Áttekintés
Mi a vizeletvisszatartás?
A vizeletretenció olyan állapot, amikor a hólyag nem ürül ki teljesen vagy egyáltalán nem ürül ki vizelés közben. A hólyag olyan, mint egy vizelettároló. A vizelet hulladékból áll, amelyet a vesék szűrnek ki a vérből. A szűrés után a vizelet a hólyagba kerül, ahol megvárja, amíg elérkezik az ideje, hogy áthaladjon a húgycsövön, és kilépjen a testből.
Ha vizeletvisszatartása van, az akut (hirtelen) vagy krónikus (hosszú távú) lehet. Az akut azt jelenti, hogy gyorsan jelentkezik, és súlyos is lehet. A krónikus vizelet-visszatartás azt jelenti, hogy ez az állapot hosszabb ideig fennáll.
A vizelet-visszatartás akut formája vészhelyzet. Ebben az esetben azonnal egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulnia. A krónikus forma legtöbbször idősebb férfiaknál fordul elő, de nőknél is előfordulhat.
Tünetek és okok
Mi okozza a krónikus vizeletretenciót?
A vizeletretenció több különböző okból is előfordulhat. Ezek az okok a következők lehetnek:
- A vizelet elzáródása a szervezetből.
- Más betegségekre szedett gyógyszerek.
- Idegproblémák, amelyek megzavarják az agy és a húgyúti rendszer kommunikációját.
- Fertőzések és duzzanat, amely megakadályozza a vizelet távozását a szervezetből.
- Sebészeti beavatkozáshoz adott gyógyszerek szövődményei és mellékhatásai.
Elzáródás
Ha valami gátolja a vizelet szabad áramlását a húgyhólyagon és a húgycsövön keresztül, vizeletretenciót tapasztalhat. A húgycső az a cső, amely a vizeletet a hólyagból a test külső részébe szállítja. Férfiaknál elzáródást okozhat, ha a prosztata mirigy olyan nagyra nő, hogy megnyomja a húgycsövet. Ez a leggyakoribb oka a krónikus vizelet-visszatartásnak férfiaknál. A nők egyik oka a hólyag megereszkedése. Ezt cisztocelenek nevezik. Az is előfordulhat, hogy a végbél a hüvely hátsó falába ereszkedik – ezt az állapotot rectocele-nek nevezik. Bizonyos okok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhatnak. A húgycső szűkülhet a hegszövet miatt. Ezt szűkítésnek nevezik. A húgyúti kövek gátolhatják a vizelet kiáramlását is a szervezetből.
Gyógyszerek
A vizeletvisszatartást bizonyos gyógyszerek is okozhatják. Az olyan gyógyszerek, mint az antihisztaminok (Benadryl®), görcsoldók (például Detrol®), opiátok (például Vicodin®) és triciklikus antidepresszánsok (például Elavil®) megváltoztathatják a hólyag izomzatának működését. Más gyógyszerek is okozhatnak húgyhólyagszabályozási mellékhatásokat, beleértve az antikolinerg szerek, egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, antipszichotikumok, hormonális szerek és izomrelaxánsok.
Idegproblémák
A vizelet kiürítése akkor történik, amikor az agy felszólítja a hólyagizmot, hogy feszüljön meg. Ez kinyomja a vizeletet a hólyagból. Az agy ezután utasítja a húgycsövet körülvevő záróizmokat, hogy ellazuljanak. Ez lehetővé teszi a vizelet áramlását a húgycsövön keresztül a testből. Bármi, ami az agytól a húgyhólyaghoz és a húgycsőhöz vezető idegek útjába kerül, szintén ezt a problémát okozhatja. Az idegrendszeri problémák okai a következők lehetnek:
-
Stroke.
-
Cukorbetegség.
-
Sclerosis multiplex.
- A gerinc vagy a medence sérülése.
- A daganatok és a porckorongsérv okozta nyomás a gerincvelőre.
- Hüvelyi szülés.
Ha korábban katéternek nevezett vékony csöve volt, nagyobb lehet ennek az állapotnak a kockázata. A kockázat akkor is nagyobb, ha egészségügyi szolgáltatója bármilyen más speciális eszközt, például ureteroszkópot vagy cisztoszkópot használt Önnél (ezek a húgyutakba néző kamerás teleszkópok).
Az idegbetegségből eredő vizeletvisszatartás ugyanolyan arányban fordul elő férfiaknál és nőknél.
Fertőzések és duzzanat
Férfiaknál a prosztata fertőzése megduzzadhat. Ez azt okozza, hogy megnyomja a húgycsövet, hogy megakadályozza a vizelet áramlását. A húgyúti fertőzés (UTI) a húgycső duzzadását vagy a húgyhólyag gyengeségét okozhatja, mindkettő vizeletretenciót okozhat. A szexuális kapcsolat útján terjedő betegségek (úgynevezett STI-k) szintén duzzanatot okozhatnak, és visszatartáshoz vezethetnek.
Sebészet
A műtét előtt és alatt alkalmazott, álmosító gyógyszer vizeletretenciót okozhat közvetlenül a műtét után. Az olyan eljárások, mint a csípőprotézis, a gerincműtét, a végbélműtét, a nők kismedencei problémáinak műtéte és az aranyér eltávolítására irányuló műtétek okozhatják ezt a problémát.
Mik a vizelet-visszatartás tünetei?
A jelek eltérőek lehetnek. Egyes krónikus formában szenvedőknek nehezen indul el a vizelet áramlása. Vannak, akiknek gyenge az áramlása, miután elindulnak. Mások úgy érzik, hogy menniük kell, de nem tudnak elindulni. Másoknak sokat kell menniük, míg mások mégis úgy érzik, azonnal menniük kell. Előfordulhat, hogy „kiszivárog” a vizelet, amikor nem megy, mert a hólyag megtelt.
Az akut formában hirtelen egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tud menni. Ez akkor is előfordul, ha a hólyag tele van. Azonnal forduljon egészségügyi szolgáltatóhoz, ha ez megtörténik Önnel.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a krónikus vizeletretenció?
Történelem és fizikai vizsga: A diagnosztikai folyamat során egészségügyi szolgáltatója rákérdez az Ön jeleire és tüneteire, valamint arra, hogy mennyi ideje vannak. Kérdezi a kórtörténetét és a kábítószer-használatát is. Az alsó has (has) fizikális vizsgálata kimutathatja az okot, vagy további támpontokat adhat a szolgáltatónak. Ezt követően bizonyos vizsgálatokra lehet szükség. A férfiak rektális vizsgálatot végezhetnek a prosztata méretének ellenőrzésére.
Vizeletét meg lehet menteni, és ellenőrizni lehet, hogy nincs-e fertőzés.
A hólyag ultrahangja: A vizeletürítés után a hólyagban maradó vizelet mennyisége a hólyag ultrahangvizsgálatával mérhető. Ezt a tesztet posztvoid reziduális vagy hólyagvizsgálatnak nevezik.
Cisztoszkópia: A cisztoszkópia egy olyan vizsgálat, amelyben vékony csövet helyeznek a húgycsőbe, amelynek egyik végén egy apró kamera található. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy megnézze a húgycső és a hólyag nyálkahártyájáról készült képeket. Ez a teszt kimutathatja a húgycső szűkületét (hegét), kő által okozott elzáródást, prosztata megnagyobbodást vagy daganatot. Ha találnak, kövek eltávolítására is használható. A számítógépes tomográfia (CT) szintén segíthet megtalálni a kövek vagy bármi mást, amely akadályozza a vizelet áramlását.
Urodinamikai vizsgálat: A hólyagban lévő nyomás rögzítésére katétert használó tesztek elvégezhetők annak megállapítására, hogy a hólyag mennyire ürül ki. A vizelet áramlási sebessége is mérhető ilyen tesztekkel. Ezt urodinamikai vizsgálatnak nevezik.
EMG: Egészségügyi szolgáltatója elvégezhet bizonyos vizsgálatokat, ha úgy gondolja, hogy a retenciót idegprobléma okozza. Az egyik vizsgálat az elektromiográfia (EMG). Az EMG érzékelőket használ az izmok és idegek elektromos aktivitásának mérésére a hólyagban és a húgycső záróizomjában, illetve annak közelében.
PSA: A prosztata-specifikus antigén (PSA) vérvizsgálata elvégezhető a prosztatarák szűrésére. Ha a PSA szint emelkedett, transzrektális ultrahang és esetleg prosztataszövet biopszia is elvégezhető.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a vizeletvisszatartást?
A vizeletretenció kezelése függhet attól, hogy akut vagy krónikus formája van-e, valamint az állapot okától. Akut formában katétert helyeznek a húgycsőbe, hogy kiürítsék a hólyagot.
A krónikus forma – vagy a krónikussá váló akut forma – kezelése az októl függ.
A prosztata megnagyobbodás kezelésére szolgáló gyógyszerek: Megnagyobbodott prosztatában szenvedő férfiak esetében bizonyos gyógyszereket lehet használni a prosztata felnyitására vagy csökkentésére. Ezek közé tartoznak az alfa-blokkolók (tamszulozin [Flomax®]terazozin [Hytrin®] és alfuzozin [Uroxatral®]) és 5-alfa-reduktáz inhibitorok (finaszterid). [Proscar®] és dutaszterid [Avodart®]). Kipróbálhatók a prosztata megnyitására szolgáló eljárások vagy műtétek is.
Prosztata-megnagyobbodás eljárásai: Számos eljárás áll rendelkezésre, ha ezt a problémát a prosztata megnagyobbodása okozza. Az irodai kezelések csak helyi érzéstelenítővel (zsibbadásgátló gyógyszerrel) végezhetők. Ide tartozik a vízgőzterápia (Rezum®) és a prosztata húgycső liftingje (Urolift®).
Számos általános érzéstelenítésben végzett műtét is elérhető. Ezek közé tartozik a prosztata belsejének borotválkozása (a prosztata transzuretrális reszekciója, vagy TURP) és a prosztata lézerrel történő felnyitása (a prosztata zöld fényes fotoszelektív párologtatása vagy PVP). Lézerrel a prosztata teljes megnagyobbodott része a húgycsövön keresztül is kifaragható (a prosztata Holmium lézeres enucleation, vagy HoLEP), vagy a prosztata ezen része a hason keresztül eltávolítható (egyszerű prosztataeltávolítás). Mindezek az eljárások hatékonyak lehetnek az elzáródás feloldásában.
A húgycső szűkületének kezelése: Húgycsőszűkület esetén meg lehet próbálni a húgycső hegszövetének katéterekkel és ballonokkal történő felnyitását. A húgycsövön át mozgatott késsel vagy lézerrel végzett sebészeti beavatkozás is lehetséges a heg felnyitásához. Néha a hegszövetet ki kell vágni, és a húgycsövet uretroplasztikának nevezett műtéttel kell rögzíteni.
Idegproblémák kezelése: Ha a visszatartás egy idegrendszeri probléma miatt következik be, előfordulhat, hogy otthon katétert kell használnia magán.
A vizeletvisszatartásban szenvedő nők kezelése: Azoknál a nőknél, akiknél cystocele vagy rectocele az oka, enyhe vagy közepesen súlyos eseteket a medencefenék izmait erősítő gyakorlatokkal lehet kezelni. Úgy is kezelhetők, hogy hüvelyi pesszáriumnak nevezett gyűrűt helyeznek be a hólyag alátámasztására. A szolgáltató ösztrogénterápiát javasolhat, ha túl van a menopauzán. Súlyosabb esetekben műtétre lehet szükség a megereszkedett hólyag vagy végbél felemeléséhez.
Discussion about this post