Áttekintés
Mi az a mellhártyagyulladás?
A mellhártya egy vékony membrán, amely a tüdő külső részét és a mellkasi üreg belsejét béleli. A mellhártyagyulladás e két szövetréteg gyulladása (duzzanata vagy irritációja).
A pleurális tér egy vékony terület a mellkas bélés és a tüdőt bélelő membrán között. A folyadék keni a mellhártya rétegeit, így azok lélegzetvétel közben simán elcsúsznak egymás mellett. Amikor a membránok begyulladnak, fájdalmasan dörzsölődnek egymáshoz.
A mellhártyagyulladás éles vagy szúró mellkasi fájdalmat és légszomjat okozhat. Pleuritisnek is nevezik.
Kit érint a mellhártyagyulladás?
A mellhártyagyulladás bizonyos alapbetegségekben, például fertőzésekben vagy autoimmun betegségekben szenvedőket érinthet. A mellhártyagyulladás minden korosztályban előfordul, de leggyakrabban 65 év felettieknél alakul ki. Ezeknél az embereknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki mellkasi fertőzések.
A mediterrán származású embereknél nagyobb a mellhártyagyulladás kockázata a családi mediterrán láznak nevezett örökletes állapot miatt. Családi mediterrán láz esetén egy genetikai mutáció (elváltozás) gyulladást okoz a mellkasban és a hasban.
Tünetek és okok
Mi okozza a mellhártyagyulladást?
Az orvosok nem mindig tudják, mi okozza a mellhártyagyulladást. Általában a fertőzések okozzák a rendellenességet. Ezek a fertőzések lehetnek vírusosak (vírus okozta), például influenza, vagy bakteriálisak (baktériumok), például tüdőgyulladások. Míg a fertőzések mellhártyagyulladást okozhatnak, maga a mellhártyagyulladás nem fertőző.
Egyéb állapotok, amelyek mellhártyagyulladást okozhatnak, a következők:
-
Azbesztózis (az azbeszt belélegzése által okozott tüdőbetegség).
- Autoimmun betegségek, például lupus és rheumatoid arthritis.
- Vérrögképződés a tüdőben (tüdőembólia).
- Mellkasi műtét vagy trauma.
-
Gyulladásos bélbetegség.
- Gyógyszerreakciók, köztük a hidralazin (magas vérnyomás kezelésére), az izoniazid (a tuberkulózis kezelésére) és a prokainamid (a kóros szívritmus kezelésére).
- Légzőrendszeri daganatok, például tüdőrák által okozott daganatok.
Mik a mellhártyagyulladás tünetei?
A legtöbb mellhártyagyulladásban szenvedő ember éles vagy szúró mellkasi fájdalmat tapasztal, más néven mellhártyagyulladásos fájdalom. Ez a fájdalom gyakran súlyosbodik, ha köhög vagy mélyen belélegzik. Néha a fájdalom a vállra vagy a hátra terjedhet.
A mellhártyagyulladáshoz hasonló fájdalom sürgősségi egészségügyi állapotok, például szívroham vagy tüdőembólia (vérrög a tüdőben) tünete is lehet. Ha éles mellkasi fájdalmat tapasztal, fontos, hogy azonnal forduljon orvoshoz, hogy kizárja ezeket az életveszélyes állapotokat.
A mellhártyagyulladás egyéb jelei és tünetei lehetnek:
- Köhögés.
- Fáradtság (extrém fáradtság).
- Láz.
- Légszomj.
- Megmagyarázhatatlan fogyás.
Lehet-e többször is mellhártyagyulladás?
Igen. Nem lesz immunis a mellhártyagyulladásra attól, hogy megvan és felépül. Ezenkívül néhány olyan állapot, amely mellhártyagyulladást okozhat, krónikus – hosszú ideig fennáll –, így továbbra is fogékony lehet a mellhártya gyulladására.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a mellhártyagyulladás?
Az orvosok kórtörténetet és számos tesztet használnak a mellhártyagyulladás értékelésére. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:
- Biopszia: Egyes esetekben az orvos kis mintát vesz a tüdőszövetből, hogy megállapítsa, van-e jelen rák vagy tuberkulózis.
- Vérvizsgálat: Az orvosok vérvizsgálatot használnak a fertőzés vagy autoimmun rendellenességek, például lupus vagy rheumatoid arthritis jeleinek keresésére.
- Elektrokardiogram (EKG vagy EKG): Ez a teszt kis elektródákat használ a mellkasra a szív elektromos aktivitásának mérésére. Segít az orvosoknak kizárni a szívproblémákat vagy rendellenességeket.
- Képalkotó tesztek: A képalkotó vizsgálatok, például a röntgensugarak, a CT-vizsgálatok és az ultrahangok lehetővé teszik orvosa számára, hogy észlelje a mellhártya térbeli rendellenességeit, beleértve a levegőt, a gázt vagy a vérrögöt.
- Fizikai vizsga: Ha sztetoszkóppal hallgatja tüdejét, orvosa dörzsölő hangot hallhat a tüdejében, ami a mellhártyagyulladás jele lehet.
- Folyadék extrakció (thoracentesis): Az orvos egy kis tűt szúr a pleurális térbe, és eltávolítja a folyadékot, hogy megkeresse a fertőzés jeleit vagy a mellhártyagyulladás egyéb okait.
Kezelés és kezelés
Melyek a mellhártyagyulladás kezelése?
A mellhártyagyulladás kezelése az azt okozó alapbetegségtől függ. Egyes esetekben a mellhártyagyulladás kezelés nélkül magától elmúlik.
A kezelési lehetőségek a következők lehetnek:
- A pleurális tér kiürítése: Az orvosok levegőt, vért vagy folyadékot távolítanak el a pleurális térből. Attól függően, hogy mennyi anyagot kell leüríteni, az orvosok tűt és fecskendőt (thoracentesis) vagy mellkasi csövet használnak a folyadék kiszívására a területről.
- Gyógyszer: Orvosa antibiotikumot, gombaellenes vagy parazitaellenes szert írhat fel a fertőzés kezelésére. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például az ibuprofén enyhíthetik a mellhártyagyulladással járó fájdalmat. A kortikoszteroidok csökkenthetik a gyulladást, de számos mellékhatást okozhatnak. Orvosa hörgőtágítókat írhat fel, hogy megkönnyítse a légzést.
- Sugárkezelés vagy kemoterápia: Egyes esetekben az orvosok rákkezeléseket alkalmaznak a mellhártyagyulladást okozó daganatok csökkentésére.
Milyen szövődmények járnak a mellhártyagyulladással?
Néhány mellhártyagyulladásban szenvedő személy szövődményeket tapasztal. Tartalmazzák:
- Hemothorax: A vér felhalmozódik a pleurális térben.
- Mellkasi folyadékgyülem: Túl sok folyadék gyűlik össze a pleurális térben. A pleurális folyadékgyülem légzési nehézséget okozhat.
- Súlyos betegség attól, hogy nem kezelték a mellhártyagyulladást okozó fertőzést vagy állapotot.
Megelőzés
Hogyan lehet megelőzni a mellhártyagyulladást?
A mellhártyagyulladást nem akadályozhatja meg, de csökkentheti a kockázatát, ha azonnal kezeli azokat a betegségeket, amelyek okozhatják. Le kell szoknia a dohányzásról, az elektronikus cigarettáról és a marihuánáról is. Ha nem dohányzik, ne kezdje el.
Kit fenyeget a mellhártyagyulladás kialakulása?
A mediterrán származású embereknél nagyobb a mellhártyagyulladás kockázata a családi mediterrán láznak nevezett örökletes állapot miatt. Azoknál az embereknél, akiknek egyéb alapbetegségei vannak, amelyek mellhártyagyulladáshoz vezethetnek, szintén nagyobb kockázatot jelentenek a rendellenességre. Ezek a feltételek a következők:
- Azbesztózis (azbeszt belélegzése által okozott tüdőbetegség).
- Autoimmun betegségek, például lupus és rheumatoid arthritis.
- A légzőrendszer rákos megbetegedései, például tüdőrák, asztma és COPD.
- Mellkasi műtét vagy trauma.
- Gyulladásos bélbetegség.
- Bizonyos gyógyszerek szedése, beleértve a hidralazint, az izoniazidot és a prokainamidot.
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis (kilátások) a mellhártyagyulladásban szenvedők számára?
Az orvosok sikeresen kezelik a mellhártyagyulladás legtöbb esetét. A legtöbb ember, aki azonnali diagnózist és kezelést kap a mellhártyagyulladást okozó állapot miatt, teljesen felépül. A mellhártyagyulladást okozó fertőzés miatt antibiotikumokkal kezelt emberek általában egy hét múlva jobban érzik magukat. Nagyon ritkán a nem kezelt embereknél életveszélyes szövődmények léphetnek fel. A kilátások a mellhártyagyulladást okozó mögöttes állapottól is függenek.
Élni
Mikor forduljak egészségügyi szolgáltatóhoz mellhártyagyulladás miatt?
Forduljon egészségügyi szolgáltatójához, ha megmagyarázhatatlan súlyos mellkasi fájdalmat vagy a mellhártyagyulladás egyéb tüneteit tapasztalja.
Milyen kérdéseket tegyek fel az orvosomnak?
Ha mellhártyagyulladása van, kérdezze meg kezelőorvosát:
- Miért alakult ki mellhártyagyulladás?
- Gondolkoznom kell a genetikai vizsgálaton?
- Ha a gyógyszer mellhártyagyulladást okozott, abba kell hagynom vagy módosítani kell a gyógyszeremet?
- Nagyobb a kockázata más tüdőbetegségeknek?
- Mit tehetek otthon a fájdalom enyhítésére?
- Milyen szövődményekre kell figyelnem?
- Nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyszeri átélés után újra mellhártyagyulladást kapok?
Discussion about this post