Áttekintés
Mi a PTEN hamartoma tumor szindróma (PHTS)?
A PTEN hamartoma tumor szindróma (PHTS) a PTEN gén mutációja (örökölhető és káros változás) következtében fellépő betegség. A „hamartoma” egy jóindulatú vagy nem rákos daganatszerű növekedés általános kifejezése. A PHTS-be Cowden-szindrómában és Bannayan Ruvalcaba-Riley-szindrómában (BRRS) szenvedő betegek tartoznak.
A Cowden-szindrómát és a BRRS-t először teljesen különállónak gondolták. De mivel ugyanazon gén mutációi okozzák, az ilyen szindrómában szenvedő betegek hasonló egészségügyi kockázatokkal néznek szembe. A PHTS-ben szenvedő betegek életük során a Cowden-szindrómához és a BRRS-hez kapcsolódó jellemzőket is kialakíthatnak.
A PTEN egy olyan gén, amely működő fehérjét állít elő, és fontos szerepet játszik a sejtnövekedés és -osztódás szabályozásában. Ha egy mutáció megakadályozza, hogy a PTEN ezt a fehérjét termelje, ellenőrizetlen sejtnövekedés léphet fel.
Mi az a PHTS/Cowden-szindróma?
Ez az ellenőrizetlen sejtnövekedés nyilvánvalóvá válik Cowden-szindrómás betegeknél. Ezeknél a betegeknél jó- és rosszindulatú daganatok egyaránt kialakulhatnak, amelyek gyakran érintik a melleket, a méhet, a pajzsmirigyet, a gyomor-bélrendszert, a bőrt, valamint a nyelvet és az ínyet.
A Cowden-szindróma egyéb gyakori leletei a nagy fejméret (makrokefália) és a különféle kis jóindulatú bőrcímkék. Cowden-szindróma becslések szerint 250 000 emberből 1-nél fordul elő. A Cowden-szindróma diagnózisát akkor állapítják meg, ha a beteg megfelel a betegség meghatározott kritériumainak (jeleinek).
A Cowden-szindrómában szenvedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve különféle rákos megbetegedések miatt, mint az átlagpopuláció (lásd lent a kockázatokról szóló részt).
Mi az a PHTS/Bannayan-Riley-Ruvalcaba szindróma (BRRS)?
A Cowden-szindrómával ellentétben a BRRS általában gyermekkorban jelenik meg. Ez a szindróma gyaníthatóan azoknál az embereknél, akiknél:
- Zsírdaganatok (lipomák) a bőrön
- Fejlődési késések, nagy fejméret (makrokefália)
- Bizonyos típusú polipok a gyomor-bél traktusban
- Érrendszeri rendellenességek, például anyajegyek
- Szeplő a péniszen
Keveset tudunk a BRRS rákkockázatairól.
Milyen rákkockázatokkal jár a PHTS/Cowden-szindróma?
A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedőknek élethosszig tartó rákszűrésre és orvosi ellátásra van szükségük a PHTS/Cowden-szindrómában jártas egészségügyi csapattól. Ebben a csoportban endokrinológusok, gasztroenterológusok, sebészek, nőgyógyászok, emlő-egészségügyi szakemberek, alapellátási orvosok, genetikusok, genetikai tanácsadók, hematológusok és onkológusok lehetnek. Az alábbiakban bemutatjuk a különböző rákos megbetegedések kockázatát a PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő betegeknél.
A rák típusa: Mell
- Általános lakossági kockázat: 12%
- Életre szóló kockázat PHTS esetén: ~85% (a diagnózis átlagos életkora 40 év alatt)
- Életre szóló kockázat Cowden-szindrómával, negatív PTEN teszt: 25-50%
A rák típusa: Pajzsmirigy
- Általános lakossági kockázat: 1%
- Életre szóló kockázat PHTS esetén: 35% (a diagnózis átlagos életkora 30/40 másodpercben)
- Életre szóló kockázat Cowden-szindrómával, negatív PTEN-teszt: ~10%
A rák típusa: Endometrium (méh)
- Általános lakossági kockázat: 2,6%
- Életre szóló kockázat PHTS esetén: 28% (a diagnózis átlagos életkora 40/50 másodpercben)
- Élethosszig tartó kockázat Cowden-szindrómával, negatív PTEN-teszt: Fokozottnak gondolják, de a pontos kockázat nem ismert
A rák típusa: Vesesejt (vese)
- Általános lakossági kockázat: 1,6%
- Életre szóló kockázat PHTS esetén: 34% (a diagnózis átlagos életkora 50 év alatt)
- Életre szóló kockázat Cowden-szindrómával, negatív PTEN-teszt: Lehetséges, hogy megnövekedett, a pontos kockázat nem ismert
A rák típusa: Kettőspont
- Általános lakossági kockázat: 5%
- Életre szóló kockázat PHTS esetén: 9% (a diagnózis átlagos életkora 40 év alatt)
- Életre szóló kockázat Cowden-szindrómával, negatív PTEN-teszt: Lehetséges, hogy megnövekedett, a pontos kockázat nem ismert
A rák típusa: Melanóma
- Általános lakossági kockázat: 2%
- Élethosszig tartó kockázat PHTS esetén: 6% (a diagnózis átlagos életkora 40 év alatt)
- Életre szóló kockázat Cowden-szindrómával, negatív PTEN-teszt: Lehetséges, hogy megnövekedett, a pontos kockázat nem ismert
Tünetek és okok
Mik a PHTS/Cowden-szindróma jelei?
A PHTS/Cowden-szindróma jelei a következők lehetnek:
- Mell: A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő nők emlőiben sokféle jóindulatú daganat alakulhat ki. A gyakori leletek közé tartoznak a fibrocisztás elváltozások, a fibroadenomák, a papillómák és az atipikus ductalis hyperplasia.
- Méh: A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő nőknél jóindulatú méhmióma daganatok is kialakulhatnak.
- Pajzsmirigy: A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő férfiaknál és nőknél jóindulatú pajzsmirigy-kinövések is kialakulhatnak, mint például a multinoduláris golyva és/vagy a Hashimito-féle pajzsmirigygyulladás, amely egy autoimmun pajzsmirigy-betegség.
- Bél: A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő betegek körülbelül 90 százalékánál gasztrointesztinális polipok alakulnak ki, betegenként egytől számtalanig. Polipok előfordulhatnak mind a vastagbélben, mind a felső gyomor-bél traktusban. A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő betegeknél a polipok minden mikroszkopikus típusáról számoltak be, de a leggyakoribb típusok a hamartomás és hiperplasztikus polipok, amelyek mindegyike alacsony rákossá válhat. A legújabb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a Cowden-szindrómában szenvedő betegeknél jelentősen megnövekszik a vastag- és végbélrák kockázata, és rendszeres kolonoszkópiára van szükségük.
- Bőr: A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő betegek jellegzetes bőrleletei a papillómás papulák (jóindulatú, bőrszínű, kiemelkedő dudorok), trichilemmómák (a szőrtüsző külső sejtjeiből, leggyakrabban a fejen megjelenő jóindulatú daganatok) és a lipomák. jóindulatú zsíros növekedések). Sok betegnél papillómák alakulnak ki az ínyén és/vagy a nyelvén, ami „macskaköves” megjelenést kölcsönöz nekik. A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő férfiaknál szeplők alakulhatnak ki a péniszükön. Sok PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő embernek akrális és talpi keratózisa is van (sötét lapos foltok a kezükön és a lábukon), és néhányuknak hemangiomája vagy érrendszeri rendellenességei is vannak. A bőrleletek gyakran már a 20-as éveik végén jelentkeznek.
- Fej és agy: A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedőknek általában nagy a fejük (makrokefália) és a fejforma különösen hosszú (dolichocephaly). A betegek fokozott kockázatának vannak kitéve a Lhermitte-Duclos-kór, a kisagy (az agy mozgáskoordinációját szabályozó része) jóindulatú daganata kialakulásának. A PHTS/Cowden-szindrómás betegeknél is gyakrabban figyeltek meg autizmust és fejlődési lemaradást.
Hogyan öröklődik a PHTS/Cowden-szindróma?
Mindenkinek van két példánya a PTEN génből. A PHTS-ben szenvedőknek mutációja van a PTEN génpárjuk egyik példányában. A mutációt tartalmazó gén másolata továbbadható a következő generációknak. 50 százalék annak az esélye, hogy egy PHTS-ben szenvedő személy gyermeke örökölje a mutációt hordozó gén másolatát. 50 százalék annak az esélye is, hogy nem örökölné a mutációt.
A PHTS/Cowden-szindrómával diagnosztizált embereknek tájékoztatniuk kell családtagjaikat a diagnózisukról, és ösztönözniük kell őket genetikai tanácsadásra. Azoknál a Cowden-szindrómában szenvedő betegeknél, akiknél nincs PTEN génmutáció, a családtagoknak szükségük lehet egy orvosgenetikus értékelésére, hogy megállapítsák, megfelelnek-e a Cowden-szindróma diagnózisának klinikai kritériumainak.
Ez magában foglalja a személyes történetük értékelését, a családtörténet feltárását és a genetikai vizsgálatot, ha korábban PTEN génmutációt azonosítottak a családban. A beteg és családja egészségének megőrzésére és a rák megelőzésére vonatkozó ajánlásokat is közölnek.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a PHTS/Cowden-szindróma?
A PHTS-t akkor diagnosztizálják, ha mutációt találnak a PTEN génben. A Nemzetközi Cowden Konzorcium kritériumokat (irányelveket) dolgozott ki a Cowden-szindróma diagnózisának felállítására. Ezenkívül mind a National Comprehensive Cancer Network, mind a Cleveland Clinic megállapította a PHTS/Cowden-szindróma genetikai vizsgálatára vonatkozó irányelveket. Ezeket az új kutatások alapján gyakran frissítik.
A PHTS/Cowden-szindróma értékelését meg kell fontolni felnőttkori Lhermitte-Duclos betegségben, makrokefáliában és autizmusban/fejlődési késleltetésben szenvedőknél, számos és vegyes típusú gasztrointesztinális polipban vagy a PHTS/Cowden-szindróma jellemzőinek kombinációjában, például pajzsmirigy- és méhrákban. vagy mell- és veserák.
Ha a páciensről kiderül, hogy megfelel a klinikai vagy vizsgálati kritériumoknak, felajánlható a PTEN gén tesztelése. A genetikai vizsgálatot vérmintával végezzük. Amint egy mutációt azonosítanak egy páciensben, a családtagokat meg lehet vizsgálni az adott mutációra annak megállapítására, hogy a családban kinek van még PHTS-je.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a PHTS/Cowden-szindrómát?
Jelenleg nincs gyógymód a PHTS/Cowden-szindrómára. A betegek egész életen át tartó felügyeleten esnek át a jóindulatú és rákos daganatok megfigyelésére, hogy a problémákat a lehető legkorábbi, leginkább kezelhető időpontban észleljék.
A PHTS/Cowden-szindrómában szenvedőknek ajánlott:
- Speciális mellrákszűrés. Ennek tartalmaznia kell a 18 éves kortól kezdődő havi emlővizsgálatot, 25 éves kortól 6 havonta orvos vagy nővér által végzett emlővizsgálatot, valamint évente egyszer mammográfiát/emlő MRI-t 30-35 éves kortól vagy 5-10 évvel korábban. a család legfiatalabb mellrák diagnózisa. Vannak PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő férfiak, akiknél mellrák alakult ki. Bár a kockázat sokkal alacsonyabb, mint a nőknél, javasoljuk, hogy a férfiak havonta végezzenek emlővizsgálatot. Egyes nők, akiknél fokozott az emlőrák kockázata, fontolóra veszik a profilaktikus mastectomiát (a mell eltávolítását a rák megelőzésére).
- Pajzsmirigyrák szűrés. A PTEN mutációval rendelkező betegeknél a diagnózis felállításának korában a kiindulási pajzsmirigy ultrahang vizsgálatát javasoljuk, ezt követően legalább évente endokrin szakorvos által végzett nyomon követéssel.
- A vesék képalkotása 40 éves kortól 1-2 évente.
- Kiindulási kolonoszkópia (a vastag- és végbél vizsgálata hajlékony, világító csővel) 35 éves korban, vagy 5-10 évvel fiatalabb korban kell elvégezni, mint a család legkorábbi vastagbélrák diagnózisa, a nyomon követés a talált polipok számától és típusától függ. A hamartomatózisos polipok különféle típusai gyakran láthatók a felső gyomor-bél traktusban és a colorectumban PTEN-mutációval rendelkező személyeknél. A Cowden-szindróma diagnózisának megállapításához vagy megerősítéséhez a kiindulási felső endoszkópia javasolt. A gyomor és a vékonybél felső felső endoszkópos vizsgálata az alapvizsgálat eredményein alapul.
- Bőrgyógyászati kezelés ha szükséges.
- A PTEN-pozitív nőknek szintén fel kell keresniük egy nőgyógyászati onkológust, hogy megbeszéljék, milyen szűrést kell végezni az endometriumrák miatt. Megfontolandó az évenkénti véletlenszerű endometrium biopszia.
FIGYELEM: Nincsenek olyan tanulmányok, amelyek bizonyítják, hogy a rákszűrés hatékony a PHTS/Cowden-szindrómában szenvedő egyének esetében. Az ajánlások a rákgenetika és a PHTS/Cowden-szindróma szakértőinek véleményén alapulnak. A legtöbb rákszűréshez hasonlóan ezek az ajánlások remélhetőleg segítenek a rákos megbetegedések korai stádiumában történő felismerésében, amikor jobban kezelhetők, de nem tudják megakadályozni a rák kialakulását.
Discussion about this post