Áttekintés
Mi az a végbél prolapsus?
A végbélsüllyedés akkor fordul elő, amikor a végbél (a vastagbél utolsó szakasza) leesik normál helyzetéből a medence területén, és a végbélnyíláson keresztül kilóg. (A „prolapsus” szó egy testrész leesését vagy kicsúszását jelenti szokásos helyzetéből.)
A „rektális prolapsus” kifejezés a prolapsus három típusát írja le:
- Az egész végbél kinyúlik a végbélnyílásból.
- A végbél nyálkahártyájának csak egy része jut át a végbélnyíláson.
- A végbél elkezd leesni, de nem nyúlik ki a végbélnyíláson (belső prolapsus).
A végbélsüllyedés gyakori az idősebb felnőtteknél, akiknek hosszú távú székrekedése vagy a medencefenék izmainak gyengesége van. Gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, és még gyakrabban fordul elő 50 év feletti nőknél (postmenopauzális nőknél), de fiatalabbaknál is előfordul. Csecsemőknél is előfordulhat végbélsüllyedés – ami a cisztás fibrózis jele lehet – és idősebb gyermekeknél is.
A végbél prolapsus csak egy másik neve az aranyérnek?
Nem. A végbélsüllyedés a vastagbél utolsó részének rögzítéseinek elcsúszása eredménye. Az aranyér duzzadt erek, amelyek a végbélnyílásban és az alsó végbélben alakulnak ki. Az aranyér anális viszketést és fájdalmat, kellemetlen érzést és élénkvörös vért okozhat a vécépapíron. A korai végbélsüllyedés belső aranyérnek tűnhet, amely kicsúszott a végbélnyílásból (azaz prolapsus), ami megnehezíti a két állapot megkülönböztetését.
Tünetek és okok
Mi okozza a végbél prolapsusát?
A végbél prolapsusa számos körülmény eredményeként fordulhat elő, beleértve:
- Krónikus (hosszú távú) székrekedés vagy krónikus hasmenés
- Hosszú távú feszültség a bélmozgás során
- Idősebb kor: A végbélben és a végbélnyílásban lévő izmok és szalagok természetesen gyengülnek az életkorral. Más közeli struktúrák a medence területén szintén meglazulnak az életkorral, ami fokozza az általános gyengeséget a test ezen területén.
- Az anális sphincter gyengülése: Ez az a speciális izom, amely szabályozza a széklet felszabadulását a végbélből.
- Korábbi sérülés az anális vagy a medence területén
- Az idegek károsodása: Ha a végbél és a végbélnyílás izomzatának összehúzódási (zsugorodási) képességét szabályozó idegek megsérülnek, végbélsüllyedés következhet be. Idegkárosodást okozhat terhesség, nehéz hüvelyi szülés, anális záróizom bénulás, gerincsérülés, hátsérülés/hátműtét és/vagy egyéb kismedencei műtétek.
- Egyéb betegségek, állapotok és fertőzések: A végbélsüllyedés lehet a cukorbetegség, a cisztás fibrózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a méheltávolítás, valamint a paraziták által okozott bélfertőzések – például tűférgek és ostorférgek –, valamint a helytelen táplálkozásból vagy az élelmiszerek emésztési nehézségeiből eredő betegségek következménye.
Mik a végbél prolapsus tünetei?
A végbélsüllyedés tünetei közé tartozik a dudor érzése vagy a végbélnyíláson kívülre nyúló vöröses színű tömeg megjelenése. Eleinte ez a székletürítés alatt vagy után fordulhat elő, és átmeneti állapot. Idővel azonban – a szokásos mennyiségű állás és járás miatt – a végbél vége akár spontán módon is kinyúlhat az anális csatornából, és esetleg kézzel kell visszanyomni a végbélnyílásba.
A végbélsüllyedés egyéb tünetei közé tartozik a végbélnyílás és a végbél fájdalma, valamint a végbél belső bélésének vérzése. Ezek ritkán életveszélyes tünetek.
A széklet inkontinencia egy másik tünet. A széklet inkontinencia a nyálka, a vér vagy a széklet kiszivárgására utal a végbélnyílásból. Ez annak eredményeként következik be, hogy a végbél megnyújtja az anális izmokat. A tünetek a végbél prolapsus előrehaladtával változnak.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a végbél prolapsus?
Először orvosa felveszi a kórtörténetét, és végbélvizsgálatot végez. Megkérhetik Önt, hogy „feszüljön”, miközben egy komódon ül, hogy utánozza a tényleges székletürítést. A prolapsus észlelése segít orvosának megerősíteni a diagnózist és megtervezni a kezelést.
Más állapotok, mint például a vizelet inkontinencia, a hólyag prolapsus és a hüvely/méh prolapsus is jelen lehetnek a végbélsüllyedés mellett. A lehetséges problémák sokfélesége miatt az urológusok, urogynekológusok és más szakorvosok gyakran összefognak, hogy megosszák az értékeléseket és közös kezelési döntéseket hozzanak. Ily módon a problémák bármely kombinációjának javítására szolgáló műtétek egyidejűleg elvégezhetők.
Az orvosok számos tesztet használhatnak a végbélsüllyedés és más medencefenéki problémák diagnosztizálására, valamint az Ön számára legmegfelelőbb kezelés meghatározására. A kezelési döntések értékeléséhez és meghozatalához használt tesztek a következők:
- Anális elektromiográfia (EMG): Ez a teszt meghatározza, hogy az idegkárosodás az oka annak, hogy az anális sphincterek nem működnek megfelelően. Ezenkívül megvizsgálja a végbél és az anális izmok közötti koordinációt.
- Anális manometria: Ez a teszt az anális sphincter izmainak erejét vizsgálja. A végbélnyílásba és a végbélbe behelyezett, rövid, vékony csövet használnak a záróizom feszességének mérésére.
- Anális ultrahang: Ez a teszt segít az anális sphincter izomzatának és a környező szövetek alakjának és szerkezetének értékelésében. Ebben a tesztben egy kis szondát helyeznek be a végbélnyílásba és a végbélbe, hogy képeket készítsenek a záróizmokról.
- Pudendal idegvégződés motoros látencia tesztje: Ez a teszt a pudendális idegek működését méri, amelyek részt vesznek a bél szabályozásában.
- Proktográfia (más néven defekográfia): Ezt a vizsgálatot a radiológiai osztályon végzik. Ebben a tesztben röntgenfelvételt készítenek, amely megmutatja, hogy a végbél mennyire jól működik. A videón látható, hogy a végbél mennyi székletet képes megtartani, mennyire tartja jól a végbél a székletet, és milyen jól engedi el a végbél a székletet.
- Kolonoszkópia: Ez a vastagbél vagy a vastagbél vizsgálata. Egy kamerával ellátott hajlékony csövet vezetnek át a végbélnyíláson felfelé, ahol a vastagbél csatlakozik a vékonybélhez. Ez segít vizuális támpontokat adni a probléma forrására vonatkozóan.
- Proktosigmoidoszkópia: Ez a teszt lehetővé teszi a vastagbél alsó részének nyálkahártyájának megtekintését, és minden rendellenességet, például gyulladást, daganatot vagy hegszövetet keres. Ennek a vizsgálatnak a végrehajtásához egy hajlékony csövet, amelynek végére egy kamera van csatlakoztatva, helyeznek be a végbélbe egészen a szigmabélig.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Ezt a vizsgálatot a radiológiai osztályon végzik. Néha a kismedencei szervek értékelésére használják.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a végbél prolapsusát?
Egyes esetekben nagyon csekély, korai prolapsus esetén a kezelés elkezdhető otthon, székletlágyítók használatával és a lehullott szövet kézzel történő visszatolásával a végbélnyílásba. A prolapsus helyreállításához azonban általában műtétre van szükség.
Számos sebészeti megközelítés létezik. A sebész választása függ a páciens életkorától, egyéb fennálló egészségügyi problémáitól, a prolapsus mértékétől, a vizsgálati és egyéb vizsgálatok eredményeitől, valamint a sebész preferenciáitól és bizonyos technikákkal kapcsolatos tapasztalataitól.
A hasi és a végbél (más néven perineális) műtét a végbél prolapsus helyreállításának két leggyakoribb módja.
Hasi helyreállítási megközelítések
A hasi eljárás a hasizmokba történő bemetszést jelenti a hasüreg megtekintésére és működtetésére. Általában általános érzéstelenítésben végzik, és ez a leggyakrabban alkalmazott megközelítés egészséges felnőtteknél.
A hasi helyreállítás két leggyakoribb típusa a rectopexia (rögzítés [reattachment] reszekció (a bélszakasz eltávolítása), majd rectopexia. Súlyos székrekedésben szenvedő betegeknél előnyös a reszekció. A rectopexia laparoszkóposan is elvégezhető kis kulcslyuk bemetszések révén, vagy robotizáltan, így a betegek gyógyulása sokkal könnyebbé válik.
Rektális (perineális) javítási megközelítések
A rektális eljárásokat gyakran alkalmazzák idősebb betegeknél és olyan betegeknél, akiknek több egészségügyi problémájuk van. Ezeknél a betegeknél általános érzéstelenítés helyett spinális érzéstelenítés vagy epidurális érzéstelenítés (a test bizonyos részében a fájdalmat blokkoló érzéstelenítés) is alkalmazható. A két leggyakoribb rektális megközelítés az Altemeier és a Delorme eljárás:
- Altemeier eljárás: Ebben az eljárásban – amelyet perineális proctosigmoidectomiának is neveznek – a végbél végbélnyílásból kinyúló részét levágják (amputálják), és a két végét visszavarrják. A fennmaradó struktúrákat, amelyek segítik a végbél támogatását, összevarrják, hogy jobb támogatást nyújtsanak.
- Delorme eljárás: Ebben az eljárásban csak a leesett végbél belső bélését távolítják el. Ezután a külső réteget összehajtják és összevarrják, a belső bélés vágott széleit pedig összevarrják úgy, hogy a végbél az anális csatornán belül legyen.
Milyen kockázatok/szövődmények fordulhatnak elő végbélprolapsus műtét után?
Mint minden műtétnél, az érzéstelenítési szövődmények, a vérzés és a fertőzés mindig kockázatot jelent. A rektális prolapsus helyreállítását célzó műtétek egyéb kockázatai és szövődményei a következők:
- A gyógyulás hiánya ott, ahol a bél két vége újra összekapcsolódik. Ez megtörténhet olyan műtét során, amelyben a bél egy szegmensét eltávolítják, és a maradék bél két végét újra összekapcsolják.
- Intraabdominalis vagy rektális vérzés
- Vizeletvisszatartás (a vizeletürítés képtelensége)
- A műtét orvosi szövődményei: szívroham, tüdőgyulladás, mélyvénás trombózis (vérrögök)
- A végbél prolapsus visszatérése
- A széklet inkontinencia súlyosbodása vagy kialakulása
- A székrekedés súlyosbodása vagy kialakulása
A műtét után kerülni kell a székrekedést és az erőlködést. Rostok, folyadékok, székletlágyítók és enyhe hashajtók használhatók.
Kitekintés / Prognózis
Mennyire sikeres a végbélprolapsus műtét?
A siker a támasztószövetek állapotától, valamint a beteg életkorától és egészségi állapotától függően változhat. A hasi beavatkozások a perineális eljárásokhoz képest kisebb eséllyel járnak a prolapsus visszatérésére. A legtöbb betegnél azonban a műtét javítja a prolapszust.
Mennyi ideig tart a felépülés a végbélprolapsus műtét után?
A kórházi tartózkodás átlagos időtartama 2-3 nap, de ez a beteg egyéb egészségi állapotától függően változik. A teljes gyógyulás általában egy hónapon belül várható; azonban a betegeknek legalább 6 hónapig kerülniük kell a megerőltetést és a nehéz emelést. Valójában a legjobb esély a prolapsus visszatérésének megelőzésére az, ha egész életen át erőfeszítéseket teszünk a megerőltetés és minden olyan tevékenység elkerülésére, amely növeli a hasi nyomást.
Discussion about this post