Áttekintés
Mi a tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózis súlyos tüdőbetegségek csoportja, amelyek a légzőrendszert érintik. A tüdőfibrózis hegek és megvastagítja a tüdőszövetet. Befolyásolja a tüdő kötőszöveteit és az alveolusokat (a tüdő belsejében lévő légzsákokat).
A tüdőkárosodás idővel fokozatosan rosszabbodik. A kemény, merev tüdőszövetek nem tágulnak olyan jól, mint kellene, így nehezebben lélegeznek. A tüdőfibrózis légszomjat okozhat, ha olyan rutinfeladatokat végez, amelyek korábban soha nem tűntek fárasztónak.
Mik azok az alveolák?
Az alveolusok apró, finom légzsákok a tüdejében. Belégzéskor elősegítik az oxigén bejutását a véráramba.
Tüdőfibrózis esetén ezeknek a légzsákok vékony falai hegesedni kezdenek és megvastagodnak. Amikor ez megtörténik, a léghólyagok nehezebben látják el feladatukat és oxigént juttatnak a test többi részébe.
A tüdőfibrózis terminális betegség?
Igen, az egészségügyi szolgáltatók általában a tüdőfibrózist terminális betegségnek tekintik. A tüdőfibrózis progresszív betegség (idővel rosszabbodik). Nincs gyógymód, és végül halálhoz vezet.
Sok minden befolyásolja azt, hogy az emberek mennyi ideig és jól tudnak élni tüdőfibrózissal. A betegség gyorsan (hónapok alatt) vagy nagyon lassan (évek alatt) súlyosbodhat. Az újabb gyógyszerek lassíthatják a betegség progresszióját. A kutatás továbbra is a terápiák javítására összpontosít.
A tüdőfibrózis és a COPD ugyanaz?
Nem, a tüdőfibrózis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) nem ugyanaz. Bizonyos tekintetben azonban hasonlóak. A tüdőfibrózis és a COPD egyaránt olyan tüdőbetegség, amely idővel rosszabbodik. Mindkét állapot megnehezítheti a légzést.
De ezek a feltételek másképpen hatnak a tüdejére:
- Tüdő-fibrózis: A szolgáltatók a tüdőfibrózist intersticiális tüdőbetegségek közé sorolják. Az intersticiális szövetek olyan sejtek, amelyek a vérerek és a tüdőn belüli egyéb struktúrák közötti teret alkotják. A tüdőfibrózis károsítja ezeket a sejteket. Ez egy ritka betegség.
- COPD: A COPD a tüdőbetegség gyakoribb típusa. Az olyan betegségek, mint a tüdőtágulat és a krónikus hörghurut, a COPD típusai. COPD-ben a tüdőszövet károsodik, az alveolusok elpusztulnak, a légutak irritálódnak és begyulladhatnak (duzzadhatnak).
Mi az idiopátiás tüdőfibrózis?
Az idiopátiás kifejezést a szolgáltatók használják, amikor nem tudják meghatározni, hogy mi okozta az állapotot. Az idiopátiás tüdőfibrózis az intersticiális tüdőbetegség leggyakoribb típusa.
Milyen gyakori a tüdőfibrózis?
Az orvosi szakértők nehezen tudják pontosan meghatározni, hány embernek van tüdőfibrózisa. Egy tanulmány szerint az idiopátiás tüdőfibrózis legalább 200 000 embert érint az Egyesült Államokban
Tünetek és okok
Mi okozza a tüdőfibrózist?
Sok dolog (például a dohányzás) vezethet tüdőfibrózishoz. Gyakran az ok ismeretlen marad (idiopátiás tüdőfibrózis). A tüdőfibrózis bizonyos típusai családon belül is előfordulhatnak.
Kinél nagyobb az esély a tüdőfibrózisra?
Bizonyos kockázati tényezők, mint például a dohányzás, növelhetik a tüdőfibrózis kialakulásának valószínűségét. De még egy vagy több kockázati tényező sem jelenti azt, hogy egy napon biztosan elkapja a betegséget.
A tüdőfibrózis egyéb kockázati tényezői a következők:
- Idősebb kor: A legtöbb tüdőfibrózisban szenvedő ember élete második felében, 50 és 70 év között alakul ki.
- Férfi biológiai nem: A tüdőfibrózis több férfit érint, mint nőt. Az elmúlt években azonban nőtt a nők körében előforduló esetek száma.
- Dohányzó: A dohányzás növeli a tüdőfibrózis kockázatát.
- Por vagy füst körüli munka: A vegyszerek vagy veszélyes anyagok rendszeres belélegzése károsíthatja a tüdőt. A gazdálkodók, állattenyésztők, fodrászok, kővágók/polírozók és fémmunkások fokozott kockázatnak lehetnek kitéve.
- Egyéb egészségügyi állapotok: Egyes esetekben más egészségügyi állapot (például autoimmun betegség, rheumatoid arthritis vagy vírusfertőzés) tüdőfibrózishoz vezet.
- Egyéb tényezők: A sugárterhelés, például a rák kezelésére alkalmazott sugárterápia károsíthatja a tüdőszövetet. Így lehet ez bizonyos gyógyszerek esetében is, beleértve a kemoterápiát és bizonyos szívgyógyszereket.
Lehet-e örökletes a tüdőfibrózis?
Orvosi szakértők úgy vélik, hogy az emberek örökölhetik ezt a betegséget a családon belüli gének révén. Az öröklődő tüdőfibrózis azonban nagyon ritka. A kutatóknak még sokat kell tanulniuk arról, hogyan (és mely gének) okozhatnak tüdőfibrózist.
Mik a tüdőfibrózis tünetei?
A tüdőfibrózis nem mindenkit érint egyformán. Sok gyakori, könnyen kezelhető állapot okozhat hasonló tüneteket. Néha ezek a tünetek a megfázás vagy a felső légúti fertőzés jelei.
A tüdőfibrózis tünetei a következők:
- Légzés rövid, sekély lökésekkel.
- Száraz köhögés, ami nem múlik el.
-
Fáradtság (extrém fáradtság, függetlenül attól, hogy mennyit alszik).
-
Légszomj, különösen edzés közben vagy röviddel azután.
- Fogyás, ami nem szándékos és nem könnyen megmagyarázható.
A betegség előrehaladtával néhány ember a következőket tapasztalja:
- Összejövetel, ujjbegyek vagy lábujjak, amelyek másképp néznek ki, például szélesebbek vagy kerekebbek.
- cianózis, kékes bőr (szép bőrűeknél) vagy szürke vagy fehér bőr a száj vagy a szem körül (sötét bőrűeknél) a túl kevés vér oxigénje miatt.
Milyen érzés a tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózis okozta hegesedés megnehezíti a légzést. Úgy érezheti, hogy nem kap levegőt vagy nem kap mély levegőt, bármennyire is próbálkozik.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a tüdőfibrózis?
Egészségügyi szolgáltatója megkérdezi Önt a kórtörténetéről. Fizikai vizsgát is kell végeznie, hogy gondosan értékelje a tüneteit. Sztetoszkópot használhatnak a légzés figyelésére, figyelve a szokatlan hangokat (például reccsenést).
A tüdőfibrózis sokban hasonlíthat más, gyakoribb tüdőbetegségekhez, amelyek megnehezíthetik a diagnózist. A szolgáltató egy vagy több vizsgálatot is rendelhet a tüdőfibrózis diagnosztizálására:
- Vérvétel: A szolgáltató vérvizsgálatot rendelhet el, hogy kizárja a tünetek egyéb betegségeit vagy okait. A laboratóriumi vizsgálatok abban is segíthetnek a szolgáltatóknak, hogy nyomon kövessék a betegség progresszióját (hogyan befolyásolja az idő múlásával a szervezetet) a diagnózis után.
- Képalkotó tesztek: A mellkasröntgen vagy a CT-vizsgálat segíthet kizárni a tüdővel összefüggő egyéb betegségeket. Ezek a képek egyértelműen tüdőhegesedést mutathatnak, és megerősíthetik a tüdőfibrózis diagnózisát.
- Légzési tesztek: Ezeket a teszteket tüdőfunkciós teszteknek is nevezik. Különböző eszközök mérik a tüdő működését és kapacitását (a tüdeje működését).
- Oxigén-deszaturációs vizsgálat: Ez a teszt méri a vér oxigénszintjét. Hat percig sétálsz egy szondával az ujjadhoz vagy a homlokodhoz.
- Biopszia: A sebész kis tüdőszövetmintát vesz ki egy kis bemetszésen keresztül a bordákon. A szolgáltatók néha tüdőbiopsziát végeznek a tüdőfibrózis diagnózisának megerősítésére.
Kezelés és kezelés
Megfordítható-e a tüdőfibrózis?
Sajnos a tüdőfibrózis okozta tüdőkárosodás tartós (nem visszafordítható). A diagnózis felállítása és a kezelés mielőbbi megkezdése elősegítheti a tüdő jobb és hosszabb működését.
Hogyan kezelik a tüdőfibrózist?
A legtöbb tüdőfibrózis-kezelés a tünetek enyhítésére és az életminőség javítására összpontosít.
A szolgáltató egy vagy több kezelést javasolhat:
- Gyógyszer: Két gyógyszer – a pirfenidon (Esbriet®) és a nintedanib (OFEV®) – lassíthatja a tüdőhegesedést. Ezek a gyógyszerek segíthetnek megőrizni a tüdőfunkciót.
- Oxigénterápia: Ha extra oxigént ad szervezetének, könnyebben lélegezhet. Ez is növelheti az energiát és az erőt.
- Tüdőrehabilitáció: Ha aktív marad ebben a speciális edzésprogramban, az javíthatja azt, hogy mennyire (vagy milyen könnyen) tudja elvégezni a mindennapi feladatokat vagy tevékenységeket.
- Tüdőtranszplantáció: A tüdőtranszplantáció az egyik vagy mindkét beteg tüdőt egy donortól származó egészséges tüdővel (vagy tüdővel) helyettesíti. Lehetőséget kínál egészségének és életminőségének javítására. A tüdőátültetés komoly műtét, és nem mindenki jelölt. Kérdezze meg szolgáltatóját, hogy jogosult lehet-e tüdőátültetésre.
Gyógyítható-e a tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózisra ma nincs gyógymód. De a kutatók szerte a világon azon dolgoznak, hogy ez megváltozzon.
Kérdezze meg szolgáltatóját, hogy jogosult lehet-e klinikai vizsgálatra. Egy folyamatban lévő vizsgálatban való részvétel lehetővé teheti a tüdőfibrózis egyik legújabb kezelési lehetőségének kipróbálását.
Milyen szövődményei vannak a tüdőfibrózisnak?
A heges tüdőszövetek nehezen jutnak oxigénhez a test többi részéhez. Ez megterheli a szív jobb oldalát. Magas vérnyomáshoz vezethet a tüdőben (úgynevezett pulmonális hipertónia). Súlyos esetekben szívelégtelenséget okozhat.
Megelőzés
Megelőzhetem a tüdőfibrózist?
Sajnos a tüdőfibrózist nem lehet megelőzni.
Kitekintés / Prognózis
Hogyan fejlődik a tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózis tünetei jellemzően lassan alakulnak ki. A korai szakaszban homályos jeleket észlelhet (vagy egyáltalán nincsenek tünetek). Mindenkinél más és más, hogy mennyi időbe telik a tünetek súlyosbodása.
Az egészségügyi szolgáltatók nem tudják könnyen megjósolni a tüdőfibrózis előrehaladását. Tünetei nagyon lassan, évek alatt súlyosbodhatnak. Egyes esetekben a betegség meglehetősen gyorsan (hónapok alatt) súlyos tünetekhez vezethet.
Mennyi a tüdőfibrózisban szenvedők várható élettartama?
Vannak, akik csak hónapokkal élnek a tüdőfibrózis diagnózisa után. Mások több évig élnek. Számos tényező befolyásolja a prognózisát. Még az Ön szolgáltatója sem tudja megjósolni néhány ilyen tényezőt.
Ha tüdőfibrózist diagnosztizáltak Önnél, lépéseket tehet annak érdekében, hogy teste a lehető legjobb formában maradjon:
- Legyen proaktív, hogy elkerülje a betegségeket: Fokozottan ügyeljen a kézmosásra, és kerülje a közvetlen érintkezést bárkivel, akiről tudja, hogy beteg. A tüdőfibrózis azt jelenti, hogy szervezete nem tud olyan könnyen felépülni a fertőzésekből, amelyeket mások kis erőfeszítéssel leküzdhetnek.
- Legyen naprakész a vakcinákkal kapcsolatban: A tüdőhegesedés megnehezíti a szervezet számára a fertőzések elleni küzdelmet. Vegyen be oltást tüdőgyulladás és influenza (influenza) ellen, hogy minimalizálja a kockázatát.
- Gyakorold az egészséges szokásokat: Maradjon aktív, és válasszon okosan ételt. Pihenjen sokat, és hagyja abba a dohányzást.
Élni
Mikor hívjam fel a szolgáltatómat?
Egyes esetekben a tüdőfibrózis sokkal rosszabbá válik, egyszerre. Fel kell hívnia a szolgáltatót, ha hirtelen nagy eltérést érez a tünetek között.
Például hívja fel a szolgáltatót, ha a szokásosnál sokkal többet köhög, vagy bármilyen egyéb újszerűnek vagy riasztónak tűnő tünete van. Azonnal forduljon szolgáltatóhoz, ha olyan légzési nehézséget tapasztal, amelyet nem tud kontrollálni.
Ha tüdőfibrózisban szenved, valószínűleg hosszú távon pulmonológust (tüdőspecialistát) fog keresni rendszeres nyomon követés céljából. Egészségügyi szolgáltatója együttműködik Önnel, hogy megőrizze tüdőfunkcióját és a lehető legmagasabb életminőséget. Segítenek megtalálni a gyógyszerek, a szupportív kezelés és a klinikai vizsgálatok megfelelő kombinációját a tüdőfibrózis Önre gyakorolt hatásának kezelésére. A tüdőfibrózist támogató csoporttal való kapcsolat első kézből származó betekintést és tanácsokat adhat azoktól, akik hasonló kihívásokkal szembesültek.
Discussion about this post