Hallórendszer

Mi a hallás?

A hallás a hangok jelenlétének tudatosítására és a hang jelentésének meghatározására vonatkozik. Rezgésekkel kezdődik, amelyek a füleden (külső fülön, középfülön és belső fülön) az idegeiden keresztül eljutnak az agyadba – ahol hallasz.

Milyen részei vannak hallórendszerünknek?

A hallórendszer (auditív rendszer) sok különböző részből és szakaszból áll. A sikeres meghallgatáshoz mindezen részek és szakaszok megfelelő működéséhez szükség van.

• Külső fül: A cimpa a füle oldalán ül, és összegyűjti a környezet hangjait. A hallójárat a hangokat a dobhártyához vezeti.
• Középfül: A hallójáratból érkező hang megüti és megrezegteti a dobhártyát – egy membránt, amely elválasztja a külső fület a középfültől. A dobhártya három apró csontból álló sorozathoz kapcsolódik. Kalapácsként, üllőként és kengyelként ismerheti őket. Ahogy a dobhártya mozog, az apró csontok is mozognak.
• Belső fül: A középfülben lévő apró csontok sorozatának harmadik csontja egy másik vékony membránhoz kapcsolódik, amely elválasztja a középfület a belső fültől. A belső fül egy spirál alakú szerkezetből áll, amelyet cochleaként (vagyis csigaházként) ismerünk. A fülkagylóban található a hallás szerve, ahol több ezer apró sejtünk van, amelyeket szőrsejteknek nevezünk. A szőrsejteket stimulálják, és üzeneteket küldenek a hallóidegnek.
• Halló idegrendszer: A hallóideg a fülkagylótól az agytörzsben lévő állomásig (magként ismert) fut. Erről az állomásról az idegi impulzusok eljutnak az agyba – különösen a halántéklebenybe, ahol a hang jelentést kapcsol, és HALLUNK.

Milyen körülmények befolyásolhatják hallóképességünket?

Számos állapot, betegség és betegség okozhat hallásproblémát. Ezen állapotok többségét az egészségügyi szolgáltatók kezelhetik vagy kezelhetik. Íme néhány példa a hallását befolyásoló állapotokra:

• Öregedés: Minél tovább élünk, annál jobban ki vagyunk téve a hangoknak, a környezeti méreganyagoknak és a gyógyszereknek, és annál nagyobb egészségügyi problémákkal szembesülünk. Mindezek megviselik a hallásunkat. Tehát a halláskárosodás gyakori az idősebb lakosság körében – nem azért, mert idősek vagyunk, hanem azért, mert sok éve élünk.
• Sérülés/trauma: Ha pamut törlőkendőt vagy más tárgyakat tol a fülbe, dobhártya szúrást okozhat; egy kemény fülre ütés traumát, a fejsérülés pedig a fülön belüli töréseket okozhat. Ezek a példák hallásproblémákat eredményezhetnek, amelyek átmenetiek vagy állandóak lehetnek, és orvosi beavatkozást igényelhetnek.
• Betegség: A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség nagyobb kockázatot jelentenek a hallásproblémák számára, mivel csökken a fül és a hallórendszer vérellátása.
• Gyógyszer: A rák, fertőzések és szívbetegségek kezelésére használt számos gyógyszer károsíthatja a hallását. Ha ezeket a gyógyszereket szedi, hallását ellenőrizni kell a változások észlelése érdekében. Ha lehetséges, a gyógyszereket módosítani kell.
• Hangexpozíció: Ha túl hosszú ideig túl hangos hangoknak van kitéve, az károsíthatja a belső fül struktúráit, és halláskárosodást okozhat. Az expozíció lehet hosszú távú (például sok éven át egy gyárban végzett munka), vagy történhet egyetlen expozícióval (például lőfegyverekkel vagy petárdákkal). Minél nagyobb az expozíció, annál nagyobb a halláskárosodás. A hang által kiváltott halláskárosodás azonban 100%-ban megelőzhető hallásvédő eszközök, például füldugó vagy fülvédő használatával.
• Fülviasz: A hallójáratban lévő fülzsír normális és egészséges. A viasz azonban néha túl sok halmozódhat fel, és megakadályozhatja, hogy a hang a dobhártyához jusson, halláskárosodást okozva. Miután az egészségügyi szakember eltávolította a viaszt, a hallást helyre kell állítani.

Mikor hívjak hallásgondozót?

Hívjon vagy keressen fel egy egészségügyi szolgáltatót azonnali orvosi kezelés érdekében, ha hirtelen halláskárosodást tapasztal, még akkor is, ha csak az egyik fülében van. Előfordulhat, hogy a halláskárosodás kezelése nem lesz hatékony, ha késlelteti a kezelést.

A hallásgondozó szakorvosok eltérnek az Ön alapellátó orvosától. Tartalmazzák:

• Audiológus: Nem orvosi hallás- és egyensúlyproblémák diagnosztizálására és kezelésére képzett egészségügyi szakember.
• Fül-orr-gégész: Orvos, aki kezeli a fül-, orr- és torokproblémákat.
• Fülész: Szakember, akinek a gyakorlata a fülre és a fül- vagy hallásproblémák orvosi és sebészeti kezelésére korlátozódik.

Egyeztessen időpontot hallásgondozó szakemberhez, ha változást észlel hallás- vagy megértési képességében, vagy ha úgy tűnik, hogy mindenki motyog. A hallásvesztés nagyon fokozatosan fordulhat elő, ezért célszerű hallásvizsgálatot végezni az alapvonal eléréséhez, majd rendszeresen. Ez különösen igaz, ha a családjában előfordult halláskárosodás.

Hogyan tesztelik a hallásomat?

A hallás tesztelésére egy audiogram nevű tesztet adnak. A teszt során a szolgáltató a hangokat fejhallgatón keresztül játssza le. Ha hangot hall, megnyom egy gombot. Az eredmények a hallás képességét mérik. A vizsgálatok a szolgáltató vagy az audiológus rendelőjében zajlanak, hangszigetelt fülkében.

Hogyan tarthatom meg a hallásom egészségét?

Hallása védelme érdekében a következőket kell tennie:

• Használjon hallásvédő eszközöket (füldugókat vagy fültokokat) hangosabb tevékenységek során, beleértve a koncerteket, motorozást vagy motoros szánokat, vagy hangos gépekkel végzett munkát.
• Amikor személyes zenelejátszót hallgat, tartsa a hangerőt elég alacsony szinten, hogy hallja a körülötte lévő emberek beszédét. Egy másik jó szabály, hogy napi 90 percnél tovább ne lépje túl a 80%-ot.
• Ne ragasszon semmit a hallójáratába, beleértve a pamut törlőkendőket sem. Bármi, ami a hallójáratában van, dobhártya-repedést okozhat, vagy beszorulhat a hallójáratba.
• Kerülje a dohányzást, amely károsíthatja a keringést és károsíthatja a hallását.
• Rendszeres testmozgás segít megelőzni olyan egészségügyi problémákat, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, amelyek hallásproblémákat okozhatnak.
• A további károsodások elkerülése érdekében kezelje a krónikus betegségeket.