Tényleg függővé válhatsz az alvástól?

altatók és vizespohár a széken az ágy mellett
AsiaVision/Getty Images

„Lehetséges-e az alvásfüggőség? Kérdezem magam” – nemrég egy ember tweetelt. Ez egy olyan érzés, amelyhez sokan kapcsolódhatnak.

Amikor szinte lehetetlenné válik reggel kinyitni a szemét, vagy azon kapja magát, hogy nehezen vészeli át a napot szunyókálás nélkül, elkezdhet töprengeni: Valóságos az alvásfüggőség?

Ismerje meg a túlzott álmosság tényeit, és tanulja meg, hogy valóban függővé válhat-e az alvástól, és megtudhatja, mit kell tennie, ha úgy érzi, hogy túl sokat alszik.

Valós állapot az alvásfüggőség?

Az American Academy of Sleep Medicine és az Sleep Research Society szerint egy átlagos felnőttnek legalább 7 óra alvásra van szüksége minden éjszaka. Ez a tényleges alvásra vonatkozik, nem csak az ágyban töltött időre.

Ha 7 órás alvás után következetesen nem érzi magát kipihentnek, és napközben szunyókálásra vágyik, úgy érezheti, hogy alvásfüggősége van.

A túlzott álmosság azonban egy másik probléma jele is lehet. Például a mentális egészségi állapotok, például a depresszió és a szorongás, vagy bizonyos gyógyszerek hasonló hatással járhatnak.

A függőség olyan agyi rendellenesség, amely magában foglalja a kényszeres sóvárgást egy anyag vagy viselkedés iránt, amely a „jutalmak” vagy a kifizetések megszállott hajszolásához vezethet.

Az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) szerint „a függőség leggyakrabban a szerencsejátékkal, a drogokkal, az alkohollal és a dohányzással jár együtt, de szinte bármitől függővé válhatunk”.

De vonatkozhat ez az alvásra?

Gregory Potter, az Egyesült Királyság egyik vezető táplálkozás-, alvás-, cirkadián ritmus- és anyagcsere-specialistája szerint valószínűleg nem.

“Az alvásfüggőség nem orvosilag elismert állapot” – mondja.

Az Amerikai Addiktológiai Orvostudományi Társaság szerint a függőségben szenvedők olyan anyagokat használnak, vagy olyan viselkedéseket folytatnak, amelyek kényszeressé válnak, és gyakran a káros következmények ellenére is folytatódnak.

Az alvás biológiai funkció, és alapvetően nem káros.

“A definíció teljesítéséhez az alvásnak káros következményekkel kell járnia, és ez nagyon-nagyon ritkán van így” – mondja Potter. “Az egyetlen kivétel az olyan eset, amikor valaki alvajárás közben valami veszélyeset csinál.”

Mariana Bodiu, a Plumm pszichoterapeutája egyetért.

„A légzéshez hasonlóan az alvás is biológiailag szükséges a túléléshez” – mondja. „Lehet valaki a légzés rabja? Soha ne mondd, hogy soha, de ez rendkívül valószínűtlen, és ugyanez igaz az alvásra is.”

Röviden, valószínűleg nem lehet alvásfüggő.

Ez egy másik feltétel?

Bodiu megjegyzi, hogy jelenleg egyetlen tudományos közlemény sem ismeri el az alvást függőségként. Hozzáteszi azonban, hogy a túlzott alvást más körülmények is okozhatják.

„A hypersomniák olyan felismert alvászavarok, amelyeket hosszú alvás, túlzott nappali álmosság vagy mindkettő jellemez” – mondja Potter. A túlzott nappali álmosságot más állapotok is okozhatják.

Ezek tartalmazzák:

  • narkolepszia
  • Kleine-Levin szindróma
  • idiopátiás hiperszomnia
  • alvási apnoe
  • dysania, vagy a képtelenség felkelni az ágyból

Nagyon lehetséges, hogy ezen állapotok valamelyike ​​fennáll, és összetéveszti az alvásfüggőséggel.

A „klinománia” kifejezés az interneten is utat tör magának. A diszániához hasonlóan ez az ágyban maradás kényszerére utal, de nem ismerik fel diagnosztizálható állapotként.

Hogyan állapítható meg, hogy alvászavarban szenved

Annak ellenére, hogy az alvásfüggőséget nem ismerik egészségügyi állapotként, vannak olyan jelek, amelyekre figyelni kell, amelyek alvászavarra, például hiperszomniára utalhatnak.

A hiperszomnia jelei a következők:

  • fáradtság
  • nehéz felébredni hosszú alvás után
  • ingerlékenység
  • a szunyókálás szükségessége
  • memória nehézség
  • agyköd

“Bár a hiperszomnia nem függőség, azok, akiknél diagnosztizálták, számos mellékhatást szenvedhetnek” – mondja Bodiu.

Ezek tartalmazzák:

  • alacsony energia
  • fáradtság
  • fejfájás
  • migrén
  • gyakori étvágytalanság
  • nyugtalanság
  • hallucinációk
  • öngyilkossági gondolat
  • emlékezet kiesés

Egyes esetekben a hiperszomnia más állapotokhoz vezethet, mint például:

  • cukorbetegség
  • elhízottság
  • klinikai depresszió

Túlzottan fáradt is lehet a rossz alvási szokások, a megzavart alvási ütemezés vagy a napközbeni viselkedés miatt.

Bodiu megjegyzi, hogy ha a test alvásra vágyik, akkor valószínűleg valóban szüksége van rá.

„A tested annyit akar aludni, amennyire szüksége van, és természetesen felébreszti, ha jól kipihent” – mondja. „Az alvási ciklusainkban részt vevő hormonok azonosítják, hogy a szervezetnek mikor kell helyreállnia, megfiatalodnia és feltöltődnie kell, így gyakorlatilag szundi üzemmódba kapcsol.

Ha még mindig aludni szeretne egy teljes éjszakai alvás után, Bodiu szerint ez alvásminőségi problémára utalhat.

Alvásfüggőség és mentális egészség

Egy másik lehetséges oka annak, hogy alvásfüggőnek érzi magát, a mentális egészségi állapothoz vezethet.

„Bizonyos mentális rendellenességekkel küzdő emberek sok időt töltenek ágyban” – mondja Potter. „Ez elég gyakori például a depresszió bizonyos formáinál. Néhány pszichiátriai betegségben szenvedő embernek hipersomniája is van.”

A kutatások azt mutatják, hogy az alvástól való pszichés függőség a depresszió jele lehet.

A 2008-as tanulmány szoros összefüggést talált a túlalvás és a depresszió között, megjegyezve, hogy a fiatal depressziós felnőttek körülbelül 40 százaléka és az idősebb depressziós felnőttek 10 százaléka tapasztalt hiperszomniát. Ezek a számok magasabbak voltak a nőknél.

Egy 2014-es tanulmány azt találta, hogy azok, akik több mint 8 órát aludtak naponta, nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziót, mint azok, akik 8 óránál kevesebbet aludtak.

A depresszió álmatlansághoz és hiperszomniához is vezethet.

Egy 2017-es tanulmány megállapította, hogy míg a depresszióban szenvedőknél az álmatlanság volt a leggyakoribb alvásprobléma, a vizsgálat résztvevőinek csaknem fele arról számolt be, hogy a hiperszomnia a depresszió tünete.

„Egyének [thinking or] a valóság elől való menekülésről beszélni az ébrenlétükkel kapcsolatos mélységes elégedetlenség vezérelheti, az a vágy, hogy kóma-szerű állapotban kizárjanak minden negativitást” – mondja Bodiu.

Sürgősségi segítség

Ha a fent említettekhez hasonló gondolatokat vagy érzéseket tapasztal, fontos, hogy beszéljen egy mentális egészségügyi szakemberrel, és azonnal kapjon támogatást.

Ha öngyilkosságot fontolgat, forduljon egy öngyilkosság-megelőzési forródróthoz, vagy hívja a 911-et. Hívhatja a National Suicide Prevention Lifeline-t a 800-273-8255 számon, ha az Egyesült Államokban tartózkodik. 24 órás támogatást kínál.

Alvásfüggőség vs altatófüggőség

Míg a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az egyszerű alvásfüggőség nem egészségügyi állapot, lehetséges az altatóktól való függőség kialakulása. Ez hiperszomnia tüneteihez vezethet.

“Az altatók sikeresen kezelhetik a rövid távú álmatlanságot” – mondja Bodiu. “Ha orvosi szakember irányítása mellett használják, nem valószínű, hogy komoly negatív hatással lesznek.”

A legtöbb gyógyszer azonban a függőség kockázatát hordozza magában.

Ezen túlmenően előfordulhat, hogy nem veszi észre, hogy gyógyszerfüggő, amíg ki nem alakítja az adagolás toleranciáját, vagy amíg a használat abbahagyása miatt elvonási tüneteket nem tapasztal.

Az altató-függőség jelei és tünetei a következők lehetnek:

  • memória problémák
  • fáradtság és nappali álmosság
  • fókusz hiánya
  • koordinációs problémák
  • alvászavarok, például alvajárás

“A függőség általában idővel jelentkezik, ezért az altatót csak rövid távú kezelésre szabad bevenni” – tanácsolja Bodiu.

Attól függően, hogy milyen típusú gyógyszert szed, és mennyi ideig szedi, biztonságosabb lehet leszoktatni magát, nem pedig abbahagyni a „hideg pulyka” szedését.

Mindkét esetben mindig kérjen segítséget egy egészségügyi szakembertől, aki segít a folyamatban.

A függőséget okozó alvást segítő szerek listája

Kíváncsi vagy, hogy az altató gyógyszered függőséget okozhat-e? Íme egy lista azokról a gyakori alvássegítőkről, amelyek idővel függőséget okozhatnak.

  • difenhidramin (benadryl)
  • kvetiapin (Seroquel)
  • trazodon
  • zolpidem (Ambien vagy Edluar)
  • zaleplon (szonáta)
  • eszopiklon (Lunesta)

Ha aggodalmát fejezi ki az Ön által szedett gyógyszer függőségét illetően, vagy a szedését fontolgatja, forduljon orvosához további információért.

A legjobb, függőséget nem okozó alvássegítők, amelyeket érdemes kipróbálni

Ha olyan altatót keres, amely nem okoz függőséget, számos természetes lehetőség segíthet elsodródni:

  • melatonin
  • levendula kapszulák, teák vagy illóolaj diffúzorban
  • kamilla
  • macskagyökér
  • golgotavirág
  • citrombalzsam

Fontos azonban megjegyezni, hogy az egészségügyi szakemberek egyre jobban aggódnak a melatonin-kiegészítők miatt a helytelen címkézés és a hosszan tartó használat miatt.

Megpróbálhatja megváltoztatni alvási szokásait is, hogy segítsen kezelni az álmatlanságot és az alvászavarokat. Kerülje például a képernyőt és a koffeint lefekvés előtt, és napközben jusson sok napfényhez.

Hogyan lehet segítséget kérni és mikor forduljunk orvoshoz

Ha túlzott álmossága észrevehető mintává vált, és hatással van a mindennapi életére, fontos, hogy beszéljen orvosával.

Mivel az alvásfüggőség nem diagnosztizálható állapot, fáradtságát hiperszomnia, mentális egészségi állapot vagy más egészségügyi probléma okozhatja.

Az Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) a következő forrásokat ajánlja azoknak, akik megpróbálják szabályozni az alvásukat:

  • cirkadián alvászavarok
  • Narkolepszia hálózat
  • Amerikai Alvógyógyászati ​​Akadémia
  • Alvás oktatás

Annak ellenére, hogy az alvásfüggőség nem ismert egészségügyi állapot, számos oka lehet annak, hogy miért küzd a túlalvással.

A hiperszomnia olyan egészségügyi állapot, amely túlzott fáradtsághoz vezet, és bizonyos mentális egészségügyi állapotok álmosságot is okozhatnak.

Ha vényköteles altatót szed, és napközben szeretne aludni, akkor lehetséges, hogy altatófüggőséggel küzd.

Mindenesetre konzultáljon orvosával, hogy támogatást kapjon, és megtalálja az Ön számára megfelelő megoldást.


Meg szabadúszó újságíró, aki kultúrával, szórakoztatással, életmóddal és egészséggel foglalkozik. Írásai megjelentek a Cosmopolitan, a Shondaland, a Healthline, a HelloGiggles, a Reader’s Digest, az Apartment Therapy és más oldalakon. T: @wordsbyMeg W: megwalters.co.uk

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *