Áttekintés
Mi a dialízis?
A dialízis olyan betegek kezelésére szolgál, akiknek veseelégtelensége van. Veseelégtelenség esetén a veséi nem szűrik a vért úgy, ahogy kellene. Ennek eredményeként salakanyagok és méreganyagok halmozódnak fel a véráramban. A dialízis végzi a vesék munkáját, eltávolítja a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből.
Kinek van szüksége dialízisre?
A veseelégtelenségben vagy végstádiumú vesebetegségben (ESRD) szenvedőknek dialízisre lehet szükségük. Az olyan sérülések és állapotok, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a lupus károsíthatják a veséket, ami vesebetegséghez vezethet.
Vannak, akiknél ismeretlen ok nélkül veseproblémák alakulnak ki. A veseelégtelenség lehet hosszú távú állapot, vagy hirtelen (akut) jelentkezhet súlyos betegség vagy sérülés után. Az ilyen típusú veseelégtelenség a gyógyulás során elmúlik.
A vesebetegségnek öt szakasza van. Az 5. stádiumú vesebetegségben az egészségügyi szolgáltatók úgy tekintik, hogy Ön végső stádiumú vesebetegségben (ESRD) vagy veseelégtelenségben szenved. Ezen a ponton a vesék normál működésük 10-15%-át végzik. Lehetséges, hogy dialízisre vagy veseátültetésre van szüksége az életben maradáshoz. Vannak, akik átültetésre várva dialízist végeznek.
Mit csinálnak a vesék?
A veséi a húgyúti rendszer részei. Ez a két bab alakú szerv a bordaív alatt helyezkedik el a gerinc mindkét oldalán. Megtisztítják a méreganyagokat a véredből, így a szűrt, tápanyagban gazdag vért visszajuttatják a véráramba.
A hulladék és a felesleges víz vizeletet képez, amely a vesékből a hólyagba kerül. A veséi is segítenek a vérnyomás szabályozásában.
Az eljárás részletei
Melyek a dialízis típusai?
A dialízis kezelésének két módja van:
- Hemodialízis.
- Peritoneális dialízis.
Mi az a hemodialízis?
A hemodialízissel egy gép eltávolítja a vért a szervezetből, átszűri egy dializátoron (mesterséges vesén), és visszajuttatja a megtisztított vért a szervezetébe. Ez a 3-5 órás folyamat hetente háromszor történhet kórházban vagy dialízisközpontban.
A hemodialízist otthon is elvégezheti. Előfordulhat, hogy heti négy-hét alkalommal otthoni kezelésekre van szüksége, alkalmanként kevesebb órát. Dönthet úgy, hogy otthoni hemodialízist végez éjszaka, alvás közben.
Mi történik hemodialízis előtt?
A hemodialízis megkezdése előtt egy kisebb sebészeti beavatkozáson esik át, hogy könnyebben hozzáférjen a véráramba. Előfordulhat, hogy:
- Arteriovenosus fistula (AV fistula): A sebész összeköti az artériát és a vénát a karjában.
- Arteriovenosus graft (AV graft): Ha az artéria és a véna túl rövid a csatlakozáshoz, a sebész graftot (puha, üreges csövet) használ az artéria és a véna összekapcsolásához.
Az AV-sipolyok és graftok megnövelik a kapcsolódó artériát és vénát, ami megkönnyíti a dialízishez való hozzáférést. Ezenkívül elősegítik a vér gyorsabb be- és kiáramlását a szervezetbe.
Ha a dialízisnek gyorsan meg kell történnie, szolgáltatója katétert (vékony csövet) helyezhet a nyakában, a mellkasában vagy a lábában lévő vénába, hogy ideiglenesen hozzáférjen.
A szolgáltató megtanítja Önnek, hogyan lehet megelőzni a fertőzéseket a sipolyban vagy graftban. Ez a szolgáltató azt is megmutatja, hogyan kell otthon hemodialízist végezni, ha úgy dönt.
Mi történik hemodialízis során?
A hemodialízis során a dializáló gép:
- Eltávolítja a vért a karjában lévő tűből.
- Keringeti a vért a dializátor szűrőjén, amely a hulladékot dialízisoldattá mozgatja. Ez a tisztító folyadék vizet, sót és egyéb adalékokat tartalmaz.
- A szűrt vért a karjában lévő másik tűn keresztül juttatja vissza a szervezetébe.
- Figyeli a vérnyomását, hogy beállítsa a vér be- és kiáramlásának sebességét.
Mi történik hemodialízis után?
Néhány ember alacsony vérnyomást tapasztal a hemodialízis alatt vagy közvetlenül utána. Hányingert, szédülést vagy ájulást érezhet.
A hemodialízis egyéb mellékhatásai a következők:
-
Mellkasi fájdalom vagy hátfájás.
-
Fejfájás.
-
Viszkető bőr.
-
Izomgörcsök.
-
Nyugtalan láb szindróma.
Mi az a peritoneális dialízis?
A peritoneális dialízis során a hasi nyálkahártyában (peritoneum) lévő apró erek a vért dializáló oldat segítségével szűrik meg. Ez az oldat egyfajta tisztítófolyadék, amely vizet, sót és egyéb adalékanyagokat tartalmaz.
A peritoneális dialízis otthon történik. Ennek a kezelésnek két módja van:
- Automatizált peritoneális dialízis ciklusnak nevezett gépet használ.
- Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) manuálisan történik.
Mi történik peritoneális dialízis előtt?
Körülbelül három héttel a peritoneális dialízis megkezdése előtt egy kisebb sebészeti beavatkozás következik. A sebész egy puha, vékony csövet (katétert) helyez be a hasán keresztül a peritoneumba. Ez a katéter tartósan a helyén marad.
Az egészségügyi szolgáltató megtanítja Önnek, hogyan végezzen otthon peritoneális dialízist, és hogyan akadályozza meg a fertőzéseket a katéter helyén.
Mi történik a peritoneális dialízis során?
A peritoneális dialízis során Ön:
- Csatlakoztassa a katétert egy Y alakú cső egyik ágához. Ez a cső egy dialízisoldatot tartalmazó tasakhoz csatlakozik. Az oldat a csövön és a katéteren keresztül a peritoneális üregbe áramlik.
- Körülbelül 10 perc elteltével válassza le a csövet és a katétert, amikor a zacskó üres.
- Zárja le a katétert.
- Végezze el szokásos tevékenységeit, miközben a peritoneális üregben lévő dialízisoldat felszívja a salakanyagokat és a felesleges folyadékokat a szervezetből. Ez a folyamat 60-90 percig tarthat.
- Távolítsa el a kupakot a katéterről, és az Y alakú cső másik ágával engedje le a folyadékot egy tiszta, üres zacskóba.
- Ismételje meg ezeket a lépéseket naponta legfeljebb négyszer. Egész éjjel az oldattal a gyomrodban alszol.
Vannak, akik szívesebben végeznek peritoneális dialízist éjszaka. Az automatizált peritoneális dialízissel egy ciklusos gép (cycler) pumpálja a folyadékot a testbe és ki a testből alvás közben.
Mi történik peritoneális dialízis után?
A hasában lévő folyadék puffadást vagy teltséget okozhat. Lehet, hogy kellemetlen érzés, de a kezelés nem fájdalmas. A gyomra a szokásosnál jobban kilóghat, ha tele van folyadékkal.
Kockázatok/előnyök
Melyek a hemodialízis lehetséges kockázatai vagy szövődményei?
Néhány embernek problémái vannak az AV-sipolyral vagy grafttal. Fertőzést, rossz véráramlást vagy hegszövet-elzáródást vagy vérrögképződést okozhat.
Ritkán fordul elő, hogy dialízis közben a dialízistű kijön a karjából, vagy egy cső jön ki a gépből. Egy vérszivárgás-érzékelő rendszer figyelmezteti Önt vagy az egészségügyi személyzetet erre a problémára. A gép átmenetileg kikapcsol, amíg valaki meg nem oldja a problémát. Ez a rendszer megvédi Önt a vérveszteségtől.
Melyek a peritoneális dialízis lehetséges kockázatai vagy szövődményei?
Néhány embernél bőrfertőzés alakul ki a katéter körül. A hashártyagyulladás kockázata is fennáll, egy olyan fertőzés, amely akkor fordul elő, amikor baktériumok jutnak be a hasba a katéteren keresztül. Lázat, hasi fájdalmat, hányingert és hányást tapasztalhat.
A hasi katéter használata és a hasa folyadékkal való szivattyúzása idővel gyengítheti a hasizmokat. Sérv alakulhat ki. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor egy szerv, például a vékonybél áthatol a hasizmokon. A köldök közelében vagy a has és a comb közötti lágyéki területen dudort érezhet. Orvosa műtéttel javíthatja a sérvet.
A peritoneális dialízis során a szervezet dextrózt, egy cukrot szív fel a dialízisoldatból. Idővel ez az extra cukor súlygyarapodáshoz vezethet.
Helyreállítás és Outlook
Milyen kilátások (prognózis) vannak a dialízisben részesülők számára?
10-20 évig is élhet dialízissel. A kilátások életkorától, általános egészségi állapotától, a veseelégtelenség okától és egyéb tényezőktől függően változnak. Ha veseátültetést kap, leállíthatja a dialízist, amikor az új vese elkezd dolgozni.
Lesznek tevékenységi korlátozások a dialízis alatt?
Sok dializált ember továbbra is aktív életet él, dolgozik, családot alapít és utazik. Amikor utazik, egészségügyi szolgáltatója segíthet megszervezni, hogy dialízist kapjon az új helyen található központban. Ha bármelyik típusú öndialízist végez, magával viheti a dialízisoldat-tasakokat és a hordozható otthoni dializáló gépet (ha szükséges).
A peritoneális dialízist használó embereknek korlátozniuk kell a testmozgást vagy bizonyos fizikai tevékenységeket, amikor a has megtelik dialízisoldattal. Ellenkező esetben a testmozgás általában megfelelő a dializált emberek számára. Meg kell kérdeznie a szolgáltatóját bizonyos tevékenységekben vagy sportokban való részvételről.
Mikor kell orvost hívni
Mikor hívjam az orvost?
Fel kell hívnia egészségügyi szolgáltatóját, ha a következőket tapasztalja:
- Vizelési nehézség.
- Szédülés, ájulás, szokatlan szomjúság (kiszáradás) vagy az alacsony vérnyomás egyéb jelei.
- Hányinger és hányás.
- Fertőzés jelei, például láz vagy szivárgás és bőrpír az AV-sipoly vagy a katéter helyén.
- Súlyos hasi fájdalom.
- Szokatlan dudor a hasban vagy az ágyékban (sérv).
A dialízis életmentő kezelés veseelégtelenségben vagy végstádiumú vesebetegségben (ESRD) szenvedők számára. Lehetséges, hogy korlátlan ideig dialíziskezelésben részesül, vagy csak addig, amíg nem kap veseátültetést. Különböző típusú dialízisek léteznek. Vannak, akik szívesebben végeznek dialízist otthon, míg mások kórházba vagy dialízisközpontba szeretnének menni. Egészségügyi szolgáltatója áttekintheti Önnel a dialízis lehetőségeit, hogy megtalálja az Ön számára legmegfelelőbb kezelést.
Discussion about this post