Áttekintés
Mi az a glioblasztóma (GBM)?
A glioblastoma multiforme (GBM) a rosszindulatú (rákos) agydaganat leggyakoribb típusa felnőtteknél. A GBM daganatokban lévő rákos sejtek gyorsan szaporodnak. A rák az agy más területeire is átterjedhet. Ritkán a rák az agyon kívül terjed a test más részeire.
A glioma tumorok, mint például a GBM, gliasejtekben kezdődnek. A gliasejtek létfontosságúak az idegsejtek működéséhez. A GBM-ek kifejezetten az asztrocitáknak nevezett gliasejtekben képződnek. A GBM a leggyorsabban növekvő asztrocitóma (az asztrocitákban képződő daganat).
Mennyire gyakori a glioblasztóma?
Évente több mint 13 000 amerikainál diagnosztizálják a GBM-et. A GBM az összes rákos agydaganat közel felét teszi ki.
Kit fenyeget a glioblasztóma?
A GBM általában 45 és 70 év közötti embereket érint. A diagnózis felállításának átlagéletkora 64 év. A férfiaknál valamivel magasabb a kockázat, de a betegség minden korosztályt és nemet érint.
Ezek a tényezők növelhetik a kockázatot:
- Vegyi anyagoknak való kitettség, például peszticidek, kőolaj, szintetikus gumi és vinil-klorid.
- Genetikai, daganatot okozó állapotok, például neurofibromatózis, Li-Fraumeni szindróma és Turcot szindróma.
- Korábbi sugárterápia a fejre.
Tünetek és okok
Mi okozza a glioblasztómát?
A szakértők nem tudják, hogy egyeseknél miért alakulnak ki rákos agydaganatok, köztük a GBM.
Mik a glioblasztóma tünetei?
A GBM tünetei általában gyorsan jelentkeznek. A növekvő daganat nyomást gyakorol az agyra, ami:
- Homályos vagy kettős látás.
-
Fejfájás.
- Étvágytalanság.
-
Memória problémák.
- Hangulati vagy személyiségváltozások.
- Izomgyengeség vagy egyensúlyi problémák.
-
Hányinger és hányás.
- Rohamok.
- Beszédproblémák.
- Érzésváltozások, zsibbadás vagy bizsergés.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a glioblasztóma?
Ha az egészségügyi szolgáltató agydaganatot gyanít, elvégezheti a következő vizsgálatokat:
- MRI vagy CT vizsgálat agydaganatokat keresni.
- Biopszia mintát venni egy daganatból és megvizsgálni a szövetet rákos sejtek szempontjából.
Melyek a glioblasztóma típusai és fokozatai?
Az egészségügyi szolgáltatók 1-től 4-ig terjedő osztályozási rendszert használnak az agydaganat növekedésének jelzésére. Az 1. fokozatú agydaganatok lassan nőnek és a legkevésbé agresszívek. A 4. fokozatú daganatok gyorsan nőnek és agresszívebbek.
A GBM-ek definíció szerint a 4. fokozatúak. A GBM lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges GBM közvetlenül a gliasejtekből fejlődik ki. Éppen ellenkezőleg, az 1. fokozatú gliatumorok időnként GBM-ekké fejlődhetnek; ezt másodlagos GBM-nek hívják.
Kezelés és kezelés
Melyek a glioblasztóma szövődményei?
A GBM és kezelései befolyásolhatják az agyműködést. Hangulati változásokat és memóriazavarokat tapasztalhat. A legtöbb GBM-ben szenvedő embernek végül abba kell hagynia a munkát és a vezetést. Teljes munkaidős ellátásra lehet szüksége. Ezek a változások szorongást vagy depressziót okozhatnak.
Hogyan kezelik vagy kezelik a glioblasztómát?
Sajnos a GBM-re nincs gyógymód. A kezelések a daganat eltávolítására vagy csökkentésére összpontosítanak a tünetek csökkentése érdekében.
Az első lépés a daganat eltávolítása (kraniotómia), majd a sugárzás és a kemoterápia. Ha az egészsége vagy a daganat elhelyezkedése miatt a műtét nem lehetséges, a sugárzás és a kemoterápia szabályozhatja a daganatot.
A GBM kezelések a következők:
- Sugárkezelés: A sugárterápia S-sugarak segítségével károsítja a rákos sejteket, így azok nem tudnak növekedni. Hat héten keresztül akár 30 napi sugárkezelésre is szüksége lehet.
- Intenzitásmodulált sugárterápia (IMRT): Az IMRT lehetővé teszi a sugárzás eljuttatását a daganatba, miközben minimalizálja a környező egészséges agyszövet sugárdózisát.
- Sztereotaktikus sugársebészet: A gamma késes sugársebészet a fejlett sugárterápia egyik fajtája. (A név ellenére ez nem sebészeti beavatkozás.) Az erősen fókuszált röntgensugarak pontosan a daganatot célozzák meg, korlátozva az egészséges szövetek károsodását. A szolgáltatók alkalmanként alkalmazzák ezt a technikát, amikor a GBM növekszik a kezdeti IMRT megérkezése után.
- Kemoterápia: A kemoterápiás gyógyszer kering a vérében, hogy elpusztítsa a rákos sejteket. Kemoterápiát kaphat a sugárterápiával egy időben, valamint a sugárterápia befejezése után.
- Célzott terápia: A kemoterápia helyett célzott terápiát kaphat. Ez a kezelés bizonyos sejtváltozásokat céloz meg, amelyek elősegítik a rák növekedését.
- Tumorkezelési mezők (TTF): Egy hordható eszköz alacsony intenzitású elektromos mezőket (TTF) küld a daganatba a fejbőrön lévő elektródákon keresztül. A TTF-ek megzavarják a rákos sejteket, megakadályozva azok szaporodását és növekedését. A szolgáltatók fontolóra vehetik ezt a kezelést a kemosugárzás befejezése után.
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis (kilátások) a glioblasztómában szenvedők számára?
A GBM egy agresszív rák, amelyet nehéz kezelni. Nincs gyógymód. A kezelések enyhítik a tüneteket, segítik a kényelemérzetet és meghosszabbítják az életét. Számos klinikai vizsgálat folyik új GBM-kezelések felkutatására.
A specifikus rákos sejt géneket célzó terápiák ígéretesek. A kutatók azt is vizsgálják, hogyan lehet a kemoterápiát közvetlenül az agydaganatba juttatni. Egészségügyi szolgáltatója eldöntheti, hogy a klinikai vizsgálat megfelelő-e az Ön számára.
Sajnos a legtöbb ember átlagosan 12-18 hónapig él a diagnózis után. Az embereknek csak körülbelül 7%-a él még öt év múlva.
Élni
Mikor hívjam az orvost?
Fel kell hívnia egészségügyi szolgáltatóját, ha a következőket tapasztalja:
- Memória problémák.
- Rohamok.
- Súlyos fejfájás vagy látási problémák.
- Megmagyarázhatatlan fogyás vagy hányinger és hányás.
Milyen kérdéseket tegyek fel az orvosomnak?
Esetleg kérdezze meg egészségügyi szolgáltatóját:
- Miért kaptam glioblasztómát?
- Mi a legjobb kezelés számomra?
- Mik a kezelés kockázatai és mellékhatásai?
- Milyen típusú utókezelésre van szükségem a kezelés után?
- Mennyi az esélye annak, hogy a rák kiújul vagy elterjed a kezelés után?
- Figyelnem kell a szövődmények jeleit?
Nehéz lehet megállapítani, hogy rendelkezik GBM-mel. A betegség gyorsan fejlődik, és a kezelés kihívást jelent. A kutatók továbbra is új módszereket keresnek a GBM kezelésére. Jelenleg a kezelések minimalizálhatják a tüneteket és javíthatják életminőségét. Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával a kezelési lehetőségekről, beleértve a klinikai vizsgálatokat is.
Discussion about this post