Áttekintés
Mi az a frontális lebeny roham?
A homloklebeny rohama az agy elülső részében, a homlok mögötti kóros elektromos aktivitás időszakából adódik. A homloklebenyek a legnagyobbak az agy négy lebenye közül. Ők a következőkért felelősek:
- Viselkedés és személyiség.
- Kogníció (gondolkodás, tanulás és emlékezés).
- Mozgalom.
- Beszéd.
A frontális lebeny rohamok a részleges (gócos) epilepszia egy fajtája. Ez azt jelenti, hogy a rohamok több terület helyett az egyik agyterületen kezdődnek. A homloklebeny epilepsziája a rohamok mellett személyiségváltozásokat vagy alvászavarokat is okozhat. Gyakran rosszul diagnosztizálják mentális egészségi rendellenességként vagy alvászavarként.
Mi az éjszakai homloklebeny epilepszia?
Az elülső lebeny rohamai ébren vagy alvás közben is érinthetik az embereket, de éjszaka gyakoribbak. Az éjszakai homloklebeny epilepszia (NFLE) akkor fordul elő, amikor az emberek csak álmukban tapasztalják a rohamokat.
Kinél jelentkeznek frontális lebeny rohamok?
Az elülső lebeny rohamai bármilyen korú és nemű embernél előfordulhatnak. A kockázati tényezők hasonlóak az epilepszia kockázati tényezőihez, és a következők:
- Agyi rendellenességekkel születve.
- Fejlődési akadályozottság.
- A családban előfordult görcsroham vagy epilepszia.
- Agyi sérülések vagy fertőzések.
- Csecsemő- vagy kora gyermekkori görcsrohamok.
Milyen gyakori a homloklebeny epilepszia?
A homloklebeny epilepszia az összes fokális epilepszia körülbelül 20-30%-át teszi ki.
Tünetek és okok
Mi okozza a frontális lebeny rohamát?
A homloklebeny rohamainak körülbelül a fele az agy fejlődési problémáinak következménye. Néha a kéreg vagy az agy legkülső rétege nem alakul ki megfelelően az anyaméhben.
Egyéb okok a következők:
- Agyi fertőzések.
- Agyi sérülések vagy trauma, például szélütés.
-
Agydaganatok vagy -léziók (rendellenes növekedések).
Az éjszakai homloklebeny-epilepszia egyik sajátos formája egy vagy több gén megváltozásának köszönhető. Ez öröklődik, vagyis a szülők továbbadhatják gyermekeiknek. Ez a forma, az autoszomális domináns éjszakai homloklebeny epilepszia (ADNFLE) nagyon ritka.
Melyek a frontális lebeny rohamának tünetei?
Az elülső lebeny rohamai általában rövid ideig tartanak (kevesebb, mint 20 másodperc), de csoportosan is előfordulhatnak. Lehet, hogy elveszíti az eszméletét, vagy problémái vannak a tudatossággal.
Néhány embernek „aurája” vagy figyelmeztető érzése van a frontális lebeny rohamának kezdetén. Az aura szédülést vagy kiegyensúlyozatlanságot okozhat, mintha zuhanna. Bizsergést, zsibbadást, hallucinációkat vagy félelmet vagy pánikot is okozhat.
Az elülső lebeny rohamai általában alvás közben fordulnak elő, és a következőkhöz vezethetnek:
- Rendellenes viselkedés, például sikoltozás, káromkodás vagy nevetés.
- A fej vagy a szemek oldalra fordulnak.
- Lábmozgások, például rúgás vagy pedálozás.
- Kismedencei tolóerő.
-
Alvajárás.
- Dobbanás.
- Rángatózás vagy rángatózás.
-
Vizelet inkontinencia (kontrollálhatatlan vizeletszivárgás).
Elülső lebeny rohamot követően emlékezetkiesést tapasztal, vagy zavartnak és nyűgnek érzi magát.
Melyek a frontális lebeny rohamainak lehetséges szövődményei?
A frontális lebeny rohamainak szövődményei a következők lehetnek:
- Sérülések: Vannak, akik zúzódásokat, vágásokat, csonttöréseket vagy egyéb sérüléseket kapnak, miközben rohamot kapnak. Gyakoriak a nyelv- és fogsérülések is.
- Epileptikus állapot: Ha egy roham öt percnél tovább tart, vagy a rohamok között nem tér vissza eszméletéhez, akkor orvosi vészhelyzetről van szó. A Status epilepticus életveszélyes állapot.
- Hirtelen megmagyarázhatatlan halál epilepsziában (SUDEP): 1000 epilepsziás felnőttből körülbelül 1 fog hirtelen meghalni, egyértelmű ok nélkül. A szakértők nem biztosak abban, hogy mi okozza a SUDEP-et.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a frontális lebeny rohamzavara?
Egészségügyi szolgáltatója áttekinti a kórtörténetét, és fizikális vizsgálatot végez. Neurológiai vizsgálatot is végezhetnek. A következő tesztek segíthetnek diagnosztizálni a homloklebeny rohamát:
- MRI: Az MRI részletes képeket készít az agy lágy szöveteiről. Ez a vizsgálat segíthet az egészségügyi szolgáltatónak olyan daganatok, elváltozások vagy egyéb olyan problémák észlelésében, amelyek görcsrohamokat okozhatnak.
- Elektroencephalográfia (EEG): Az EEG rögzíti az agy elektromos aktivitását. Egészségügyi szolgáltatója végezhet iktális (roham alatt) vagy inter-iktális (két roham között) EEG-t. Az EEG segít meghatározni, hogy az agy melyik részében kezdődnek a rohamok.
- Sztereoelektroencephalográfia (SEEG): A SEEG során az egészségügyi szolgáltató műtétet végez az elektródák agyába történő beültetésére. Ezek az eszközök az agy mélyén észlelhetik a rohamokat, olyan területeken, amelyeket az EEG esetleg nem észlel.
- Videó EEG: A video-EEG rögzíti az Ön mozgásait és viselkedését az agyi tevékenység mellett. Egy éjszakát egy kórházban tölthet videó-EEG-figyelés vagy alvásvizsgálat céljából, különösen mivel a legtöbb homloklebeny-roham alvás közben következik be.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a frontális lebeny rohamát?
Egészségügyi szolgáltatója kezelheti a homloklebeny rohamát a következőkkel:
- Gyógyszer.
- Diéta.
- Neuromoduláció.
- Sebészet.
Hogyan lehet gyógyszeres kezeléssel kezelni a homloklebeny rohamát?
A rohamellenes gyógyszerek, például az oxkarbazepin vagy más gyógyszerek általában az első kezelési formák a homloklebeny rohamainak kezelésére. Szabályozza az agy elektromos aktivitását, leállítja a rohamokat vagy csökkenti azok gyakoriságát. De az emberek körülbelül 30%-a számára a gyógyszerek nem teljesen hatékonyak. Ezekben az esetekben az egészségügyi szolgáltatók mérlegelik az egyéb kezelések, például a műtét lehetőségeit.
Hogyan kezelheti az étrendem a homloklebeny rohamát?
Egészségügyi szolgáltatója speciális diétát javasolhat, ha rohamai nem javulnak gyógyszeres kezeléssel. Az epilepszia ketogén diétája egy magas zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú diéta, amely megváltoztatja sejtjei energiafelhasználását. Az étrendjüket módosító emberek körülbelül 50%-ának kevesebb a rohama; 10%-a rohammentes. Általában hatékonyabb az epilepsziás gyermekeknél. A felnőttek nehezebben tartják be a szigorú diétát.
Hogyan lehet műtéttel kezelni a frontális lebeny rohamokat?
Azok az emberek, akiknek elülső lebeny rohamai vannak, amelyek nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, fontolóra vehetik az epilepsziás műtétet. A homloklebeny reszekció során a sebész eltávolítja a homloklebenynek azt a részét, amely rohamokat okoz.
A műtét előtt a sebész képalkotó vizsgálatok segítségével részletes térképeket készít az agyáról. Sebészeti úton is beültethetnek elektródákat, hogy speciális EEG-t készítsenek az agy belsejében történő rögzítésből. Mindezek az információk segítenek a neurológusnak és a sebésznek:
- Célozza meg az agy bizonyos területeit, amelyek görcsrohamokat okoznak.
- Kerülje el a homloklebeny azon területeinek károsodását, amelyek fontos funkciókat irányítanak.
Hogyan kezelheti a neuromoduláció a frontális lebeny rohamokat?
A neuromoduláció egy olyan terápia, amely elektromos stimulációt alkalmaz az agysejtek működésének megváltoztatására. Egészségügyi szolgáltatója neuromodulációt javasolhat rohamaira, ha a gyógyszerek nem hatnak, és a műtét nem lehetséges. A neuromoduláció gyakori típusai a következők:
- Vagus ideg stimuláció (VNS): A mellkas bőre alá beültetett kis eszköz egy vezetékhez csatlakozik. A huzal körbeveszi a vagus idegét, és enyhe impulzusokat küld az idegnek. A VNS pacemakerként működik az agyban.
- Reszponzív neurostimuláció (RNS): Az RNS hasonló a VNS-hez, de a stimulátorok a koponyájában vannak. Az RNS figyeli az agy aktivitását, és csak akkor küld elektromos impulzusokat, ha azt észleli, hogy roham előtt állsz.
- Mély agyi stimuláció (DBS): Műtéten kell beültetni a DBS-eszközt az agyába. A vezetékek egy neurostimulátorhoz erősítik, amelyet az egészségügyi szolgáltató számítógéphez hasonlóan programoz. Elektromos áramot küld az agyba egy meghatározott ciklusban. Egyes VNS-eszközök érzékelik a pulzusszám változásait is, amelyek azt jelzik, hogy roham kezdődik, és elektromos áramot küld, hogy megakadályozza annak kialakulását.
Megelőzés
Hogyan előzhetem meg a homloklebeny rohamát?
A homloklebeny epilepsziáját nem lehet megelőzni, de előfordulhat, hogy megelőzheti vagy korlátozhatja a rohamok számát, ha:
- Kerülje a rohamot kiváltó tényezőket, mint például a stressz, az alkohol, a drogok, a villogó fények vagy az elégtelen alvás.
- Egészséges táplálkozás, vagy speciális ketogén diéta betartása.
- A görcsoldó gyógyszert az előírás szerint szedje.
Kitekintés / Prognózis
Milyen kilátások vannak a frontális lebeny görcsrohamaiban szenvedők számára?
Vannak, akiknek gyógyszeres kezelésre van szükségük a rohamok kezeléséhez életük hátralévő részében. Másoknál a rohamok idővel leállhatnak, és többé nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Soha ne hagyja abba a gyógyszerszedést, és ne változtassa meg a bevitt mennyiséget anélkül, hogy beszélt volna egészségügyi szolgáltatójával.
Élni
Mit tehetek, hogy könnyebb legyen az elülső lebeny epilepsziája?
Ha frontális lebeny epilepsziája van:
- Maradjon szoros kapcsolatban egészségügyi szolgáltatójával. Azonnal forduljon hozzájuk, ha bármilyen változás áll be az állapotában.
- Győződjön meg arról, hogy a közeli családtagok és barátok tisztában vannak az Ön állapotával, és tudják, mit kell tennie, ha rohama van.
- Ügyeljen a hirtelen hangulatváltozásokra. Egyes rohamellenes gyógyszerek növelhetik az öngyilkossági gondolatok vagy cselekedetek kockázatát.
Azonnal forduljon egészségügyi szolgáltatóhoz, ha öngyilkossági gondolatai vannak. Hívhatja a Nemzeti Öngyilkosság-megelőzési Mentővonalat a 800 273 8255 telefonszámon. Ez a forródrót összeköti Önt a helyi krízisközpontok országos hálózatával ingyenes és bizalmas érzelmi támogatás érdekében. A központok a hét 7 napján, a nap 24 órájában támogatják az öngyilkossági krízisben vagy érzelmi nehézségekben szenvedőket. Vészhelyzetben hívja a 911-et.
A homloklebeny rohamok az epilepszia egyik formája. Az agy elülső részében kezdődnek, és általában alvás közben jelentkeznek. Ezek a rohamok gyermekeket vagy felnőtteket érinthetnek. A rohamcsillapító gyógyszerek általában a homloklebeny-epilepszia kezelésének első vonalát jelentik. Az egyéb kezelések közé tartozik a műtét, a speciális étrend vagy az agyi aktivitást szabályozó eszközök.
Discussion about this post