Áttekintés
Mi az asztrocitóma?
Az asztrocitómák a központi idegrendszerben (CNS) található daganatok, amelyek csillag alakú asztrocita sejtekből nőnek ki. Az asztrociták gliasejtek (olyan sejtek, amelyek támogató szövetet biztosítanak az agyban).
Az asztrocitómák bizonyos típusai kis beszivárgási területtel rendelkeznek, míg mások jobban szétterültek. Az asztrocitómák többféle típusa létezik, többek között:
- Pilocitikus: Ezek általában nem terjednek, és nem rákos megbetegedésnek minősülnek.
- Diffúz: Ezek lassan nőnek.
- Anaplasztikus: Ezek ritkák, de agresszív kezelést igényelnek.
- Glioblasztóma: Ez a típus agresszíven növekszik, és a leggyakoribb rákos primer agydaganat.
- Szubependimális óriássejtes asztrocitóma: Ez a típus a gumós szklerózishoz, egy genetikai állapothoz kapcsolódik.
Hol találhatók leggyakrabban az asztrocitómák?
A legtöbb ilyen daganat az agy külső ívén található. Gyakran az agy tetején találhatók. Néha kialakulhatnak az agy alján. Az agytörzsben vagy a gerincvelőben található asztrocitómák ritkábban fordulnak elő.
Kit fenyeget az asztrocitómák kialakulása?
Az Egyesült Államok központi agydaganat-regiszterének 2016-os adatai szerint a neuroepiteliális szövet daganatainak (beleértve az asztrocitómákat is) éves átlagos, életkorral kiigazított előfordulási aránya 6,6/100 000.
A legtöbb pilocytás asztrocitómát 20 éves korban diagnosztizálnak. Az Egyesült Államokban körülbelül 1200 19 évnél fiatalabb embernél diagnosztizálnak asztrocitómát. A 20-45 éves korosztály az összes alacsony fokú asztrocitóma diagnózisának körülbelül 60%-át teszi ki. Egyes esetekben genetikai összetevőt találtak. A hímeknél csak kicsivel nagyobb valószínűséggel alakul ki asztrocitóma, mint a nőstényeknél.
A glioblasztómákat gyakran az 50-es és 60-as éveiben járó embereknél találják meg. Az USA-beli diagnózisok számát évi 10 000-re becsülik.
Tünetek és okok
Mik az asztrocitómák okai?
A legtöbb asztrocitóma pontos okát nem ismerjük. A terápiás besugárzás asztrocitómák kialakulásához vezethet. Más környezeti expozíciók, bár feltételezték, nem okoznak asztrocitómákat. Egyes tanulmányok bizonyos esetekben genetikai összetevőre utaltak.
Mik az asztrocitómák tünetei?
A tünetek az asztrocitóma méretéhez és elhelyezkedéséhez kapcsolódnak. A gyakori tünetek a következők:
- Fejfájás
- Hányinger és hányás
- Emlékezet kiesés
- Rohamok
- A mentális állapot változásai
- Fáradtság
- Vizuális problémák
- Egyéb kognitív és motoros károsodások
A megnövekedett koponyaűri nyomás kóros reflexekhez vagy gyengeséghez vezethet a test egyik oldalán.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálják az asztrocitómákat?
Az asztrocitómák diagnosztizálása nehéz lehet, mivel a tünetek hasonlóak más neurológiai rendellenességekhez. Előfordulhat néhány laboratóriumi vizsgálat, például teljes vérkép, alapvető metabolikus profil és véralvadási idő, de ezek gyakran normálisak. Az asztrocitómák diagnosztizálására radiológiai vizsgálatokat alkalmaznak.
Milyen teszteket használnak az asztrocitómák diagnosztizálására?
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a standard vizsgálat. Számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat) alkalmazható, ha a beteg nem végezhet MRI-t. Egyéb tesztek a következők:
- Angiográfia
- Pozitron emissziós tomográfia (PET-vizsgálat)
- Elektroencephalográfia (EEG)
- Elektrokardiogram (EKG)
- Mellkas röntgen
- A cerebrospinális folyadék vizsgálata
A végleges diagnózis megállapításához biopsziát lehet végezni.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik és kezelik az asztrocitómákat?
Az asztrocitómák kezelésével kapcsolatos döntések meghozhatók szakemberek, köztük neurológusok, idegsebészek, sugár-onkológusok és orvosi onkológusok közreműködésével. A kezelések közé tartozik a műtét, a sugárterápia, a kemoterápia és a terápiás elektromos mezők.
A sebészeti kezelések közé tartozik a biopszia, a lézeres abláció és a daganat reszekciója. A koponyaűri nyomás csökkentése érdekében lefolyókat lehet beépíteni. A magas kockázatú daganatok esetén gyakran írnak elő sugárzást és/vagy kemoterápiát. A daganatok kezelésére szolgáló elektromos mezők bizonyos esetekben szintén hasznosak lehetnek.
Orvosa azt gondolhatja, hogy a legjobb kezelési stratégia az, ha a betegek részt vesznek a klinikai vizsgálatokban, ha lehetséges. Az asztrocitómák stádiumba állítása általában nem történik meg, mert ritka, hogy az agyon kívül nőnek. Az asztrocitómával kezelt személynek fizikoterápiára és/vagy foglalkozási terápiára is szüksége lehet.
Vannak korlátozások az asztrocitómában szenvedők számára?
A korlátozások az asztrocitóma helyén és a tünetek mértékén alapulnak. Például, ha az asztrocitómák görcsrohamokat okoznak, a vezetés megtiltható. Más általános tevékenységi korlátozás azonban nem szükséges.
Milyen további ellátásra lehet szükség?
Szükség lehet neurológusok, orvosi onkológusok, sugáronkológusok és idegsebészek utóellenőrzésére. A besugárzás és a kemoterápia folytatódhat, és gyakran van szükség nyomon követési vizsgálatokra, például további MRI-re.
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis egy asztrocitómában szenvedő ember számára?
A prognózis az asztrocitóma típusától és helyétől függően változhat. Például a glioblasztómában szenvedő betegek túlélési aránya kevesebb, mint egy év, bár egyes betegek öt évig vagy tovább élhetnek. A pilocytás asztrocitómában szenvedő betegek túlélési aránya körülbelül tíz év lehet. Ha remissziót érünk el, az lehet állandó vagy átmeneti.
Discussion about this post