Tardív dyskinesia: mozgási zavarok, arcticik és tünetek

A tardív diszkinézia bizonyos gyógyszerek nem gyakori mellékhatása. Azok az emberek, akiknél ez a kábítószer okozta mozgászavar alakul ki, nem tudják kontrollálni az arcmozgásokat. Arc-ticket alakítanak ki, mint például az ajakverés, a nyelv lökése és a gyors pislogás. Előfordulhat olyan gyógyszerek vagy antipszichotikumok miatt, amelyek mentális betegségeket kezelnek. A tünetek elmúlhatnak, ha gyógyszert vált.

Áttekintés

Mi az a tardív diszkinézia?

A tardív diszkinézia gyógyszer okozta mozgászavar. Különleges gyógyszerek szedése, gyakran mentális egészségi rendellenességek miatt, okozhatja.

A tardív diszkinézia önkéntelen (nem tudod irányítani) arc ticket (hirtelen mozdulatokat) okoz. Ellenőrizhetetlen mozgásokat is okozhat, mint például az ajakverés.

A „késő” jelentése késve vagy késve. A „diszkinézia” akaratlan izommozgásokra utal. Ennél az állapotnál késés telik el a gyógyszer elkezdése és a diszkinézia kialakulása között. A legtöbb ember évekig szed gyógyszert, mielőtt kialakul a rendellenesség.

Mennyire gyakori a tardív diszkinézia?

A tardív diszkinézia több mint 500 000 amerikait érint. Becslések szerint az antipszichotikus (neuroleptikus) gyógyszereket hosszú éveken át szedő emberből 1-nél jelentkezik ez a probléma.

Tünetek és okok

Mi okozza a tardív diszkinéziát?

Bizonyos gyógyszerek tardív diszkinéziát okoznak. Ezek a gyógyszerek mentális betegségek, gyomorproblémák és neurológiai problémák kezelésére szolgálnak.

Az egészségügyi szolgáltatók nem tudják, hogy egyeseknél, akik gyógyszert szednek, miért alakul ki tardív diszkinézia, míg másoknak soha nincs problémájuk.

A dopaminreceptor-blokkoló gyógyszerek (dopamin-antagonisták) nagy valószínűséggel tardív diszkinéziát okoznak. Az idegrendszerben lévő idegsejtek (neuronok) dopamint termelnek. Ez a vegyi anyag neurotranszmitter. Ez azt jelenti, hogy üzeneteket küld a dopaminreceptoroknak (az agyban és az idegekben lévő fehérjéknek). A kettő együtt dolgozik idegi jelek küldésében, amelyek szabályozzák a test mozgásait.

Az agyában bekövetkező kémiai változások egyes embereket érzékenyebbé tehetnek a dopaminra. Ez a nagy érzékenység arra készteti az idegeket, hogy eltúlzott, akaratlan testmozgásokat váltsanak ki.

Kit fenyeget a tardív diszkinézia?

A tardív diszkinézia minden korosztályt, nemet, rasszt és etnikumot érint. Az idősebb, fekete vagy női embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a probléma.

Bizonyos tényezők növelik a kockázatot, többek között:

Cukorbetegség.
Humán immunhiány vírus (HIV).
A szerhasználat zavara.
Traumás agysérülés (TBI).

Milyen gyógyszerek okoznak tardív diszkinéziát?

A tardív diszkinéziát okozó gyógyszerek a következők:

Antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek.
Dopamin-receptor blokkolók (dopamin antagonisták).
Lítium.
Malária gyógyszerek.
Neuroleptikumok (antipszichotikus szerek vagy nyugtatók).
Hányinger elleni szerek (hányáscsillapítók).

Milyen állapotok kapcsolódnak a tardív diszkinéziához?

A hangulatzavarok és más mentális egészségügyi problémák kezelésére szolgáló bizonyos gyógyszerek növelhetik a tardív diszkinézia kockázatát. Ezek a mentális egészségügyi problémák a következők:

Szorongás és depresszió.
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD).
Bipoláris zavar.
Tévedés (pszichózis).
Táplálkozási zavarok.
Obszesszív-kompulzív zavar (OCD).
Poszttraumás stressz zavar (PTSD).
Skizofrénia és skizoaffektív rendellenesség.

Az emésztőrendszeri rendellenességek kezelésére szolgáló hányáscsillapító (hányinger) gyógyszerek tardív diszkinéziát okozhatnak:

Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD).
Gastroparesis.
Hányinger és hányás.

Azoknál az embereknél, akik gyógyszert szednek ezen neurológiai problémák kezelésére, tardív diszkinézia alakulhat ki:

Elmebaj.
Epilepszia és görcsrohamok.
Parkinson kór.

Mik a tardív diszkinézia tünetei?

Körülbelül 10 tardív diszkinéziában szenvedő ember közül 7-nél jelentkeznek enyhe tünetek. De a tünetek idővel rosszabbodhatnak. A stressz időszakaiban is felerősödhetnek. A tardív diszkinézia gyakran elmúlik alvás közben.

A tardív diszkinéziában szenvedők esetleg nincsenek tudatában annak, hogy önkéntelen arcmozgást végeznek, például:

Gyorsan villog.
Rágó mozdulatok.
Grimaszolva vagy homlokráncolva.
Ajkak ütögetése vagy szopási mozdulatok a szájjal.
Nyelvének kinyújtása vagy orcájának belsejének tapintása a nyelvével.

A tardív diszkinézia hatással lehet a test más részeire is. Te talán:

Végezzen ismétlődő ujjmozdulatokat, például zongorázzon.
Nyújtsa vagy ringassa a medencéjét.
Sétáljon kacsaszerű járással.

Mikor jelennek meg a tardív diszkinézia tünetei?

A legtöbb ember évekig szed gyógyszert, mielőtt tardív dyskinesia alakulna ki. Ritkán a tünetek a gyógyszer elkezdését követő három hónapon belül jelentkeznek.

Nem valószínű, hogy tardív dyskinesia alakul ki, ha néhány hétig szed gyógyszert. Bár ritka, néhány embernél tardív diszkinézia alakul ki a gyógyszer abbahagyása után.

Mennyi ideig tartanak a tardív diszkinézia tünetei?

A tardív diszkinézia általában megszűnik vagy csökken, ha abbahagyja a gyógyszer szedését vagy csökkenti az adagot. Néhány embernek azonban tartós tünetei vannak, még akkor is, ha a gyógyszert abbahagyják. A gyógyszer vagy az adagolás megváltoztatása előtt beszéljen egészségügyi szolgáltatójával.

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a tardív diszkinézia?

Ha olyan gyógyszert szed, amely tardív diszkinéziát okozhat, az egészségügyi szolgáltató figyelni fogja a problémákat.

Ha tünetek jelentkeznek, egészségügyi szolgáltatója bizonyos vizsgálatokat javasolhat. Ezek a tesztek kizárhatnak más mozgászavarokat, például a Parkinson-kórt.

Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

Fizikai vizsga az idegrendszer működésének felmérésére.
Vérvizsgálatok és vizeletvizsgálat fertőzések, betegségek és egyéb problémák ellenőrzésére.
Elektroencefalogram (EEG) az agy elektromos aktivitásának mérésére.
Elektromiográfia (EMG) az izmok és az idegek közötti kommunikáció mérésére.

Kezelés és kezelés

Mik a tardív diszkinézia szövődményei?

A tardív diszkinézia öntudatossá tehet. Elzárkózhatsz az emberektől. Az elszigeteltség azonban depressziót vagy szorongást okozhat vagy ronthat. Az állapot befolyásolhatja munkaképességét. Ez megterhelheti a szeretteivel való kapcsolatokat is.

Kis számú embernél (kb. 3%) súlyos tünetek jelentkeznek, amelyek befolyásolhatják az életminőséget. Ritkán ezek a problémák életveszélyesek. Tartalmazzák:

Légzési problémák.
Fogászati problémák.
Nyelési nehézség.
Visszafordíthatatlan arcváltozások, például lelógó szemhéj vagy száj.
Beszéd nehézségei.

Hogyan kezelhető vagy kezelhető a tardív diszkinézia?

Egészségügyi szolgáltatója fokozatosan csökkentheti a gyógyszeradagot. Végül leállíthatja a gyógyszert. Ha folyamatos kezelésre van szüksége, egészségügyi szolgáltatója más gyógyszert is felírhat.

Néhány embernél ezek a változások véget vetnek a tardív diszkinézia tüneteinek. Csak az egészségügyi szolgáltató felügyelete mellett végezzen gyógyszermódosítást.

Néhány embernek a gyógyszeres változtatások ellenére is vannak tünetei. Idővel a tünetek javulhatnak és elmúlhatnak. Ritkán a tünetek súlyosbodnak.

Ha a tünetek továbbra is fennállnak, ezek a kezelések segíthetnek:

Tetrabenazinaz egyetlen engedélyezett gyógyszer a mozgászavar tüneteinek kezelésére.
Botulinum toxin injekciók (Botox®), amely néhány hónapig blokkolja az arcideg jelzéseit.
Mély agyi stimulációegy beültethető eszköz, amely blokkolja a szabálytalan idegi jeleket az agy mozgásait irányító területein.

Megelőzés

Hogyan előzhetem meg a tardív diszkinéziát?

A tardív diszkinézia előre nem látható. Nem mindenkinél alakul ki tardív diszkinézia, aki bizonyos gyógyszereket szed.

Ha vannak olyan kockázati tényezői, amelyek hajlamosabbá teszik ezt a problémát, forduljon egészségügyi szolgáltatójához. Előfordulhat, hogy más gyógyszer szedésével megelőzheti a tardív diszkinéziát.

Kitekintés / Prognózis

Mi a prognózis (kilátások) a tardív diszkinéziában szenvedők számára?

A tünetek enyhítésének esélye jobb, ha korán észleli a tardív diszkinéziát. A gyógyszeres kezelés megváltoztatása megállíthatja a tüneteket, és megakadályozhatja azok súlyosbodását.

Vannak, akiknek a gyógyszerszedés abbahagyása után is akaratlan mozgásai vannak. A tünetek idővel súlyosbodhatnak.

Élni

Mikor hívjam az orvost?

Fel kell hívnia egészségügyi szolgáltatóját, ha a következőket tapasztalja:

Rágási, nyelési vagy beszéd nehézségei.
Az arc elváltozásai, például lelógó szemhéjak vagy tikk.
Önkéntelen arc- vagy testmozgások.

Milyen kérdéseket tegyek fel az orvosomnak?

Esetleg kérdezze meg egészségügyi szolgáltatóját:

Milyen gyógyszer okozta a tardív diszkinéziát?
Változtassam meg vagy hagyjam abba a gyógyszert?
Mi a legjobb kezelés számomra?
Figyelnem kell a szövődmények jeleit?

A tardív diszkinézia bizonyos gyógyszerek nem gyakori mellékhatása. Ezek a gyógyszerek mentális betegségeket, gyomorproblémákat és bizonyos neurológiai problémákat kezelnek. Sok embernél enyhülnek a tünetek, ha abbahagyják a gyógyszer szedését vagy módosítják az adagot. Ezeket a lépéseket csak egészségügyi szolgáltatója felügyelete mellett szabad megtennie. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, a kezelések enyhíthetik a tardív diszkinézia tüneteit.