Veserák: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A vesék eltávolítják többek között a salakanyagokat és szabályozzák a vérnyomást. A veserák a sejtek abnormális növekedésével jár, amelyek tömeggé (tumorrá) épülnek fel. A kezelés gyakran műtétet foglal magában.

Áttekintés

Mik a vesék?

A vesék bab alakú szervek, amelyek a bordaív alatt helyezkednek el, a hát közepén. A legtöbb embernek két veséje van, mindegyik körülbelül egy ököl nagyságú, egy-egy a gerinc mindkét oldalán.

Mit csinálnak a vesék?

A vesék négy fő funkciót töltenek be a szervezetben:

A folyadékegyensúly fenntartására.
A salakanyagok eltávolítására.
A vérnyomás szabályozására.
A vérképződéshez és az erős csontok fenntartásához szükséges hormonok előállítása (a hormonok kémiai hírvivők, amelyek stimulálják vagy szabályozzák a sejtek vagy szervek tevékenységét.).

A vér áthalad a vesén, hogy megtisztuljon, mielőtt visszatér a szívbe. A vér két éren keresztül, az úgynevezett veseartériákon keresztül jut be a vesékbe. A vesén belül milliónyi apró struktúra, úgynevezett nefron található. A nefronok a tényleges szűrők, amelyek eltávolítják a salakanyagokat és a folyadékot a vérből.

A vesék vizeletet is termelnek, amely felesleges vízből és a vérből kiszűrt salakanyagokból áll. A vizelet a húgyhólyagba (ballon alakú tárolótasak) jut el két csövön, úgynevezett ureteren keresztül. A húgyhólyag a vizeletet üríti ki a testből (vizelés) egy másik csövön keresztül, amelyet a húgycsőnek neveznek.

A vesék szabályozzák a vérnyomást azáltal, hogy szabályozzák, hogy mennyi víz van a vérben (vértérfogat). A nagyobb vértérfogat azt jelenti, hogy a szívnek több folyadékot kell pumpálnia, és nagyobb erő hat az erek falára, ami magasabb vérnyomást eredményez. A vesék szabályozzák a vér mennyiségét egy speciális hormon kiválasztásával és bizonyos vegyi anyagok egyensúlyának megváltoztatásával a vérben. Ezek a vegyszerek közé tartozik a kálium és a nátrium.

A vesék számos fontos hormont is termelnek, többek között:

Eritropoetin: Ez a hormon beindítja a csontvelőt (a test nagy csontjaiban lévő puha, szivacsos szövetet, ahol vérsejtek képződnek), hogy vörösvértesteket termeljenek. A vörösvértestek oxigént szállítanak a szervezet sejtjeinek.
Renin: Ez a hormon szabályozza a vérnyomást.
kalcitriol: Ez a hormon utasítja a beleket, hogy szívják fel a kalciumot az elfogyasztott élelmiszerekből. A kalcium egy ásványi anyag, amely segít fenntartani a csontok és a fogak egészségét.

Mi a veserák?

A veserák a sejtek abnormális növekedése a veseszövetben. Idővel ezek a sejtek daganatnak nevezett tömeget alkotnak. A rák akkor kezdődik, amikor valami változást vált ki a sejtekben, és ezek kontrollálatlanul osztódnak. A rákos vagy rosszindulatú daganat átterjedhet (áttétet képezhet) más szövetekre és létfontosságú szervekre.

Melyek a veserák típusai?

A dokumentumban található információk a vesesejtes karcinómára vonatkoznak – a veserák leggyakoribb formájára. A veseráknak azonban különböző típusai vannak, beleértve:

Vesesejtes karcinóma (RCC): Ez a veserák leggyakoribb formája felnőtteknél, és az összes veserák 85%-át teszi ki. A vesesejtes karcinóma általában egyetlen daganatként alakul ki az egyik vesében, de mindkét vesét érintheti. A vesesejtes karcinóma azokban a sejtekben kezdődik, amelyek a vesén belüli nefronok részét képező kis csöveket borítják. (A vese a latin vese szó, a „carcinoma” kifejezés pedig olyan rákra utal, amely a szervet bélelő vagy borító sejtekben kezdődik.).
Átmeneti sejtes karcinóma: Az átmeneti sejtes karcinóma az összes veserák 6-7%-át teszi ki. Ez a rák általában azon a területen kezdődik, ahol az ureter a vese fő részéhez kapcsolódik. Ezt a területet vesemedence-nek nevezik. Átmeneti sejtes karcinóma is előfordulhat az ureterben vagy a hólyagban.
Veseszarkóma: Ez a veserák legkevésbé gyakori formája, a veserák eseteinek mindössze 1%-át teszi ki. A vesék kötőszöveteiben kezdődik, és ha nem kezelik, átterjedhet a közeli szervekre és csontokra.
Wilms-daganat: Ez a veserák leggyakoribb típusa gyermekeknél. Ez a veserák körülbelül 5%-áért felelős.

Milyen gyakori a veserák?

Az Egyesült Államokban a veserák az összes rák körülbelül 3,7 százalékát teszi ki. Évente több mint 62 000 amerikainál diagnosztizálnak veserákkal. A veserák kockázata az életkorral növekszik. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

A veserák szakaszai

I. szakasz: A daganat 7 cm átmérőjű vagy kisebb, és csak a vesében található. Nem terjedt át a nyirokcsomókra vagy más szövetekre. (A nyirokcsomók kis „szűrők”, amelyek megfogják a csírákat és a rákos sejteket, és tárolják a fertőzések elleni sejteket.).
szakasz II: A daganat nagyobb, mint 7 cm, de még mindig csak a vesében van. Nem terjedt át a nyirokcsomókra vagy más szövetekre.
szakasz III: A daganat átterjedt a nagyobb erekbe – a vesevénába és a vena cava inferiorba – vagy a vesét körülvevő szövetbe vagy a közeli nyirokcsomókba.
szakasz IV: A daganat a vesén kívül a mellékvesére (a vese tetején elhelyezkedő kis mirigyre) vagy a távoli nyirokcsomókra vagy más szervekre terjedt.

A daganatokat osztályozzák is, ami a daganat minősítésének egyik módja a sejtjei rendellenes megjelenése alapján. A tumor osztályozása azt is megmondhatja az orvosnak, hogy a daganat milyen gyorsan nő. Azokat a daganatokat, amelyek sejtjei nem hasonlítanak normál sejtekhez, és gyorsan osztódnak, magas fokú daganatoknak nevezik. A magas fokú daganatok gyorsabban nőnek és terjednek, mint az alacsony fokú daganatok.

Tünetek és okok

Mi okozza a veserákot?

A veserák pontos oka nem ismert, de számos kockázati tényezőt azonosítottak. A kockázati tényező olyan tulajdonság vagy viselkedés, amely növeli a betegség kialakulásának esélyét. A veserák kockázati tényezői a következők:

Dohányzó: A dohányosok nagyobb kockázatnak vannak kitéve a veserák kialakulásának. Ezenkívül minél tovább dohányzik egy személy, annál nagyobb a kockázat.
Elhízottság: Az elhízás a veserák kockázati tényezője. Ráadásul minél nagyobb a túlsúlya egy személynek, annál nagyobb a kockázat.
Magas vérnyomás: Magas vérnyomásnak is nevezik, a magas vérnyomást összefüggésbe hozták a veserák fokozott kockázatával.
Családi történelem: Azoknál, akiknek családtagjai veserákban szenvednek, megnövekedhet a rák kialakulásának kockázata.
Sugárzás: Azoknál a nőknél, akiket a reproduktív szervek rákja miatt sugárzással kezeltek, kissé megnőhet a veserák kialakulásának kockázata.
Génváltozások (mutációk): A gének utasításokat tartalmaznak a sejt működéséhez. Bizonyos gének megváltozása növelheti a veserák kialakulásának kockázatát.
Hosszú távú dialízis kezelés: A dialízis a vér tisztításának folyamata egy speciális gépen keresztül. A dialízist akkor alkalmazzák, ha egy személy veséi nem működnek megfelelően.
Gumós szklerózis: A gümős szklerózis rohamokat és értelmi fogyatékosságot okozó betegség, valamint daganatok kialakulását számos különböző szervben.
Von Hippel-Lindau (VHL) betegség: Az ebben az öröklött rendellenességben szenvedőknél nagyobb a veserák kialakulásának kockázata. Ez a rendellenesség nem rákos daganatokat okoz az erekben, jellemzően a szemekben és az agyban.

Mik a veserák tünetei?

Előfordulhat, hogy a veserák korai szakaszában semmilyen észrevehető tünetet nem okoz. A daganat növekedésével azonban a tünetek megjelenhetnek. Emiatt a veserákot gyakran nem diagnosztizálják, amíg el nem kezd terjedni.

A veserák tünetei a következők lehetnek:

Vér a vizeletben (hematuria nevű állapot).
Csomó vagy tömeg a vese területén.
Fájdalom az oldalon.
Fáradtság.
A rossz közérzet általános érzése.
Étvágytalanság és/vagy súlycsökkenés.
Alacsony fokú láz.
Csontfájdalom.
Magas vérnyomás.
Vérszegénység (olyan állapot, amely abból ered, hogy nincs elég vörösvérsejt).

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a veserák?

Ha tünetei vannak, orvosa teljes kórtörténetet és fizikális vizsgálatot végez. Az orvos bizonyos vizsgálatokat is rendelhet, amelyek segíthetnek a rák diagnosztizálásában és értékelésében. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:

Vizeletvizsgálatok: Vizeletmintát vizsgálnak meg annak megállapítására, hogy tartalmaz-e vért. A vizeletminták vizsgálatakor még nagyon kicsi, szabad szemmel láthatatlan vérnyomok is kimutathatók.
Vérvétel: Ezeket a teszteket azért végzik, hogy megszámolják a különböző típusú vérsejtek számát, valamint megvizsgálják a különböző elektrolitokat a szervezetben. A vérvizsgálat kimutathatja, ha túl kevés a vörösvértest (vérszegénység), vagy ha a veseműködése károsodott (a kreatinin vizsgálatával).
Számítógépes tomográfia (CT vagy CAT) vizsgálat: Ez egy speciális röntgen, amely számítógép segítségével képsorozatot vagy szeletet hoz létre a test belsejéből. Ezt a vizsgálatot gyakran intravénás kontrasztanyaggal (festékkel) végzik. Előfordulhat, hogy a károsodott veseműködésű betegek nem kaphatják meg a festéket.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Ez egy olyan teszt, amely nagy mágnes, rádióhullámok és számítógép segítségével képeket készít a test belsejéről.
Ultrahang: Ez a teszt a testszöveteken keresztül továbbított nagyfrekvenciás hanghullámokat használ a monitoron megjelenített képek létrehozásához. Ez a teszt hasznos a daganatok kimutatásában, amelyek sűrűsége eltér az egészséges szövetektől.
Vesetömeg biopszia: Az eljárás során vékony tűt szúrnak a daganatba, és kis szövetmintát vesznek (biopszia). Az orvos mikroszkóp alatt megvizsgálja a szövetet, hogy megnézze, vannak-e rákos sejtek. Mivel a veserák biopsziája nem mindig teljesen megbízható, kezelőorvosa javasolhatja vagy nem javasolja ezt a vizsgálatot.

A legtöbb rákot stádium szerint csoportosítanak, a rák leírása, amely segít a kezelés megtervezésében. A rák stádiuma a következőkön alapul:

A daganat elhelyezkedése és mérete.
A nyirokcsomók érintettségének mértéke.
A rák átterjedésének mértéke más szövetekre és szervekre, ha van egyáltalán.

Az orvos különféle tesztekből, köztük CT-ből, MRI-ből és biopsziából származó információkat használ fel a rák stádiumának meghatározására.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik a veserákot?

A kezelés a rák típusától, a daganat stádiumától és fokozatától, valamint a beteg életkorától és általános egészségi állapotától függ.

A műtét a veserák leggyakoribb kezelése. Számos sebészeti lehetőség mérlegelhető, beleértve:

Részleges nephrectomia: A sebész a vesének csak azt a részét távolítja el, amely a daganatot tartalmazza.
Radikális nephrectomia: A sebész eltávolítja az egész vesét és a vese körüli szövetek egy részét. Néhány nyirokcsomó a területen szintén eltávolítható.

Ha az egyik vesét eltávolítják, a fennmaradó vese általában mindkét vese munkáját képes ellátni.

A műtét a választott kezelés a veserák legtöbb szakaszában. A veserák kemoterápiájában sok viszonylag új szer létezik, amelyek blokkolják a daganat véráramlását és remisszióba helyezik azt. Ezeket a gyógyszereket általában szájon át veszik be, és általában jól tolerálhatók. A másik megközelítés az, hogy olyan gyógyszert használnak, amely aktiválja a szervezet saját immunrendszerét a daganat elleni küzdelemben.

Néhány veserákos ember klinikai vizsgálatokban vesz részt. A klinikai vizsgálatok olyan kutatási programok, amelyeket páciensekkel végeznek az új orvosi kezelések, gyógyszerek vagy eszközök értékelésére. Klinikai kísérleteket is végeznek új kemoterápiás gyógyszerekkel és a veserákban szenvedő betegek biológiai terápia alkalmazásának új módjaival.

Megelőzés

Megelőzhető a veserák?

Mivel a veserák pontos oka nem ismert, nincs ismert megelőzés sem. A kockázatot azonban csökkentheti, ha abbahagyja a dohányzást, és elkerüli az azbesztnek és kadmiumnak való kitettséget.

Kitekintés / Prognózis

Milyenek a kilátások a veserákban szenvedők számára?

A gyógyulás esélye a rák típusától és stádiumától függ (akár csak a vesében van-e, vagy a szervezet más részeire is átterjedt). A gyógyulás esélye a beteg általános egészségi állapotától is függ.

Mint a legtöbb rák, a veserák is leginkább akkor kezelhető, ha korai stádiumában észlelik. Általában, ha a rákot korán észlelik, még mielőtt áttörné a vese külső borítását, a veserák gyakran gyógyítható.