Áttekintés
Mi az emfizéma?
Az emfizéma a tüdő olyan betegsége, amely általában sok évnyi dohányzás után alakul ki. Mind a krónikus hörghurut, mind az emfizéma a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) néven ismert tüdőbetegségek csoportjába tartozik. Amint kialakul, az emfizéma nem fordítható vissza. Ezért nagyon fontos, hogy ne dohányozzon, vagy abbahagyja a dohányzást.
Az emfizéma olyan állapot, amely a tüdő légzsákjai (alveolusai) falának károsodásával jár. Az alveolusok kicsi, vékony falú, nagyon törékeny légzsákok, amelyek csoportokban helyezkednek el a hörgők végén, mélyen a tüdőben. A normál tüdőben körülbelül 300 millió alveola található. Amikor levegőt lélegzel, az alveolusok megnyúlnak, oxigént vonnak be és szállítják a vérbe. Kilégzéskor az alveolusok összezsugorodnak, és a szén-dioxidot kiszorítják a testből.
Az emfizéma kialakulásakor az alveolusok és a tüdőszövet elpusztul. Ezzel a károsodással az alveolusok nem tudják támogatni a hörgőket. A csövek összeesnek, és „elzáródást” (elzáródást) okoznak, ami bezárja a levegőt a tüdőben. A tüdőben megszoruló túl sok levegő egyes betegeknél hordószerű megjelenést kölcsönözhet. Továbbá, mivel kevesebb az alveolus, kevesebb oxigén kerülhet a véráramba.
Ki kap emfizémát?
Az Egyesült Államokban több mint 3 millió embernél diagnosztizáltak tüdőtágulást. Több mint 11 millió amerikai szenved COPD-ben. Az emfizéma leggyakrabban 50 és 70 év közötti férfiaknál fordul elő.
Tünetek és okok
Mi okozza az emfizémát?
A dohányzás az első számú tényező. Emiatt a tüdőtágulás a légúti megbetegedések egyik leginkább megelőzhető típusa. Az otthoni és munkahelyi légszennyező anyagok, a genetikai (öröklött) tényezők (alfa-1 antitripszin hiány), valamint a légúti fertőzések is szerepet játszhatnak a tüdőtágulat kialakulásában.
A cigarettázás nemcsak a tüdőszövetet roncsolja, hanem a légutakat is irritálja. Ez gyulladást és károsodást okoz a hörgőcsöveket borító csillókban. Ez duzzadt légutakhoz, nyálkatermeléshez és a légutak tisztításának nehézségéhez vezet. Mindezek a változások légszomjhoz vezethetnek.
Mik az emfizéma tünetei?
Az emfizéma tünetei lehetnek köhögés, zihálás, légszomj, mellkasi szorító érzés és fokozott nyálkaképződés. Gyakran előfordul, hogy a tüneteket nem veszik észre, amíg a tüdőszövet legalább 50 százaléka el nem pusztul. Addig csak a légszomj és a fáradtság (fáradtság) fokozatos kialakulása lehet a tünet, ami összetéveszthető más betegségekkel. Azoknál az embereknél, akiknél tüdőtágulás alakul ki, fokozott a tüdőgyulladás, hörghurut és más tüdőfertőzések kockázata. Forduljon orvosához, ha az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik:
- Légszomj, különösen enyhe edzés vagy mászás közben
- Folyamatos érzés, hogy nem jut elég levegőhöz
- Hosszú távú köhögés vagy „dohányos köhögés”
- zihálás
- Hosszú távú nyálkatermelés
- Folyamatos fáradtság
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható az emfizéma?
Az emphysema diagnózisát nem lehet kizárólag a tünetek alapján felállítani. A diagnózis felállításához számos vizsgálatot alkalmaznak. Az egyik egyszerű teszt az, hogy megérinti a mellkasát, és sztetoszkóppal figyelni, hogy hol van-e a hang. Ez azt jelenti, hogy a levegő csapdába esett a tüdejében. Egyéb tesztek a következők:
-
röntgensugarak: A röntgensugarak általában nem hasznosak az emfizéma korai stádiumainak kimutatására. Azonban,
A röntgensugarak segíthetnek a mérsékelt vagy súlyos esetek diagnosztizálásában. Használható sima mellkasröntgen vagy CAT (számítógépes tomográfia) vizsgálat. A vizsgálat befejezése után a leolvasott értékeket összehasonlítják az egészséges vagy normál tüdő röntgenfelvételeivel. - Pulzoximetria: Ezt a tesztet oxigéntelítettségi tesztnek is nevezik. A pulzoximetriát a vér oxigéntartalmának mérésére használják. Ez úgy történik, hogy a monitort egy személy ujjához, homlokához vagy fülcimpájához rögzíti.
- Spirometria és tüdőfunkciós tesztek (PFT): Ez az egyik leghasznosabb teszt a légúti elzáródás meghatározására. A spirometria vagy PFT a tüdő térfogatát a légáramlás mérésével teszteli, miközben a beteg be- és kilélegzik. Ezt a tesztet úgy végezzük, hogy veszünk egy mély lélegzetet, majd fújunk egy csőbe, amely egy speciális géphez van csatlakoztatva. Ezeket a teszteket a hasonló nemű, korú, magasságú, súlyú és etnikai származású emberek normál eredményeivel hasonlítják össze.
- Artériás vérgáz: Ez a teszt méri az oxigén és a szén-dioxid mennyiségét az artériából származó vérben. Ezt a tesztet gyakran használják a tüdőtágulás súlyosbodásakor. Különösen hasznos annak meghatározásában, hogy a betegnek extra oxigénre van szüksége.
- Elektrokardiogram (EKG): Az EKG-k ellenőrzik a szívműködést, és arra használják, hogy kizárják a szívbetegséget, mint a légszomj okait.
Arról is beszélhet kezelőorvosával, hogy az alfa-1-antitripszin-hiány vizsgálata megfelelő-e az Ön számára.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik az emfizémát?
Mivel az emfizéma idővel súlyosbodhat, és nincs ismert gyógymód, a kezelés a csökkenés sebességének lassítására összpontosít. A kezelés típusa a betegség súlyosságától függ.
A dohányzás abbahagyása: Ha dohányzik, hagyja abba. Ez a legfontosabb lépés a tüdő védelmében. Soha nem késő abbahagyni. Orvosa segíthet megtalálni az Ön számára legmegfelelőbb dohányzás abbahagyási módszert.
Hörgőtágító gyógyszerek: Ezek a gyógyszerek ellazítják a légutak körüli izmokat. Gyakran használják az asztma kezelésére. A kézi inhalátorokon keresztül adott hörgőtágítók azonnali eredményeket produkálnak, és kevesebb mellékhatással járnak, mint az orális gyógyszerek.
Gyulladáscsökkentő gyógyszer: Ezek a gyógyszerek csökkentik a légutak gyulladását. Azonban ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú mellékhatásai közé tartozik a csontritkulás, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a zsír újraelosztása.
Oxigénterápia: Oxigénterápiát olyan betegek számára írnak elő, akiknek a tüdeje nem jut elegendő oxigénhez a vérhez (hipoxémia). Ezek a betegek nem tudnak elegendő oxigént felvenni a külső levegőből, és több oxigénhez kell jutniuk egy gépen (orrkéteren vagy arcmaszkon) keresztül.
Tüdőtérfogat-csökkentő műtét: A tüdőtérfogat-csökkentő műtét során a beteg tüdőszövet egy részét eltávolítják, majd a megmaradt szövetet összeillesztik. Ez csökkentheti a légzőizmokra nehezedő nyomást, és javíthatja a tüdő rugalmasságát (vagy nyújtását). A műtét eredménye nagyon ígéretes. Nem minden tüdőtágulásban szenvedő beteg jelölt erre a műtétre.
Milyen tippek vannak a tüdőtágulat kezelésére?
A további problémák megelőzésének vagy csökkentésének legjobb módja a légúti fertőzések megelőzése:
- Jó kézmosási módszerek gyakorlása
- Napi fogmosás és fogselyem, valamint étkezés után antibakteriális szájöblítő használata
- A légzőkészülék tisztán tartása
- Tartsa tisztán és pormentesen otthonát
- Minden évben influenza elleni oltás
- Az orvos által felírt edzésprogramot követve
- Az irritáló anyagok elkerülése, mint például:
- Cigaretta füst
- Kipufogó gáz
- Erős parfümök
- Tisztítószerek
- Festék/lakk
- Por
- Pollen
- Háziállat szőr
- Környezetszennyezés
Discussion about this post