályozásával kapcsolatos problémákkal áll összefüggésben.

Szemproblémák

A látásváltozások gyakoriak az emberek öregedésével, de egyes látásváltozások kifejezetten a Parkinson-kórhoz köthetők. A Parkinson-kór a következőket okozhatja:

  • szemszárazság a csökkent pislogás következtében

  • kettős látás a szem együttműködési képtelensége miatt
  • olvasási gondok
  • a szem önkéntelen becsukása
  • nehézségekbe ütközik önként a szem kinyitása

Egyes Parkinson-gyógyszerek, különösen az antikolinerg szerek, homályos vagy kettős látást okozhatnak.

Lelassult gondolkodás

A Parkinson-kórban szenvedők kognitív károsodása a figyelemelterelés érzésétől és a feladatok tervezési nehézségeitől a mindennapi életet megszakító súlyosabb kognitív károsodásig terjedhet.

A Parkinson-kórban szenvedők kognitív változásai a dopaminszint csökkenésével, valamint az acetilkolin és a noradrenalin agyi szintjének változásával állnak összefüggésben.

A lelassult gondolkodás jelei a következők:

  • tovább tart a feladatok elvégzése
  • nehézségek a memóriából való információ visszanyerésében
  • késések az ingerekre adott válaszadásban

Károsodott memória

Az agy bazális ganglionjai és elülső lebenyei, két olyan terület, amelyek segítik az információ felidézését, károsodhatnak Parkinson-kórban szenvedőkben. Ez problémákat okozhat az olyan normál feladatoknál, mint a telefonhasználat vagy az étkezés.

A Parkinson-kórban szenvedőknek nehézségei lehetnek a szavak megemlékezésében is, ez a „nyelvhegy” jelenség.

Nehéz figyelni

A Parkinson-kórban szenvedők gyakran nehézségekről számolnak be olyan feladatok elvégzésében, amelyek megkövetelik tőlük a koncentrációt és a figyelem fenntartását. Ez megnehezítheti a megosztott figyelmet igénylő helyzetekre, például a csoportos beszélgetésekre való összpontosítást.

Elmebaj

Néhány Parkinson-kórban szenvedő embernél végül Parkinson-kóros demencia alakul ki. A demenciában szenvedőknek állandó kognitív és motoros károsodásai vannak, amelyek jelentősen befolyásolják mindennapi életüket.

A mentális károsodásnak legalább két agyi funkciót kell érintenie ahhoz, hogy demenciának minősüljön. A mentális károsodás az enyhétől a súlyosig terjedhet, és személyiségbeli változásokat okozhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni

Ha a Parkinson-kór korai nem-motoros tüneteit – például depressziót, székrekedést vagy szaglásvesztést – tapasztalja, aggódhat a Parkinson-kór kockázata miatt. Ebben az esetben időpontot kell kérnie egy neurológushoz, aki neurológiai vizsgálatot végezhet.

Ha Parkinson-kór motoros tünetei vannak – például remegés, merevség vagy testtartási instabilitás –, orvosa valószínűleg dopamin transzporter képalkotó tesztet fog végezni, amelyet DaTscan néven ismerünk, amely meghatározhatja, hogy van-e dopaminhiánya.

Ne feledje: A nem motoros tünetek, mint a depresszió és a székrekedés, gyakoriak az általános populációban. Tehát az, hogy Önnél vannak, nem jelenti azt, hogy Parkinson-kórban szenved, vagy ki fog alakulni. Ha aggódik a tünetek miatt, kövesse nyomon, milyen gyakran érintik Önt, hogy a lehető legtöbb információt tudjon adni orvosának.

Related Posts

Mit csinál a lép?

Áttekintés A lép a szervezet nyirokrendszerének része. A nyirokrendszer segít eltávolítani a sejthulladékot, fenntartani a folyadékegyensúlyt, valamint előállítani és aktiválni a fertőzések elleni fehérvérsejteket az immunrendszer...

Leave a Reply

Your email address will not be published.