Portális hipertónia: okok, tünetek, diagnózis és kezelések

Kezelés és kezelés

Milyen kezelési lehetőségek vannak a portális hipertónia kezelésére?

A portális hipertónia hatásai diétával, gyógyszerekkel, endoszkópos terápiával, műtéttel vagy radiológiával kezelhetők. Amint a vérzéses epizód stabilizálódott, a tünetek súlyosságától és a májműködéstől függően kezelési lehetőségeket írnak elő.

A kezelés első szintje

Amikor először diagnosztizálják a varixvérzést, endoszkópos terápiával vagy gyógyszeres kezeléssel kezelhetik. Az étrend és az életmód megváltoztatása is fontos.

Az endoszkópos terápia szkleroterápiából vagy kötözésből áll. A szkleroterápia egy gasztroenterológus által végzett eljárás, amelynek során oldatot fecskendeznek a vérző varixokba, hogy megállítsák vagy csökkentsék a vérzés kockázatát. A szalagozás egy olyan eljárás, amelynek során a gasztroenterológus gumiszalaggal blokkolja az egyes varixok (megnagyobbodott vénák) vérellátását.

Az olyan gyógyszerek, mint a béta-blokkolók vagy a nitrátok önmagukban vagy endoszkópos terápiával kombinálva is felírhatók, hogy csökkentsék a varixok nyomását és tovább csökkentsék az ismétlődő vérzés kockázatát.

Olyan gyógyszereket lehet felírni, mint a propranolol és az izoszorbid, hogy csökkentsék a nyomást a portális vénában és csökkentsék az ismétlődő vérzés kockázatát.

A laktulóz gyógyszer segíthet a zavartság és az encephalopathiával kapcsolatos egyéb mentális változások kezelésében. Ez a gyógyszer képes növelni a napi bélmozgások számát.

Diéta és életmód változtatások

A helyes táplálkozási szokások megtartása és az egészséges életmód tartása elősegíti a máj megfelelő működését. Néhány dolog, amit megtehet a máj működésének javítása érdekében, a következők:

• Ne használjon alkoholt vagy utcai drogokat.
• Ne vegyen be semmilyen vény nélkül kapható vagy vényköteles gyógyszert anélkül, hogy először konzultált volna orvosával vagy nővérével. Egyes gyógyszerek súlyosbíthatják a májbetegséget, és befolyásolhatják más vényköteles gyógyszereinek pozitív hatásait.
• Kövesse az orvosa vagy a nővér által megadott étrendi irányelveket. Kövesse az alacsony nátriumtartalmú (só) diétát. Valószínűleg legfeljebb 2 gramm nátriumot kell fogyasztania naponta. Csökkentett fehérjebevitel csak akkor szükséges, ha a zavartság tünet. Dietetikusa segít olyan étkezési tervet készíteni, amely segít követni ezeket az étrendi irányelveket.

A kezelés második szintje

Ha a kezelés első szintje nem tartja sikeresen a visszérvérzést, előfordulhat, hogy a következő dekompressziós eljárások egyikét kell elvégeznie a nyomás csökkentésére ezekben a vénákban.

• Transzjuguláris intrahepatikus portoszisztémás shunt (TIPS): Radiológiai eljárás, amelynek során stentet (csőszerű eszközt) helyeznek a máj közepére.
• Distális splenorenalis shunt (DSRS): Sebészeti eljárás, amely összeköti a lép vénát a bal vese vénával, hogy csökkentse a varixok nyomását és csökkentse a vérzést.

Mi történik a TIPS eljárás során?

A TIPS eljárás során a radiológus egy tű segítségével alagutat készít a májon keresztül, amely összeköti a portális vénát (az a véna, amely a vért szállítja az emésztőszervekből a májba) az egyik májvénával (a 3 véna, amely a vért szállítja a májból). máj). Ebben az alagútban egy fém stentet helyeznek el, hogy az alagút nyitva maradjon.

A TIPS eljárás átirányítja a véráramlást a májban, és csökkenti a nyomást az összes rendellenes vénában, nemcsak a gyomorban és a nyelőcsőben, hanem a bélben és a májban is.

A TIPS eljárás nem sebészeti beavatkozás. A radiológus az eljárást az ereken belül röntgen irányítás mellett végzi el. Az eljárás 1-3 óráig tart. A beavatkozás után 1-2 napig kórházban kell maradnia.

A TIPS eljárás a betegek több mint 90%-ánál azonnal elhárítja a vérzést. A betegek körülbelül 30%-ánál azonban a shunt beszűkülhet, ami egy későbbi időpontban ismét vérzést okozhat.

Melyek a TIPS eljárás lehetséges szövődményei?

Sönt szűkület vagy elzáródás (elzáródás) a beavatkozás után bármikor, leggyakrabban az első évben előfordulhat. A TIPS eljárást követően gyakran végeznek nyomon követő ultrahangos vizsgálatokat ezen szövődmények kimutatására. Az elzáródás jelei közé tartozik a fokozott ascites vagy a visszatérő vérzés. Ezt az állapotot radiológus kezelheti, aki ballonnal újra kiterjeszti a söntet, vagy megismétli az eljárást egy új stent elhelyezéséhez.

Egy másik lehetséges szövődmény az encephalopathia vagy az agy rendellenes működése által okozott mentális változások, amelyek súlyos májbetegség esetén fordulnak elő. Az encephalopathia rosszabb lehet, ha a TIPS csökkenti a máj véráramlását, ami azt eredményezheti, hogy mérgező anyagok jutnak el az agyba anélkül, hogy először a máj metabolizálná őket. Ez az állapot gyógyszerekkel, diétával vagy a shunt cseréjével kezelhető.

Mi történik a DSRS eljárás során?

A DSRS egy sebészeti beavatkozás. A műtét során a lépből származó vénát (úgynevezett lépvénát) leválasztják a portális vénáról, és a bal vese (vese) vénához rögzítik. Ez a műtét szelektíven csökkenti a varixok nyomását és szabályozza a vérzést.

A műtét előtt általános érzéstelenítésben részesül. A műtét körülbelül 4 óráig tart. Várhatóan 7-10 napig kell kórházban maradnia.

A DSRS a betegek több mint 90%-ánál szabályozza a vérzést; a visszatérő vérzés legnagyobb kockázata az első hónapban van. A DSRS eljárás azonban jó hosszú távú vérzésszabályozást biztosít.

A DSRS műtét lehetséges szövődménye az ascites (folyadék felhalmozódása a hasban). Ez diuretikumokkal és korlátozott nátriumbevitellel kezelhető.

Mi az utógondozás a TIPS vagy DSRS eljárások után?

A nyomon követett orvosi ellátás kórházanként eltérő lehet. Íme néhány általános irányelv az utókezelés ütemezéséhez:

• Tíz nappal a kórházi elbocsátás után találkozik sebészével vagy hepatológusával és nővérkoordinátorával, hogy értékelje előrehaladását. A laboratóriumi munkákat ebben az időben végezzük.
• Hat héttel a TIPS eljárás után (és ismét 3 hónappal az eljárás után) ultrahangvizsgálatot végeznek, hogy orvosa ellenőrizhesse, hogy a sönt megfelelően működik-e. Csak akkor lesz angiogram, ha az ultrahang azt jelzi, hogy probléma van. Ilyenkor labormunkát is végez, és felkeresi a sebészt vagy a hepatológust és a nővérkoordinátort.
• Hat héttel a DSRS eljárás után (és ismét 3 hónappal a beavatkozás után) találkozik a sebészrel és a nővérkoordinátorral, hogy értékelje előrehaladását. A laboratóriumi munkákat ebben az időben végezzük.
• Hat hónappal a TIPS vagy a DSRS eljárás után ultrahangos vizsgálatot végeznek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a sönt megfelelően működik. Felkeresi a sebészt vagy a hepatológust és a nővérkoordinátort is, hogy értékelje előrehaladását. Ebben az időben labormunkát és galaktóz májfunkciós vizsgálatot is végeznek.
• Tizenkét hónappal bármelyik eljárás után újabb ultrahangvizsgálatot végeznek a söntről. Angiogramot is készítenek, így orvosa ellenőrizni tudja a nyomást a vénáiban a söntben. Találkozni fog a sebészével vagy hepatológusával és a nővérkoordinátorral. Ebben az időben laboratóriumi munkát és galaktóz májfunkciós vizsgálatot végeznek.

Ha a sönt jól működik, az utóellenőrzés első évét követően 6 havonta ultrahangon és labormunkán lesz, és felkeresi orvosát és nővérkoordinátorát.

Gyakoribb utóellenőrzésre lehet szükség, az Ön állapotától függően.

Az ütemezett utólagos találkozókon vegyen részt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a sönt megfelelően működik. Ügyeljen arra, hogy kövesse az egészségügyi szolgáltatók étrendi ajánlásait.

Milyen egyéb kezelési eljárások vannak a portális hipertónia kezelésére?

• Májátültetést végstádiumú májbetegség esetén végeznek.

• A devascularisatio egy sebészeti eljárás, amely eltávolítja a vérző varixokat. Ezt az eljárást akkor kell elvégezni, ha a TIPS vagy a sebészeti shunt nem lehetséges, vagy nem sikerül a vérzés szabályozásában.
• A hasüregben felgyülemlett folyadékot (úgynevezett ascites) néha közvetlenül el kell távolítani. Ezt az eljárást paracentézisnek nevezik.