Emésztőrendszeri betegségek: tünetek, kezelés és okok

Mik azok a gyomor-bélrendszeri betegségek?

A gyomor-bélrendszeri betegségek a gyomor-bélrendszert (GI) érintik a szájtól a végbélnyílásig. Két típusa van: funkcionális és szerkezeti. Néhány példa az émelygés/hányás, az ételmérgezés, a laktóz intolerancia és a hasmenés.

Mik azok a funkcionális gyomor-bélrendszeri betegségek?

A funkcionális betegségek azok, amelyekben a gyomor-bél traktus normálisnak tűnik a vizsgálat során, de nem mozog megfelelően. Ezek a leggyakoribb problémák, amelyek a GI-rendszert (beleértve a vastag- és végbelet is) érintik. A székrekedés, az irritábilis bél szindróma (IBS), az émelygés, az ételmérgezés, a gázképződés, a puffadás, a GERD és a hasmenés gyakori példák.

Számos tényező felboríthatja a gyomor-bél traktusát és annak motilitását (mozgástartási képességét), többek között:

• Rostszegény étrend fogyasztása.
• Nem mozog eleget.
• Utazás vagy egyéb rutinváltozások.
• Nagy mennyiségű tejtermék fogyasztása.
• Feszültség.
• Ellenáll a székletürítési vágynak, valószínűleg aranyér miatt.
• Hasmenés elleni gyógyszerek túlzott használata, amelyek idővel gyengítik a bélmozgást, az úgynevezett motilitást.
• Kalciumot vagy alumíniumot tartalmazó antacid gyógyszerek szedése.
• Bizonyos gyógyszerek (különösen antidepresszánsok, vastabletták és erős fájdalomcsillapítók, például kábítószerek) szedése.
• Terhesség.

Mik azok a strukturális gyomor-bélrendszeri betegségek?

A strukturális gasztrointesztinális betegségek azok, amelyeknél a bél a vizsgálat során rendellenesnek tűnik, és nem is működik megfelelően. Néha a szerkezeti rendellenességet sebészeti úton kell eltávolítani. A strukturális GI-betegségek gyakori példái közé tartoznak a szűkületek, szűkület, aranyér, divertikuláris betegség, vastagbélpolipok, vastagbélrák és gyulladásos bélbetegség.

Székrekedés

A székrekedés, amely funkcionális probléma, megnehezíti a székletürítést (vagy a székletürítést), a széklet ritka (hetente kevesebb, mint háromszor) vagy hiányos. A székrekedés oka általában a nem megfelelő „durva takarmány” vagy a rost hiánya az étrendben, vagy a szokásos rutin vagy étrend megzavarása.

A székrekedés megerőltetést okoz a székletürítés során. Kis, kemény székletet és néha végbélproblémákat, például repedéseket és aranyéreket okozhat. A székrekedés ritkán annak a jele, hogy súlyosabb egészségügyi állapota van.

A székrekedést a következőképpen kezelheti:

• A rost és a víz mennyiségének növelése az étrendben.
• Rendszeresen végezzen gyakorlatokat, és növelje a gyakorlatok intenzitását az elviselhetőség szerint.
• A belek mozgatása, amikor arra vágyik (a késztetésnek való ellenállás székrekedést okoz).

Ha ezek a kezelési módszerek nem működnek, hashajtók adhatók hozzá. Ne feledje, hogy gondoskodnia kell arról, hogy naprakész legyen a vastagbélrákszűrésével. Mindig kövesse a hashajtó gyógyszerre vonatkozó utasításokat, valamint az egészségügyi szolgáltató tanácsait.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritábilis bél szindróma (más néven görcsös vastagbél, irritábilis vastagbél, IBS vagy ideges gyomor) olyan funkcionális állapot, amelyben a vastagbél izomzata a „normálisnál” gyakrabban vagy ritkábban összehúzódik. Bizonyos ételek, gyógyszerek és érzelmi stressz olyan tényezők, amelyek kiválthatják az IBS-t.

Az IBS tünetei a következők:

• Hasi fájdalom és görcsök.
• Túlzott gáz.
• Puffadás.
• A székletürítési szokások megváltozása, például a normálisnál keményebb, lazább vagy sürgősebb széklet.
• Váltakozó székrekedés és hasmenés.

A kezelés magában foglalja:

• A túlzott koffein elkerülése.
• Növelje a rosttartalmát az étrendben.
• Annak ellenőrzése, hogy mely élelmiszerek váltják ki az IBS-t (és kerülje ezeket az ételeket).
• A stressz minimalizálása vagy a stressz kezelésének különböző módjainak megtanulása.
• Az egészségügyi szolgáltató által előírt gyógyszerek szedése.
• Kerülje a kiszáradást, és egész nap jól hidratáljon.
• Kiváló minőségű pihenés/alvás.

Aranyér

Az aranyér kitágult vénák az anális csatornában, szerkezeti betegség. Ezek duzzadt erek, amelyek az anális nyílást szegélyezik. Ezeket a székletürítés során fellépő megerőltetésből származó krónikus túlnyomás, tartós hasmenés vagy terhesség okozza. Kétféle aranyér létezik: belső és külső.

Belső aranyér

A belső aranyér az anális nyílás belsejében lévő erek. Amikor a megerőltetés következtében a végbélnyílásba esnek, ingerültté válnak és vérezni kezdenek. Végül a belső aranyér eléggé leeshet ahhoz, hogy kiessen (süllyedjen vagy kilógjon) a végbélnyílásból.

A kezelés magában foglalja:

• A székletürítési szokások javítása (például a székrekedés elkerülése, a székletürítés közbeni megerőltetés mellőzése és a belek mozgatása, amikor arra vágyik).
• Egészségügyi szolgáltatója lekötési szalagokat használ az erek eltávolítására.
• Az egészségügyi szolgáltató műtéti úton eltávolítja őket. Műtétre csak kis számú, nagyon nagy, fájdalmas és tartós aranyérben szenvedő embernél van szükség.

Külső aranyér

A külső aranyér olyan vénák, amelyek közvetlenül a bőr alatt helyezkednek el a végbélnyílás külső oldalán. Előfordul, hogy megerőltetés után a külső aranyér vénák felrobbannak, és vérrög képződik a bőr alatt. Ezt a nagyon fájdalmas állapotot „halomnak” nevezik.

A kezelés magában foglalja a vérrög és a véna helyi érzéstelenítésben történő eltávolítását és/vagy magának az aranyérnek az eltávolítását.

Anális repedések

Az anális repedések is szerkezeti betegség. Ezek repedések vagy repedések az anális nyílás bélésében. Az anális repedés leggyakoribb oka a nagyon kemény vagy vizes széklet áthaladása. Az anális nyálkahártya repedése feltárja a mögöttes izmokat, amelyek szabályozzák a széklet áthaladását a végbélnyíláson és a testből. Az anális repedés az egyik legfájdalmasabb probléma, mivel a széklet vagy levegő hatására a kitett izmok irritálódnak, és a székletürítés után heves égető fájdalmat, vérzést vagy görcsöt okoznak.

Az anális repedések kezdeti kezelése fájdalomcsillapítót, élelmi rostokat tartalmaz a nagy, terjedelmes széklet előfordulásának csökkentésére és ülőfürdőket (néhány hüvelyknyi meleg vízben ülve). Ha ezek a kezelések nem enyhítik a fájdalmat, műtétre lehet szükség a záróizom helyreállításához.

Perianalis tályogok

Perianális tályogok, amelyek szintén szerkezeti betegség, akkor fordulhatnak elő, ha a végbélnyílás belsejében nyíló apró anális mirigyek elzáródnak, és az ezekben a mirigyekben mindig jelen lévő baktériumok fertőzést okoznak. Amikor genny alakul ki, tályog képződik. A kezelés magában foglalja a tályog kiürítését, általában helyi érzéstelenítésben az egészségügyi szolgáltató irodájában.

Anális fisztula

Az anális sipoly – ismét egy strukturális betegség – gyakran egy tályog kiürülését követi, és egy abnormális csőszerű járat az anális csatornából a bőrön a végbélnyílás közelében lévő lyukba. Az anális csatornán áthaladó test salakanyagai ezen az apró csatornán keresztül kikerülnek a bőrön keresztül, viszketést és irritációt okozva. A fisztulák vízelvezetést, fájdalmat és vérzést is okoznak. Ritkán gyógyulnak meg maguktól, és általában műtétre van szükségük a tályog kiürítésére és a sipoly „lezárására”.

Egyéb perianális fertőzések

Néha a végbélnyílás közelében lévő bőrmirigyek megfertőződnek, és ki kell üríteni, mint ebben a szerkezeti betegségben. Közvetlenül a végbélnyílás mögött tályogok képződhetnek, amelyek kis szőrcsomót tartalmaznak a medence hátsó részén (ezt pilonidal cisztának nevezik).

A végbélnyílást érintő szexuális úton terjedő betegségek közé tartozik az anális szemölcsök, a herpesz, az AIDS, a chlamydia és a gonorrhoea.

Divertikuláris betegség

A divertikulózis szerkezeti betegsége a vastagbél izomfalában kialakuló kis kiürülések (divertikulák) a bél legyengült területein. Általában a szigmabélben, az alsó vastagbél nagynyomású területén fordulnak elő.

A divertikuláris betegség nagyon gyakori, és a 40 év felettiek 10%-ánál, a 60 év felettiek 50%-ánál fordul elő a nyugati kultúrákban. Gyakran az okozza, hogy az étrendben túl kevés durva takarmány (rost). A divertikulózis időnként divertikulitiszsé fejlődhet/fejlődik

A divertikuláris betegség szövődményei a kiürült emberek körülbelül 10%-ánál fordulnak elő. Ide tartozik a fertőzés vagy gyulladás (divertikulitisz), a vérzés és az elzáródás. A divertikulitisz kezelése magában foglalja a székrekedés és néha az antibiotikumok kezelését, ha valóban súlyos. Legvégső esetben műtétre van szükség azoknál, akiknél jelentős szövődmények lépnek fel a vastagbél érintett szegmensének eltávolítására.

Vastagbélpolipok és rák

Évente 130 000 amerikainál diagnosztizálnak vastagbélrákot, amely a rák második leggyakoribb formája az Egyesült Államokban. Szerencsére a korai felismerés és kezelés előrehaladtával a vastagbélrák a betegség egyik legjobban gyógyítható formája. Különféle szűrővizsgálatok segítségével már jóval a tünetek megjelenése előtt megelőzhető, felismerhető és kezelhető a betegség.

A szűrés fontossága

Szinte minden vastag- és végbélrák polipként, jóindulatú (nem rákos) növekedésként kezdődik a vastag- és végbelet bélelő szövetekben. A rák akkor alakul ki, amikor ezek a polipok növekednek, és rendellenes sejtek alakulnak ki, és elkezdenek behatolni a környező szövetekbe. A polipok eltávolítása megakadályozhatja a vastagbélrák kialakulását. Szinte minden rákmegelőző polip fájdalommentesen eltávolítható egy kolonoszkópnak nevezett rugalmas, megvilágított cső segítségével. Ha nem észlelik korai stádiumban, a vastag- és végbélrák az egész szervezetben elterjedhet. A fejlettebb rák bonyolultabb műtéti technikákat igényel.

A vastagbélrák legtöbb korai formája nem okoz tüneteket, ami különösen fontossá teszi a szűrést. Amikor a tünetek megjelennek, a rák már előrehaladott állapotban lehet. A tünetek közé tartozik a székletben vagy a székletbe keveredett vér, a normális székletürítési szokások megváltozása, a széklet szűkülete, hasi fájdalom, fogyás vagy állandó fáradtság.

A vastag- és végbélrák legtöbb esetét a következő négy módszer egyikén észlelik:

• A vastag- és végbélrák átlagos kockázatának kitett emberek szűrésével 45 éves kortól.
• A vastag- és végbélrák nagyobb kockázatának kitett emberek szűrésével (például, akiknek családjában vagy személyes anamnézisében vastagbélpolip vagy rák szerepel).
• Tünetekkel küzdő betegek bélrendszerének vizsgálatával.
• Véletlen találkozás egy rutinellenőrzésen.

A korai felismerés a legjobb esély a gyógyulásra.

Vastagbélgyulladás

A vastagbélgyulladásnak számos típusa létezik, amelyek olyan állapotok, amelyek bélgyulladást okoznak. Ezek tartalmazzák:

• Fertőző vastagbélgyulladás.

• Colitis ulcerosa (oka ismeretlen).

• Crohn-betegség (oka ismeretlen).
• Ischaemiás vastagbélgyulladás (amit a vastagbélbe való elégtelenség okoz).
• Besugárzásos vastagbélgyulladás (sugárterápia után).

A vastagbélgyulladás hasmenést, végbélvérzést, hasi görcsöket és sürgősséget okoz (gyakran és azonnali ürítés szükséges). A kezelés a diagnózistól függ, amelyet kolonoszkópiával és biopsziával állítanak fel.

Megelőzés

Megelőzhetők-e a gyomor-bélrendszeri betegségek?

A vastag- és végbél számos betegsége megelőzhető vagy minimálisra csökkenthető az egészséges életmód fenntartásával, a helyes székelési szokások gyakorlásával és a rákszűréssel.

A vastagbéltükrözést átlagosan veszélyeztetett betegeknek 45 éves korban javasolják. Ha a családjában előfordult vastagbélrák vagy polip, akkor fiatalabb korban kolonoszkópia javasolt. A kolonoszkópia általában 10 évvel fiatalabb javasolt, mint az érintett családtag. (Például, ha testvérénél 45 évesen vastagbélrákot vagy polipokat diagnosztizáltak, akkor 35 évesen el kell kezdenie a szűrést.)

Ha kolorektális rák tünetei vannak, azonnal forduljon egészségügyi szolgáltatójához. A gyakori tünetek a következők:

• A normál székletürítési szokások megváltozása.
• Vér a székletben vagy a székletben, amely világos vagy sötét.
• Szokatlan hasi vagy gázfájdalmak.
• Nagyon keskeny zsámoly.
• Olyan érzés, hogy a bél nem ürült ki teljesen a székletürítés után.
• Megmagyarázhatatlan fogyás.
• Fáradtság.
• Vérszegénység (alacsony vérszám).

Más típusú gyomor-bélrendszeri betegségek

Sok más gyomor-bélrendszeri betegség is létezik. Néhányat megvitatunk, de másokat itt nem tárgyalunk. Egyéb funkcionális és szerkezeti betegségek közé tartozik a peptikus fekélybetegség, gyomorhurut, gyomor-bélhurut, cöliákia, Crohn-betegség, epekő, széklet inkontinencia, laktóz intolerancia, Hirschsprung-kór, hasi összenövések, Barrett-nyelőcső, vakbélgyulladás, emésztési zavarok (diszpepsia), intestinalis obstrukció , rövid bél szindróma, Whipple-kór, Zollinger-Ellison szindróma, felszívódási zavarok és hepatitis.